A kötelező biztosítás 2010. január 1-től életbe lépett változásai miatt egyre több autóst érint az évközi biztosítóváltás, mivel ettől az időponttól kezdődően eltörölték az egységes január 1-i évfordulót. Bár pontos piaci adat nem áll rendelkezésre, a K&H Biztosító becslése szerint az autósok többségének idén még az év végén jár le a szerződése.

Az új kgfb-szabályozás 2010-es hatályba lépése óta egyre növekedik az évközi szerződéskötések száma, és ezzel együtt csökken az évvégi biztosítóváltások száma. Pontos piaci számok nincsenek Magyarországon, a K&H Biztosító becslése szerint az autósok többségének idén még az év végén jár le a szerződése.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a kgfb-piacon az idei év egyik jellemző trendje a szolgáltatók évközi díjhirdetése volt, ezek azonban csak kisebb változást jelentettek, új tarifastruktúrát nem vezetettek be a piacra. A kampányban meghirdetett, csökkentett díjak évközben enyhén növekedtek.

Kaszab az idei kampányban csökkenő szerződéskötésre számít: egyrészt a folyamatosan csökkenő év végi szerződésszám miatt, másrészt az utóbbi években kialakult rendkívül alacsony díjszint okán. A szakértő hozzátette: az év végi kampányban az autósok jelentős része már nem tud akkora megtakarítást elérni, mint amire a korábbi években lehetősége volt.

A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi a 2014-es bértárgyalások megkezdését. A gazdasági fejlődést és a munkavállalók reálpozícióját figyelembe véve a LIGA Szakszervezetek a bérből és fizetésből élők részére a jövő évi inflációs várakozás és a várható GDP-növekedés összegének megfelelő bruttó béremelését tartja szükségesnek.

Szeptember 27-én a LIGA Tanács egyhangú szavazással elfogadta a 2014-es Őszi tárgyalások indítványát. A LIGA Szakszervezetek szükségesnek tartja a minimálbéren élők felzárkóztatását is, az ő esetükben a fent megfogalmazott általános béremeléshez képest +1%-os növekedést tart kívánatosnak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Közszféra azon területeire, így különösen a Hon és Rendvédelemben dolgozókra, ahol a 2013-as béremelés elmaradt és ezeket visszamenőleg korrigálni, vagy a 2014-es határozatokban kiemelten kell kezelni.

Az indítványban a fentieken túl további 5 pontban kezdeményez tárgyalásokat és kíván törvénymódosító javaslatokat tenni a LIGA Szakszervezetek.

  1. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ellenben rontotta a munkavállalók jövedelmi helyzetét, növelte kiszolgáltatottságukat. Emiatt aktuális a törvény felülvizsgálata és a szükséges korrekciók elvégzése.
  2. A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni, ezt az alapvető jogukat. A sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása.
  3. A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű létrehozni egy a közszolgáltató szektor problémáival foglalkozó fórumot is.
  4. 4. A munkavállalók jelentős része számára a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. A 1281/2010. (XII.15.) számú Kormány határozatban rögzítésre került, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A LIGA Szakszervezetek javasolja, hogy a Kormány jelentős adókedvezményekkel segítse elő az öngondoskodás elterjedését.
  5. Tovább kell tárgyalni a korhatár előtti ellátások kérdését, ezen belül a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjról.

 

A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált, bérük jelentősen nő.

Az Emberi Erőforrások minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi bejelentésére reagálta hétfőn.

A PDSZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, hogy sztrájk előkészítéséről döntött, és tárgyalóasztalhoz hívja az emberi erőforrások miniszterét a pedagógus-életpályamodell bevezetésének "égisze alatt folyó (...) óriási felfordulás" miatt. Az érdekképviselet hangsúlyozta, választmánya a "mindenhonnan érkező panaszáradat hatására" határozott a sztrájk előkészítéséről. A PDSZ szerint ugyanis a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása minden észérvet figyelmen kívül hagy, továbbá értelmetlen és elviselhetetlen mértékben növeli a munkaterheket.

Az államtitkárság hétfői közleményében hangsúlyozta, a PDSZ azután jelentette be az újabb munkabeszüntetésre vonatkozó felhívását a tanárok munkaterheinek növekedése miatt, hogy szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik a jövedelme átlagosan 34 százalékkal, vagyis mintegy 35-80 ezer forinttal. Az Emmi államtitkársága felidézte, hogy a PDSZ nem vett részt abban a több hónapig tartó közös munkában, amelynek eredményeképp a kormányzattal a pedagógusok előmeneteli rendszeréről tárgyalást folytató reprezentatív képviseletek aláírták a megállapodást. Ezzel szemben többször is munkabeszüntetéssel fenyegetőzött.

Az államtitkárság azt írta, tárgyalásokra továbbra is mindig készen állva tudomásul veszi a sztrájkra készülődést, attól függetlenül, hogy hasonló bérnövekedést egyetlen területen sem értek el a korábbi kormányok, és Európa nem egy válságtól sújtott országában csökkenek a bérek a közszférában.

A fizetési kalkulátor felépítésre 2014- re vonatkozóan

A kalkulátor alapja a 89.000 forintos minimálbér és a 114.000 forintos bérminimum.

  1. ebbe beleépül a az 55 évek felettiek és a 25 év alattiak által igényelhető  50 százalékos kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból, ez maximum 14.500 ft, mivel a kedvezmény csupán brutto 100.000 forintig igényelhető.
  2. a tartósan munkanélküliek és a munkaerő piacra visszatérő kismamák kedvezményeit is tartalmazza, ez 27 százalékos szociális hozzájárulási adó
  3. tartalmazza az 1.5 százalékos szakképzési hozzájárulás jóváírását, ami brutto 100.000 forintig alkalmazható

Még a 170 ezer forintos értéket sem éri el a havi bruttó átlagkereset M.o-on, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei tájékoztatójából - számol be a bama.hu.

Az összeg bruttó, tehát ebből a dolgozó adózik az államnak, ráadásul átlagról van szó, azaz a vezérigazgató és a segédmunkás keresete is szerepel a kimutatásban – a legtöbben valahol e kettő között kaphatnak fizetést.

A jelek szerint azonban nem mindegy, hogy az ember hol dolgozik. A kimutatás szerint ugyanis a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek a bérek, azonban a költségvetési, állami szektorban a jövedelmek csaknem 8 százalékkal elmaradtak a korábbi évitől. Ennek okaként a szakemberek többek között a 13. havi fizetés elvonását, illetve a költségvetési megszorításokat jelzik.

Tehát csökkentek a bruttó átlagkeresetek, ám ez a tény nem az egész országra igaz. Országosan ugyanis 1,2 százalékkal magasabbak voltak a bruttó jövedelmek, mint 2008 adott időszakában. Igaz, a statisztikai hivatal elemzése is hangsúlyozza: a kereseteket országosan is a versenyszféra bérei húzták felfelé. Mivel Baranyában kissé csökkentek, országosan pedig nőttek a bruttó bérek, így a különbség is nőtt: megyénkben a 170 ezret sem éri el, országosan már a 200 ezret közelíti a havi átlagfizetés. Budapesten pedig már a negyedmillió forintot is meghaladja.

Ha a nettó, azaz a ténylegesen a dolgozó kezébe kerülő összeget nézzük, egy picivel jobb a kép, de nem sokkal: itt ugyanis az egy évvel előbbihez képest 0,7 százalékos növekedés tapasztalható. Viszont a fogyasztói árak csaknem négy százalékkal nőttek, tehát valós értéken a fizetések bizony kevesebbet érnek, mint egy évvel azelőtt.

Az idei évet véve alapul készülő félben vannak a fizetési kalkulátorok a 2014-es évre. A minimálbér és a garantált létminimum biztosan meg fog változni, de egyes járulékokat és adókat csökkentenek, így némi kedvezmény van kilátásban.

  1. az egyik kedvezmény a szociális hozzájárulási adó elengedése
  2. a másik a szakképzési hozzájárulás részleges eltörlése
  3. bizonyos esetekben ezeket az állam át is vállalja

Összegezve, a kedvezmények bruttó 100.000 ft alatt érvényesülnek.

Idén eltörlésre került a félszuperbruttósítás, ez a nagyobb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, akiknek  brutto keresetük túllépte a 202.000 forintot- akik ebből kifolyólag magasabb netto bérben részesülnek. Minden munkavállalóra a 16 százalékos adókulcs érvényes. A 10 százalékos járulékplafont is eltörölték- akik eddig brutto 660.850 ft kerestek, a fölött nem kellett járulékot fizetniük, ezzel is kedvezve a jómódban élőknek. A megszűnt félszuperbruttó és a járulékplafon eltörlése eltérő irányú hatást fejt ki a magasabb munkabérrel rendelkezők jövedelmére. A két módosítás hatása 1.011.595 Ft keresetnél egyenlíti ki egymást, azaz aki túllépi ezt az összeget, már csökken a nettó jövedelme.

Megszavazta a parlament a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal emelkedik - ezzel tulajdonképpen az infláció miatti lemaradást hozzák be -, nő a tanárok kötelező óraszáma, eltörölnek egyes pótlékokat, illetve a túlóradíjat is.

A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől - ezt most kiterjesztették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

A kormányzati nyilatkozatok szerint a változtatásra és a béremelés mértékének csökkentésére a jogosultak körének kiterjesztése miatt volt szükség. Az ideit minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok.

Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől

A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint.

A szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg veszítenek az előnyükből: az új életpálya-modell a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja, szeptembertől ugyanakkor mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni.

A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
Forrás: kormany.hu
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
Forrás: kormany.hu

A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel maximum 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék maximuma 15 464, illetve 16 944, míg intézményvezető-helyettesi pótléké 61 858, illetve 67 777 forint lesz.

 

103/2013/2014. (IV. 6.) kötelező béremelés kompenzációs kormányrendelet

103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet (a bérkompenzációs oldalon 103/2013. (IV. 6.)

az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2014. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az 1-10. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. statisztikai állományi létszám: a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2013. január 1-jei állapot szerint közzétett útmutató szerint számított létszám azzal az eltéréssel, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámot a 2013. január 1-jei és a hó végi létszámadatok alapján kell kiszámítani;

2. csekély összegű (de minimis) támogatás: az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás.

2. § A rendelet hatálya kiterjed

a) arra a munkáltatóra, amely a 2012. december 31. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő időtartam alatt fő tevékenysége szerint 1. mellékletben felsorolt ágazatokban működött, illetve működik (a továbbiakban: munkáltató),

b) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ), továbbá

d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap „A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelés ágazati támogatása” előirányzat felhasználására.

3. § (1) A munkaügyi központ a munkáltató részére - kérelmére - támogatást állapít meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (a továbbiakban együtt: kötelező bérminimum) összege 2013. január 1. napjától bekövetkezett emelkedéséből adódó költségeinek csökkentéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan munkavállaló után igényelhető,

a) aki a munkáltatóval 2012. december 31-én és a 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig terjedő időtartam egészében, vagy annak egy részében munkaviszonyban állt, illetve áll, és a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozott, illetve tartozik, és

b) akinek 2012. december 31-ei állapot szerinti alapbére nem érte el a 2013. január 1-jétől hatályos, az általa betöltött munkakör alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegét, és

c) akinek alapbérét 2013. január 1-jétől a munkáltató legalább ettől az időponttól hatályos, a betöltött munkaköre alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegében állapította meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás olyan munkavállaló után is igényelhető, aki a munkáltatóval 2012. december 31-én nem állt munkaviszonyban, de akivel a munkáltató ezt az időpontot követően a (2) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonyának megszűnése miatt megüresedő munkakör betöltésére, vagy tartós távolléte miatti helyettesítés céljából létesít munkaviszonyt.

(4) A támogatási igény kiszámításánál a 2013. január 1-től a támogatás iránti kérelem benyújtásáig terjedő időszakban csak azt az időtartamot lehet figyelembe venni, amely alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya fennállt, és a munkavállaló beletartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(5) A támogatási igény kiszámításánál a kérelem benyújtásától 2013. június 30-ig terjedő időszakban azokat az időtartamokat lehet figyelembe venni, amely alatt

a) a munkáltató ismeretei szerint a munkavállaló munkaviszonya fennáll, és a munkavállaló a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozik,

b) a munkavállaló munkaviszonya már nem áll fenn, vagy várhatóan nem fog fennállni, de a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló munkakörét munkaviszony létesítésével be fogja tölteni, továbbá ha várható tartós távollét miatt helyettesítés céljából munkaviszonyt kíván létesíteni.

(6) Nem igényelhető támogatás

a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamint

b) olyan munkavállaló után, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatás bővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalatszerzés támogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül,

c) amely alatt a munkavállaló nem tartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(7) Nem nyújtható támogatás

a) költségvetési szerv részére,

b) olyan munkáltató részére, akinek lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve a helyi adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott,

c) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

4. § (1) A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2012. december 31-én és 2013. január 1-én hatályos összege közötti különbözet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számítást a 2. mellékletben foglaltak alapján kell elvégezni.

5. § (1) A támogatás iránti kérelmet 2013. május 31-éig kell benyújtani az 3. mellékletben meghatározott formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az államháztartásról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilatkozatokat.

(2) A kérelmet írásban és elektronikus formában kell benyújtani. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.

6. § (1) A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt.

(2) A munkaügyi központ a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.

(3) A munkaügyi központ a támogatást a 2013. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapítja meg és folyósítja.

7. § (1) A munkáltató a támogatás felhasználásáról 2013. augusztus 31-éig - a 4. mellékletben foglaltak szerint - elszámolást nyújt be a munkaügyi központhoz.

(2) A munkáltató az elszámolást követő 15 napon belül köteles visszafizetni a felvett támogatásnak azt a részét, amelynek felvételére nem lett volna jogosult.

(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a felvett támogatást visszafizetni.

8. § (1) E rendeletben meghatározott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, és azt kizárólag az 1998/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A 6. § (2) bekezdése szerinti hatósági szerződésben a munkáltatót tájékoztatni szükséges a támogatás összegéről és annak csekély összegű támogatás jellegéről. A szerződésben utalni kell a csekély összegű támogatás uniós jogalapjának címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét euróban kifejezve.

(3) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás a munkáltató által igénybe vett más csekély összegű támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a kérelemben foglalt támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig hagyható jóvá.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és hatályát veszti 2013. december 31-én.

10. § Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379.,2006.12.28.,5.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. § A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol

a) a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával,

b) a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával,

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által hatáskörébe utalt foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapításával,

d) a bérgarancia támogatással,

e) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,

f) a rendbírsággal, valamint

g) a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben.”

Módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló törvény munkabérre, távolléti díjra és szabadságra vonatkozó rendelkezései - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. (A javaslat zárószavazása várhatóan pénteken lesz - a szerk. megj.)

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.

Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.

Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Változnak a kötetlen munkarend szabályai is. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve - ismerteti a hírlevél.

Másfél évtizede adósok a kormányok a korkedvezményes nyugdíj rendszerének szabályozásával, a legújabb határidő-hosszabbítás szerint 2014 végéig fennmarad az elavult szabályozás. A hosszabbítással a döntéshozók a probléma kihalására számítanak, ugyanis ma már a 40 éve érvényben levő listán alig van olyan munkahely ami alapján igénybe lehet venni a korkedvezményes nyugdíjakat – írja cikkében a Napi. Jelenleg alig 18 ezer nyugdíjas kap ezen a jogcímen ellátást a többségük a tömegközlekedésből került ki. A korkedvezményes rendszert anno a veszélyes munkahelyeken dolgozók kárpótlásának egyfajta kompenzációjára találták ki.

A korkedvezményes munkakörök listája több százra rúg, ezen munkakörökben foglakoztatott munkavállalók után a rendes tb-járulékon felül a munkáltató köteles plusz 13 százalékos extra korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. A járulékfizetés alól külön eljárásban mentesítés kérhető - ez esetben értelemszerűen nem vehető igénybe a nyugdíj kiszámításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő többszörös beszámítással.

A korkedvezményes munkakörök jelentős része olyan mértékben időt múlt, hogy a szakmák többsége már nem is létezik Magyarországon: ilyen például a mélyművelésű bányászat, amelynek utolsó mohikánjai 2018-ig dolgozhatnak idehaza az utolsó mélyművelésű bányában oroszlányi márkushegyi bányában. A bánya bezárásáról az elmúlt hónapokban döntött a kormány. Valamennyi mélyben dolgozó bányász jogosult volt korábban is a korkedvezményes nyugdíjra a lóvezetőtől fölfele egészen a bányamesterig. A korábbi évtizedekben több tízezer embert foglakoztatott a magyar textilipar, ahol a szövödei munkásokra szintén vonatkozott a korkedvezmény, ám ez az iparág is teljesen eltűnt Magyarországról.

A 2014 utáni szabályozás egyik kiemelt csoportja valószínűleg a kohászat lesz. Hasonlóan megmaradhat hosszabb távon a radioaktív anyagokkal dolgozó alkalmazottak korkedvezménye is, legyen az orvosi vagy ipari röntgenes, vagy ionizáló környezetben dolgozó kutatók.

A másik népesebb munkavállalói csoportot a földi tömegközlekedésben dolgozókat érinti nagyobb számban a korengedményes nyugdíj kérdése - vagyis a BKV, Volán és vasúti járművezetőket, jegyvizsgálókat. Itt okozhat problémákat a rendszer kompenzációk nélküli átalakítása a közlekedésben dolgozó szakszervezetek erősebb érdekérvényesítő képessége miatt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 évben ezen a területen is jelentősen javultak a munkavégzés körülményei.

A technológiai fejlődés jó néhány munkakörben megszüntette a korkedvezményre való jogosultságot: ilyen idejét múlt a sütőiparban dolgozók ( például a meleg kemence mellett dolgozók) korengedménye, de akár ide sorolható a polgári repülésben dolgozók korkedvezménye is, legyen az akár repülőszemélyzet, vagy légiforgalmi irányító, amely munka ma már nem sokban különbözik - munkaegészségügyi szempontból - más számítógép előtt végzett munkától.

A korkedvezményes rendszer reformja többszöri halasztást szenvedett, legutóbb tavaly decemberben döntött úgy a kormány, hogy a jelenlegi - mintegy 40 éves rendszert - 2014-ig meghosszabbítja, addig még kérhető a jelenlegi szabályok szerint a korkedvezményes nyugdíj, azt követően várhatóan jelentősen szűkül a korkedvezményre jogosító munkakörök száma, vagy maga a rendszer szűnik meg.

A hatályos törvények szerint az kaphat korkedvezményes nyugdíjat, aki legalább tizenöt évig dolgozott vagy vállalkozóként fizette a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és befizetései alapján nagyobb nyugdíjra jogosult, mint a létminimum (június 30-áig ez 194,58 euró) 1,2-szerese, azaz 233,50 euró. Korkedvezményes nyugdíja összegét úgy számítják ki, hogy a rendes nyugdíjéból fél százalékot levonnak minden harminc napra, amely még hátravan a nyugdíjkorhatárig. További feltétel a meghatározott életkor elérése. Hamarabb, mint két évvel a törvényben megszabott nyugdíjkorhatár – ez jelenleg 62 év – előtt senki sem mehet korkedvezményes nyugdíjba, a nőknél azonban figyelembe veszik a felnevelt gyermekek számát is. Ennek alapján ön három hónappal a hatvanadik életéve betöltése után, 2016 januárjában éri el a nyugdíjkorhatárt. Két évvel előtte, 2014 januárjában kérheti a kedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító helyileg illetékes fiókjában. A kérvényhez a ledolgozott évekről és a munkanélküliként való nyilvántartásáról szóló okmányokat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni. A biztosító általában két hónapon belül dönt a járandóság ügyében. Ha valamilyen oknál fogva nem ítéli meg, akkor egy éven belül csak kétszer lehet kérvényezni.

A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEINEK EGYIK FAJTÁJA ( a személygépkocsi átalakítási támogatás mellett) . AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT JÁRMŰVEK ILL. JÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ KEREKESSZÉK SZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ, A VÉTELÁR MEGTÉRÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁS : a) az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint ÚJ JÁRMŰNEK MINŐSÜLŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI vagy b) a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de LEGFELJEBB NÉGY ÉVE FORGALOMBA HELYEZETT SZEMÉLYGÉPKOCSI, vagy c) SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRNAK MINŐSÜLŐ, HÁROM- VAGY NÉGYKEREKŰ JÁRMŰ, vagy d) járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes GÉPI MEGHAJTÁSÚ KEREKESSZÉK. A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: új jármű esetén (a fenti felsorolás a) pontja) : 900.000 Ft, egyéb esetben ( a fenti felsorolás b)-d) pontja) : a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint. ( A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű és a járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén, vételárnak a tb. támogatással csökkentett vételár minősül.)

Az eddiginél kedvezőbb feltételekkel juthatnak gépkocsihoz a súlyosan mozgáskorlátozott emberek, és bővült a jogosultak köre is - jelentette be Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hegedüs Lajos elmondta: egy tavalyi rendelet szerint a súlyos mozgáskorlátozottak új autó vásárlásához 900 ezer, használt autó beszerzéséhez legfeljebb 600 ezer forint állami támogatást kaphatnak, emellett kedvezően változtak a banki hitelkonstrukciók feltételei is. A támogatott gépkocsi a Suzuki Swift 1.2 GLX, amelyhez a Széchenyi Kereskedelmi Bank hitelkonstrukcióin keresztül lehet hozzájutni. Az 1,2 millió forint önerővel rendelkezők a kézi váltós gépkocsit 1,7 millió forintért, az automata váltósat 2,1 millió forintért vásárolhatják meg, de azok is a korábbinál kedvezőbb áron juthatnak a gépkocsihoz, akik csak a minimális, 125 ezer forintos kezdő részlettel rendelkeznek.



A támogatást a használt autó vásárlásához szintén a bankon keresztül lehet igénybe venni. Szakács Tibor, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: folyamatosan közvetítik a MEOSZ igényeit a kormányzathoz. Hegedüs Lajos tájékoztatása szerint egy április 1-jével hatályba lépő kormányrendelet révén ismét bővülhet a gépkocsivásárlásra jogosultak köre, amelyet a korábbi szabályozás jelentősen szőkített. A jövőben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adja majd ki azt a szakhatósági állásfoglalást, amellyel igényelni lehet a járművásárlási támogatást.

A támogatásokat az eredeti, március 31-i határidő helyett május 15-ig lehet igényelni a megyei kormányhivatalok szociális és gyámhatóságánál - mondta a MEOