Mi mennyi 2018

2017.11.08. 11:25

Mi mennyi 2018

A családi pótlék összege 2018-ban

Nyolc éve nem emelkedett a családi pótlék Magyarországon. Egyelőre úgy tűnik, hogy 2018-ban sem fog. A legalacsonyabb összeg 12 200, a legmagasabb 25 900 forint marad havonta.

További információk a családi pótlékról itt >>>

 

Gyes összege 2018

A gyes (gyermekgondozást segítő ellátás) összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez az összeg évek óta nem változott: 2008 óta 28 500 forint.

Gyes - Gyed 2018 - tudnivalók, információk itt >>>

 

Táppénz összege 2018

A 2018-as minimálbér-emeléssel a legmagasabb elérhető táppénz összege is változik. A táppénz megállapítását alapvetően a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet. A számítás során a táppénz alapját a jövedelem naptári napi átlaga képezi. 

További infók a táppénzről itt >>>

 

Családi adókedvezmény 2018

2018-ban tovább növekszik a kétgyermekes családok adókedvezménye. Ez gyerekenként, havonta 17 500 forint "megtakarítást" jelent. Egy gyermek után 2016-tól havonta 10 000 forint adókedvezményt lehet igénybe venni - ennyi levonást jelent az adóalapból. Esetükben az összeg 2018-ban nem változik. Két gyermek esetén 2018-tól gyerekenként, havonta 17 500 forintot lehet igénybe venni, amely a család számára 35 000 forintos "megtakarítást" jelent. (2017-ben gyerekenként, havonta az összeg 15 000 forint.) Három illetve több gyerek esetén 2016 óta az adókedvezmény gyerekenként 33 000 forint. Ez az összeg is változatlan marad. Az adókedvezményt a "kedvezményezett eltartottak" után lehet igénybe venni, vagyis azok után a gyermekek után, akik után a családnak családi pótlékot folyósítanak.

Kapcsolódó cikk 1

Kapcsolódó cikk 2

 

Minimálbér és a garantált bérminimum 2018

A minimálbér 8, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik 2018-ban.

2018-ban a bruttó minimálbér 138.000 forintra, a nettó 91.770 forintra emelkedik.

2018-ban a bruttó bérminimum 180.500 forintra, a nettó 120.033 forintra emelkedik. Források: 24óra

 

 mi_mennyi_2018-ban.jpg

Mi mennyi 2018 - Árak, változások

 

2018-ban is változik minden! Részletes beszámolónkat olvashatják feljebb!

mi_mennyi_2018-ban.jpg

Ennyi lett a minimálbér 2017-től írja a 24óra: Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

Ezzel a kormány ajánlása teljesült a minimálbérnél és a bérminimumnál, és kaptak némi pluszengedményt a munkáltatók, hiszen jövőre 4 helyett 5 százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (amit Varga Mihály járulékként említett).

Lesz rugalmasság is a rendszerben

Sőt, megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta. Varga Mihály kijelentette, ezzel eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, “elment a falig”, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

Ennyi lesz a minimálbér és a bérminimum

Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 650 forintra emelkedik a minimálbér, 2018-ra pedig 137 862 forintra. Ez nettóban azt jelenti (változatlan adóteher mellett), hogy a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forint lehet a kereset, utána pedig 91 679 forint.

A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint – jövőre 161 250 forint lesz, rá egy évre pedig 180 600 forint.  A nettó a mostani 85 785 forintról először 107 231 forintra emelkedik, majd 2018-ban 120 099 forintra. (A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.)

Elemző: jövőre két számjegyű is lehet a bruttó béremelkedés

Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár két számjegyű is lehet, miközben az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet – írta a KSH kedden kiadott szeptemberi bérstatisztikai adatait kommentálva Oszlay András, a Takarékbank elemzője.

Varga mérföldkövet emlegetett

A nemzetgazdasági miniszter szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön.

A szakszervezet elégedett

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, “nagy nap a mai”, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért.

Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább két számjegyű béremelés legyen – jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás – tette hozzá.

Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is “leszivárogjon”.

Nagy teher a munkaadóknak

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. “Mi vállaltuk a legtöbbet” – mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga: a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Hozzátette: jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek, így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét. További információk itt...

Jövőre szűkül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köre, és számos elemet átsoroltak a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, igaz az utóbbiak után fizetendő közterhek mértéke így is csökken - hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat csütörtöki közleményében.

Cafeteria 2017 - további információk itt >>>

 

A módosítások nyomán január 1-jétől 22 százalékra mérséklődik a magasabb, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási (eho) kulcs, ez pedig hatással lesz a cafeteria keretében adható juttatásokra is. 

Mi mennyi 2017-ben >>>

Kibővül 2017-től az adómentes juttatások köre, köztehermentesen lehet majd belépőt adni sportrendezvényekre, sportlétesítmények használatára (értékhatár nélkül), évi 50 ezer forintig kulturális rendezvényekre. Mentesül a közterhek alól az óvodai, bölcsődei ellátás, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltások, védőeszközök beszerzése, valamint az albérleti támogatás - írták.

Nagy Dániel, a Mazars Kft. szenior adómenedzsere a közlemény szerint elmondta, a fiatalabb munkavállalók közül sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, amelynél jövőre már nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon. Ezzel a lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - tette hozzá.

Felhívták a figyelmet, hogy az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

Január elsejétől új elemként jelenik meg a cafeteria-rendszerben a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók jövő évtől a 450 ezer forintos rekreációs keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, ha a munkáltató cafeteria rendszere ezeket elérhetővé teszi. A közszférában dolgozók számára változatlanul 200 ezer forint marad a keret - írták.

Amennyiben a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi a rekreációs keretet, úgy a limitet meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A béren kívüli juttatásoknál a közterhek mértéke összesen 34,22 százalék lesz. Így változik 2017-től az életünk....

Jövőre több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, ezek közterhe összesen 43,66 százalék lesz.

(MTI)

Mi mennyi 2016 - MINIMÁLBÉR

2015.11.20. 02:26

A Liga Szakszervezetek nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek egymáshoz - jelentette be a szövetség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Győrben.

                Mi mennyi 2016

 

Gaskó István elmondta, hogy egy hét múlva, november 27-én dönti el a Liga Szakszervezetek tanácsa, hogy milyen nyomásgyakorló eszközöket vet be a kormánnyal és a munkaadói oldallal folytatott tárgyalásokon.

Beszámolt arról is, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki tárgyalása eredménytelennek bizonyult mind a bérek, mind a munka törvénykönyve ügyében, nem közeledtek az álláspontok. A következő VKF ülést jövő hét pénteken, november 27-én tartják.

berkalkulator-2016.png  Kifejtette, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég 5,5 százalékos minimálbér-emelésről beszélt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán 2,5 százalékos emelésről szólt, a csütörtöki tárgyaláson a munkaadók pedig az emelés 1,5 százalékos lehetőségéről beszéltek. Ezekkel az álláspontokkal a Liga nem tud kiegyezni - mondta.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a Liga azt akarja elérni, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ehhez mintegy 20 ezer forintos emelés szükséges. (A minimálbér bruttó összege 2015-ben 105 ezer forint, a szakmunkás garantált bérminimumé 122 ezer forint.)

Hozzátette: a nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz „a szájzártól a sztrájkig bezárólag”.

Az eddigi tárgyalásokról szólva elmondta, hogy a Liga három éve szorgalmazza a minimálbér és a létminimum közötti rés megszüntetését. A kormány részéről erre volt hajlandóság, de az „nem volt annyira erős, hogy a munkaadókat is rákényszerítsék erre”.

Úgy vélte, a munkaerőpiacon elindult elvándorlás mértéke már tarthatatlan, nemcsak az orvosok, hanem a szakmunkások is Nyugat-Európában szeretnének boldogulni a jövedelemkülönbség miatt.

 

És, hogy mi mennyi-be fog kerülni? Így adózunk jövőre majd :

 

Több módosítást is elfogadott a jövő évi adótörvényekhez kapcsolódóan az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken. Ezek érintik például a szeszfőzdéket, a munkavállalói résztulajdonosi programot vagy az önkormányzatok adóelőnynyújtási lehetőségét.

Egy változtatás lazítana a megbízható adózói minősítés mulasztási bírsághoz kötődő feltételein a nagyobb vállalkozások esetében, figyelemmel arra, hogy ezeknél nagyobb például az adminisztrációs hiba esélye.

Elkülönített letéti számlát kellene nyitniuk a szeszfőzdéknek a bérfőzéshez kapcsolódó jövedéki adó befizetési kötelezettségük teljesítéséhez annak érdekében, hogy az egyértelműen elkülöníthető legyen a szeszfőzde adóalanyként teljesített befizetéseitől.

A bizottság egy olyan változtatást is elfogadott, amely mentesíti az ajándékozási illeték alól azokat az ügyleteket, amelyekben a munkavállalói résztulajdonosi program keretében ingyenesen szerez valaki értékpapírt, üzletrészt, tagi részesedést.

Több új szabály került be az illetéktörvénybe arról, hogy lakásvásárláskor mikor nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Például ilyen az az eset, amikor valaki úgy vásárol meg egy lakást, hogy azt nyomban bérbe adja a korábbi tulajdonosának. A bérleti időnek legalább 5 évre kell szólnia, az éves bérleti díj pedig nem haladhatja meg a vételár 7 százalékát. A szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a bérlővé vált korábbi tulajdonos 5 éven belül visszavásárolhatja a lakást, mégpedig az általa kapott vételárnál 5 százalékkal magasabb összegért.

Egy másik elfogadott módosítás egyértelművé teszi, hogy a külföldön vagy belföldön megfizetett úthasználati díj 7,5 százaléka vonható le az iparűzési adóból. A változtatás bővíti az önkormányzatok adóelőlegnyújtási lehetőségét is azzal, hogy valamennyi vállalkozó számára megállapíthatnak adókedvezményt az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés költségének 10 százalékának megfelelő összegben.

Egy változtatás pontosítja a biztosítási díj visszaigénylésének módját a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnése esetén.

A bizottság változtatna az adóhatósági becslés szabályain. Javaslatuk szerint az adóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, továbbá azt is, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és az alkalmazott módszerek megfelelőek az adó alapjának becslésére.

Az adótörvényeket módosító törvényjavaslathoz adott bizottsági összegző módosító indítvány kimondja azt is, hogy kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján adóbecslés nem alkalmazható.

 

Mi mennyi 2016 - benyújtották az Országgyűlésnek a 2016. évi adócsomagra vonatkozó törvényjavaslatot, amely a legjelentősebb újításokat az adózás rendjében hozza. További friss hírek

 

Nyugdíjak - Bérek - Családi pótlék - Adózás

 

Adózó: megbízható vagy kockázatos?

Az egyik legjelentősebb változás jövőre, hogy az adóhatóság kategorizálná az adózókat, és eltérő eljárási szabályokat alkalmazna a megbízható és a kockázatos adózókra. A minősítést az adóhatóság első ízben a 2016. első negyedévre vonatkozó adózói adatok alapján adja majd ki. A kapott minősítések lekérdezésére 2016. második negyedévétől az ügyfélkapun keresztül lesz majd lehetőség. Azok a cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfa regisztrált adóalanyok, akik jogkövető magatartást folytatnak, megbízható minősítést kapnak. A megbízható minősítés megszerzéséért 10, megbízhatóságot jelző kritériumnak kell megfelelniük.

A megbízható státuszt elnyerve előnyösebb elbírálásban részesülnek, mint a kockázatosnak ítélt adózók. A megbízható státusz elnyerése olyan könnyítésekkel kecsegteti az adózókat, mint hogy

  • a kiszabható mulasztási és adóbírság felső határát 50 százalékkal mérséklik az általános szabályok szerint megállapítható mértékhez képest;
  • a nyilvántartott tartozásra évente egy alkalommal automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak;
  • a visszaigényelt általános forgalmi adót az adóhatóság 2017. január 1-jétől 45 napon, 2018. január 1-jétől 30 napon belül utalja ki.

Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat az adózókat, akik nagy összegű adóhiányt vagy –tartozást halmoztak fel, akik be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak, és akiket egy éven belül ismételt üzletbezárásra büntetettek. A kockázatos kategóriába sorolt adózók nem részesülnek kedvezményes eljárásban: az általuk visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap, és a megbízható adózókhoz képest hosszabb adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak, az ő esetükben az ellenőrzési határidőt 60 nappal meghosszabbíthatják.

Adóregisztráció

Néhány ponton változik az adóregisztrációs eljárás is. Az adótartozásra vonatkozó összeghatárok 5 és 10 millió forintra csökkennek; a regisztrációnál vizsgált személyek körébe bekerülnek a cégvezetők is.

Adminisztrációs hiba, tévedés

A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetében az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – hívja fel az adózót a kötelezettsége teljesítésére, azaz adminisztrációs hibát, tévedést nem büntet azonnal.

Pótlékmentes részletfizetés

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kapcsán a korábbi 150 000 forintról 200 000 forintra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára, melyet a személyi jövedelemadón túl az egészségügyi hozzájárulásra is kiterjesztenének.

Folyószámla integráció

Jelenleg az adóhatósági és a vámhatósági szerv külön tartja nyilván az adózók kötelezettségeit és befizetéseit. A módosító csomag elfogadásával a külön nyilvántartott folyószámlákat a hatóságok közös nyilvántartássá fésülik össze. Az adó- és a vámfolyószámlák összevonására tekintettel az adóhatósági igazolásokra vonatkozó szabályok is módosulnak. A tartozásmentesség igazolást 2016-tól már egységesen, NAV szinten lehet kérni, az igazolás tartalma pedig kiegészül a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozások adataival is.

Nettó pótlékszámítás

A nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezések a jövőben – eltérő rendelkezés hiányában – a tartozások szélesebb körére lesz alkalmazható.

Adóellenőrzések

Végelszámoláskor a rendezett adóügyi kapcsolatokkal rendelkező, megbízható adózók esetében a kötelező adóhatósági ellenőrzés megszűnik, csak a kockázatos adózók esetében marad fenn.

Személyi jövedelemadó

Bevallási nyilatkozat, bevallási ajánlat

A javaslat szerint megszűnne az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás intézménye, ezek utoljára a 2015. évre vonatkozóan tehetőek. A tervezett módosítás szerint a jövőben, ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és nem érvényesít adókedvezményt, nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az adó megállapítására (bevallási nyilatkozat). Az adóhatóság a magánszemély bevallását a havi 08-as bevallások alapján készíti el, melyet március 15. után küld meg az adózónak elektronikus úton (Bevallási ajánlat). Ez azt jelenti, hogy az adózónak rendelkeznie kell ügyfélkapu hozzáféréssel. Az új intézményként bevezetni kívánt bevallási nyilatkozatot első alkalommal 2015. évre vonatkozóan lehetne tenni, ún. bevallási ajánlatot pedig a 2016. évre vonatkozóan készítene először az adóhatóság.

Szálláshely-szolgáltatás

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részleges feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szabályozása változik, ezzel összefüggésben a javaslat meghatározza az egyéb szálláshely, és külön nevesíti a falusi szálláshely fogalmát. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatását szabályozó kormányrendelet módosításával a falusi szálláshely-szolgáltatás is bekerült a tételes átalányadózásra jogosító tevékenységek közé.

Áfa

Időszakos elszámolású ügyletek: könnyítés

Jelentősen változik az időszakos elszámolású ügyletek adózása 2016-tól (bizonyos adózói körnek már idén év közben változott). Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. A főszabály azonban az esetek elenyésző részében lesz alkalmazható, előrefizetés esetében ugyanis, ha a számla kibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetében pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb – a korábban elfogadott szabályozás szerint – az időszak végét követő 30. nap lesz a teljesítési időpont. Ez a végső határidő módosulna az időszak végét követő 60. napra a törvényjavaslatban foglaltak szerint.

Egyéb változások

A törvényjavaslat elfogadásával az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhatnak csoportos adóalanyiságot. További változás, hogy a nemzetközi légi személyszállítást végző repülőtársaságok a jövőben mentesülnek a számlakibocsátás alól, azonban a szolgáltatást igénybe vevő kérésére kötelesek számlát kiállítani (a bizonylat kiállítási kötelezettség természetesen továbbra is él).

Jövedéki adó

A jövedéki adóra vonatkozó módosítási javaslatok a pálinka magánfőzésére (adójegy alkalmazásán keresztül megvalósuló adózási megoldás kerül bevezetésre), illetve bérfőzésére vonatkozó szabályokra vonatkoznak.

Környezetvédelmi termékdíj

Fogalmi változások

A törvényjavaslat az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtése, a szabályozás pontosabbá tétele és a jogértelmezés megkönnyítése érdekében több új fogalom meghatározást, fogalmi pontosítást, és szövegpontosítást tartalmaz.

Átalánydíj a gépjárművekre

Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. Az átalánydíj lehetősége csak a személygépkocsi és motorkerékpár termékdíjas alkotórészei (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektronikai berendezések) esetén áll fenn (a tehergépjármű esetén például nem). A gépjármű termékdíj átalánya (más termékek után fizetett átalánydíjjal ellentétben) visszaigényelhető a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

Átláthatóbb szankciórendszer

Átláthatóbbá válik a szankciórendszer. A javaslat egyértelműen tisztázza, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben nem szabályozott esetekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók, valamint új fogalomként jelenik meg a termékdíjhiány, a termékdíj-különbözet és a termékdíj-tartozás, és lehetőség lesz késedelmi pótlék kiszabására is.

Háromszögügyletek

A háromszögügyletek körében a módosítás alapján a jövőben abban az esetben sem keletkezik majd termékdíj fizetési kötelezettség, ha a külföldre történő kiszállítást nem az eladó, hanem a vevő végzi, szervezi.

Külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer

Egy évre nő az újrahasználható csomagolószerek visszaszállítására nyitva álló időszak, a termékdíj fizetési kötelezettség tehát egy év eltelte után keletkezik.

Egyéni hulladékkezelés

A törvényjavaslat jelentősen könnyíti az egyéni hulladékkezelést választók számára a termékdíjkötelezettség teljesítését. Az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget egy évente egyszeri, előleg-bevallási, és egy éves, tényadatokon alapuló, elszámolási kötelezettség váltja fel.

Számlazáradékok

A csomagolószerek és reklámhordozó papírok esetében megszűnik a kötelező számlazáradékolás, csökkentve az érintettek adminisztrációs terheit.

Termékdíj-átvállalás

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szerződésen alapuló átvállalás NAV felé történő bejelentését az átvállalónak kell megtennie.

Online kereskedelem

A törvényjavaslat értelmében a termékdíj köteles termékek külföldről, távolsági értékesítés keretében történő átruházása is termékdíj-kötelezettséget keletkeztet. A forgalomba hozatal fogalmának e változása megszünteti a külföldi, online kereskedelmet végző gazdálkodók piaci előnyét a hazai szereplőkhöz képest.

Illetékek

Járműpark korszerűsítésének ösztönzése

A módosító csomaggal zöld jelzést kap a környezetkímélő járművek illetékmentessége. Az elektromos meghajtású járművek mellett az egyéb környezetkímélő járművek visszterhes megszerzése is illetékmentessé válik.

A jogalkotó támogatni kívánja a logisztikai és közúti fuvarozási ágazatban használt járműpark korszerűsítését is. A tervezet elfogadása esetén a haszonjárművek (autóbusz, nyergesvontató és tehergépkocsi) szerzése illetékmentessé válik.

Egyéb változások

A megbízható adózói státusz egyik további hozadéka, hogy az ide besorolt adózók által kezdeményezett részletfizetési eljárás mentesül az eljárási illetékfizetés alól.

A műemléképületekre vonatkozóan (védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületekhez) illetékvisszatérítés formájában igénybe vehető speciális illetékmentességet élveznek az érintett adózók az öröklési és a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Helyi adók

Letölthető helyi adó adatbázis

A kincstári nyilvántartás a helyi adókról és mentességekről, kedvezményekről elektronikusan letölthető formában lesz elérhető a jövőben. Fontos azonban tudni, hogy ez nem hiteles nyilvántartás, az adózó a nyilvántartást csak saját felelősségére használhatja fel.

Egységes helyi adó bevallás

Az adózók a bevallási kötelezettségüket a jövőben az általános nyomtatványkitöltő programmal, egységes formában is teljesíthetnék. A benyújtott bevallásokat az állami adóhatóság továbbítaná az érintett önkormányzati adóhatóságoknak. Így az iparűzési adót fizető – különösen a több telephellyel rendelkező – adózók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnának meg.

Útdíj levonási lehetőség bővülése

Nem csak a hazai e-útdíj, hanem a ráfordításként, költségként elszámolt külföldön és belföldön megfizetett megtett úttal arányosan fizetett díj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért megfizetett díj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adóból. (A belföldi e-útdíj 7,5 százaléka már 2013. július 1-jétől levonható a fizetendő iparűzési adóból.)

Gépjárműadó

Az elektromos meghajtású gépjárművek mellett a többi környezetkímélő jármű üzemeltetését is mentesítenék a gépjárműadó alól. A mentesség de minimis (csekély összegű) támogatásként vehető igénybe. Új adóztatási mód vonatkozik majd a nyergesvontatókra, amely a fuvarozók jövedelempozícióját javíthatja.

Mi mennyi 2016 - árak, bérek, járulékok, adók, támogatások, szociális ellátások, családi pótlék - segélyek stb

Hamarosan itt a 2016 és jönnek a változások életünk minden területén, összefoglaló !

Nyugdíjak - Bérek - Családi pótlék - Adózás

 

Minimálbér 2016 : A kormány az elmúlt években sokkal inkább elvett a minimálbért kereső emberektől, mint adott nekik - reagálta az LMP Tuzson Bencének, a Fidesz frakció szóvivőjének csütörtöki bejelentésére.

Tuzson Bence csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: öt év alatt 43 százalékkal nőtt a minimálbér összege. Hozzátette, hogy 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2015-ben pedig 105 ezer forint, azaz a minimálbér összege évente átlagosan tíz százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az LMP szerint a minimálbér az elmúlt öt évben mindössze 8500 forinttal nőtt, miközben a bruttója 31500 forinttal lett több. A 43 százalékos emelésből így az emberek csak 14 százalékos emelkedést érzékeltek.

A jövő évi költségvetés egy százalékpontos adócsökkentésével is a "dolgozó szegények" járnak a legrosszabbul - tették hozzá.

Az ellenzéki párt szerint a legfontosabb lépés a nettó bérek emelését lehetővé tevő adóreform és a dolgozói szegénység elleni javaslatok elfogadása annak érdekében, hogy Magyarország egy élhetőbb ország legyen.

Adózás : Az adatok szerint – általánosságban – az adóbevallást készítő magánszemélyek mintegy negyede tartozott az államnak; a cégvilág jóval több mint felének szintén volt adóhátraléka.

A gazdasági szereplők és a polgárok együttes elmaradása kevéssel ugyan, de meghaladta a 2400 milliárd forintot.

A hatalmas összegű köztartozás két csoportra osztható. Az első kategóriát azok a kintlévőségek alkothatják, amelyeknél még remélhető részben vagy egészben eredményes behajtási intézkedés. Ide sorolható az 1,2 millió magánszemély összesen 195 milliárdos hiánya.

De a gazdasági életben ténylegesen részt vevő vállalkozások ügyében is lehet keresni valója a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Az ilyen cégek ugyanis üzleteket kötnek, vannak gépeik, berendezéseik, s követeléseket támasztanak más szereplőkkel szemben. A működő cégek közül júniusban 325 ezer küzdött kisebb-nagyobb adóhátralékkal, mégpedig együttesen 240 milliárdos összegben – olvasható a Napi Gazdaságban.

Nyugdíj : Kell a nyugdíjbiztosítás, hogy meg tudjunk élni!
Azzal mindenki tisztában van, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem lesz képes megfelelő nyugdíjat biztosítani a számunkra. Nagyon egyszerűen ki tudjuk számolni a nyugdíjkalkulátorral, hogy mekkora állami nyugdíjra vagyunk jogosultak, de ne számítsunk valami szép összegre. A jelenlegi keresetünk nagyjából 60%-a juthat nekünk, és ez még a szerencsés helyzet, hiszen jó pár év múlva ezt is örömmel elfogadnánk.

Egyértelmű, hogy valamilyen módon pótolnunk kell magunknak a kieső bevételeinket, és erre az egyik legjobb megoldás a nyugdíjbiztosítás. Nem csak magas hozamokat van lehetőségünk elérni, széleskörű szolgáltatás mellett, hanem még az állam is támogatja, ha ilyen módon gondoskodunk magunkról.

Akár plusz 130 ezer forintot kaphatunk minden évben
Minden kétséget kizárva a nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb vonzereje a 20%-os, évente akár 130 ezer forintos SZJA kedvezmény. Ráadásul kimondottan előnyös az is, hogy míg korábban a bankszámlánkra utalta az állam az életbiztosítások után járó adókedvezményt, addig most a nyugdíjbiztosítás egyenlegét fogja növelni ez az összeg. Magyarul úgy működik, mint a befizetéseink, és további extra nyereséget termelnek számunkra, viszont nem mindenhol egyformán. Érdemes megnézni, hogy egyes biztosítók hogyan kezelik a hozzájuk beérkező adójóváírásokat.

Nagyon nem mindegy, hova kerül az adókedvezmény
A biztosítók ugyanis egészen eltérően kezelik a hozzájuk beérkező adókedvezményeket. Akadnak olyanok, mint például a Generali, Groupama, és a MetLife, akik olyan felosztásban fektetik be a pénz, amilyen eszközalapokat választottunk a rendszeres díjainknak. További előnye, hogy mivel külön eseti számlán tartják nyílván az adókedvezményeket, ezért bármikor változtathatunk rajta, így adott esetben áttehetjük kisebb, vagy nagyobb hozammal kecsegtető befektetési alapokba.
Bár az Aegon Biztosító is a rendszeres díjak szerint fekteti be az adóvisszatérítést, de ők egységes pénzalapot kezelnek, így csak akkor válthatunk, ha az egész portfóliónkon változtatunk.

A nyugdíjak emeléséről ne is beszéljünk, éhen halni sem elég a Magyar nyugdíj. 

Család pótlék : évek óta nem emelik és a szociális ellátásokat sem.

Ellátások : Számos kistelepülésen válhat fizetőssé egy most még ingyenes szociális ellátás, ha elfogadja a parlament a héten benyújtott törvénytervezetet – írja az index.hu. Jelenleg az önkormányzatok döntik el, kérnek-e pénzt azért a rászorulóktól, hogy legyen valaki, aki kijár az otthonukba segíteni boldogulni a mindennapokban, például takarítani, gyógyszert adagolni vagy öltözködni. A terv szerint viszont be fognak vezetni egy óránként 285 forintos minimumdíjat.

Az újabb megszorítás jegyében:

  • bevezetnének egy minimális térítési díjat, ami óránként az öregségi nyugdíjminimum 1 százaléka, azaz 285 forint lenne
  • többé nem lenne ingyen adható ez a szolgáltatás, csak és kizárólag akkor, ha az érintettnek egyáltalán nincsen semmi jövedelme
  • díjcsökkentésben pedig csak azok reménykedhetnének, akiknek egy bizonyos szint alatti a jövedelme (57 ezer vagy – egyedül élőknél – 71 250 forint alatt van)

A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a szigorításra, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint „számos esetben” rossz helyre ment a pénz.

Veszélyes precedenst teremthet, hogy Varga Mihály titkosította az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatokat, illetve az egyes döntéseket megalapozó háttérszámításokat (Erről Faragó József írt elemzést a VH előző számában, "A titokzatos Varga Mihály" címmel). Ám nemcsak a titkosítás ijesztő, hanem az is, ami a büdzsé publikus részéből kirajzolódik.

A Policy Agenda számításai szerint a kormány szisztematikusan szaggatja szét a szociális hálót. A válság kirobbanásának évében, 2008-ban a költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra – 2009-ben pedig már a nemzeti össztermék 16,1 százalékát. Jövőre ez az arány 14,3 százalékra sorvad, azaz a kormány 560 milliárddal ad kevesebbet a szociális célokra, mint 2008-ban.

Arányaiban a munkanélküliek ellátását csonkolta a legdurvábban az állam: a 2008-as 0,4 százalékról 0,1 százalékra csökkent az erre költhető pénz. A nyugdíjak sem úszták meg: korábban a GDP 10 százaléka ment e célra, most 8,6.

A családi pótlék „befagyott”: évek óta nem emelkedett az összege, így a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százaléka jut erre (2008-ban 2 százalék). Pedig ha az állam tartaná a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a gyes, a gyed, gyet összegét 33 százalékkal lehetne megemelni.

És miközben az állam a szociális kiadásokat módszeresen kurtítja, saját működésére nem sajnálja a pénzt: korábban a GDP 6 százalékából jött ki, most 8,4 százalékát viszi el. Pedig ezen a soron 2010 és 2016 között 2300 milliárd forintot is spórolhatott volna. De nem tette.

Szociális ellátások : Korózs Lajos szerint elfogadhatatlan, hogy a szociális segélyezés az önkormányzatokhoz került, így a szegényeknek kevesebb támogatás jut. Az MSZP ezért azt kezdeményezi, hogy az állam normatív módon garantálja a lakhatási és méltányossági támogatásokat.  

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a szociális segélyezés önkormányzatokhoz rendelését, mivel azzal a szegények még kevesebb támogatást kapnak. Erről Korózs Lajos, a szocialisták országgyűlési képviselője beszélt csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte, márciustól kétharmadával csökkent a lakhatási támogatásban részesülők aránya, a segítség folyósításához pedig több esetben hatalmaskodó feltételeket köt az önkormányzat.

Az MSZP a helyzet javítása érdekében továbbra is azt kezdeményezi, hogy az állam normatív módon garantálja a lakhatási és méltányossági támogatásokat – fejtette ki Korózs Lajos. Az ellenzéki politikus emellett azonnali intézkedést kért a kormánytól a szociális szférában dolgozó mintegy 80 ezer alkalmazott bérpótlékának augusztusi kifizetése ügyében.

A járulékok emelkednek és így magyarázzák : Az adó- és járulékbevételek növekedése elsősorban a gazdasági növekedésnek tudható be, a fogyasztáshoz és az élőmunka jövedelmekhez kapcsolódó adóbevételek egyaránt emelkedtek - kommentálta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára az államháztartás friss előzetes adatait az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Az NGM által csütörtökön nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének júliusi hiánya az egy évvel korábbi 37,7 milliárd forinttal szemben 70,8 milliárd forint, az első héthavi deficit pedig 894,1 milliárd forint, míg tavaly az első hét hónapban 851,4 milliárd forint volt. Az idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet, így az első héthavi hiány az egész évre várt deficit 100,2 százaléka.

Adorján Richárd elmondta: több oka van annak, hogy az államháztartás első héthavi hiánya nagyjából azonos az éves előirányzattal. A bevételek és a kiadások éven belül nem egyforma ütemezésben, időbeni elosztásban jelentkeznek, év végén jellemzően jobbak a pénzforgalmi adatok, az év egyes utolsó hónapjai várhatóan szufficittel zárnak majd. A másik ok, amiért látszólag időlegesen rosszul áll a költségvetés, hogy nem kaptuk meg Brüsszelből a neki járó pénzeket, ennek azonban a helyettes államtitkár szerint nincsenek fundamentális okai, csak időleges csúszásról van szó.

Hangsúlyozta, egyáltalán nem számítanak arra, hogy a költségvetés elszaladhat, amit a most publikált adatok is alátámasztanak. Az első héthavi adó- és járulékbevétel mintegy 400 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal magasabb a tavalyi hasonló időszakinál, ezt a többletet ellensúlyozza az uniós bevételek csúszásából és az uniós kiadások felfutásából származó hiánytöbblet. Hozzátette, azt remélik, hogy az uniós bevételek még idén beérkeznek a költségvetésbe, a módszertan szerint azonban azokat ennek hiányában is el lehet számolni bevételként.

 

Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31352/Ujragondoljak_a_szocialis_ellatas_rendjet#sthash.9G8KYQpL.dpuf
Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31352/Ujragondoljak_a_szocialis_ellatas_rendjet#sthash.9G8KYQpL.dpuf
Öt év alatt 43 százalékkal nőtt a minimálbér összege, és a kormány meg a Fidesz-frakció elkötelezett a további emelése mellett - mondta a Fidesz frakció szóvivője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Tuzson Bence közölte: 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2015-ben pedig 105 ezer forint, azaz a minimálbér összege évente átlagosan tíz százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek. Hozzátette: az OECD-országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó minimálbér, és várhatóan a következő évben is nőni fog, aminek az az alapja, hogy a magyar gazdaság növekedése ebben az évben is megközelíti a 3 százalékot.

A gazdasági növekedés mellett a négyszázezerrel több új munkahely tette lehetővé a minimálbér növelését, amely azért is fontos, mert ma is 1,5 millió ember jövedelmét garantálja a minimálbér. Ha figyelembe vesszük a családi adókedvezmény rendszerét is, akkor ha valaki több gyereket vállal és minimálbérből él, szinte a teljes jövedelme nála tud maradni, főleg mióta az adókedvezményt a járulékokból is le lehet írni - tette hozzá.

 

A baloldal választási programjában 32 ezer forintos minimálbér-csökkentés szerepelt, Gyurcsány Ferenc pártja pedig a minimálbér eltörlésével kampányolt - említette meg. Tuzson Bence jelezte: a minimálbér eltörlése rendkívül nagy megterhelést jelentett volna a legkisebb jövedelműeknek, és nagyon kiszolgáltatottá tette volna őket, amit a kormány és a Fidesz-frakció semmiképp sem akart. Ha csökkent volna a minimálbér, akkor csökken a táppénz, a gyed, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátások összege, az álláskeresési járadék, a tanulók pénzbeli juttatása és a súlyosan fogyatékos emberek jövedelemalapú kedvezménye is - tette hozzá.

Arra törekednek, hogy a minimálbér mellett minden jövedelem nőhessen, "és az emberek munkájukért egyre magasabb jövedelmet kaphassanak, reálszinten is" - mondta. Tuzson Bence emlékeztetett arra is, hogy a minimálbér emelkedése mellett csökkent az infláció és a fogyasztói árindex is, azaz akiknek nem változott a jövedelme, annak is nőtt a vásárlóereje. Hangsúlyozta: azt akarják, hogy alacsony maradjon az infláció, és ennek megfelelően "érzékelhető, erős jövedelemnövekedés alakuljon ki". Jelezte: azt javasolják, hogy a minimálbér 2016-ban is nőjön tovább, de a munkavállalók és munkáltatók érdekegyeztető tanácsa fog ebben a kérdésben dönteni.  (forrás)

CSOK-kalkulátor-2016

2015.09.01. 10:17

Csok 2016 az új szocpol : kalkulátor

  1. Gyerekenként csak egyszer lehet igénybe venni. A támogatásnál a 24. hetüket betöltött magzatot/magzatokat is figyelembe lehet venni. A felső korhatár pedig 16. életév, vagy nappali tagozatos gyereknél 25. életév, vagy megváltozott munkaképességű eltartott.
  2. 40. életévüket be nem töltött házaspárok maximum 2 gyermeket vállalhatnak be (meglévő gyerekek számától függetlenül)
  3. Vásárlás esetén: minimum komfortos, használt lakás maximum 300e Ft/m2-árig (alacsony energiafogyasztás esetén 350e Ft/m2-ig). Új lakás vásárlása esetén az építési engedély nem lehett 2008.07.01 előtti. Közeli hozzátartozótól nem lehetséges sem rész-, sem teljes tulajdonvásárlás, valamint minimum az egyik igénylőnek legalább 180 napos TB-jogviszonyt kell igazolnia. Bővítés esetén minimum egy lakószoba szükséges.
  4. Az ingatlan hasznos alapterülete maximum 160 négyzetméter lehet. A minimum négyzetméter gyerekenként változó.
  5. Az ingatlan ára/bekerülési értéke területenként és településtípusonként korlátozott. Az igénylők (néhány kivételtől eltekintve, pl. öröklés) nem lehetnek tulajdonosai más lakóingatlannak
  6. Új lakás építése esetén minimum "B" energetikai besorolás szükséges.
  7. Bővítés esetén a támogatás összege maximum a számlával igazolt bekerülési költség 50 százaléka lehet!

Családi pótlék kalkulátor 2016 - itt

Családi pótlék kalkulátor


Egyedülálló vagy két szülő neveli a gyerek(ek)et?: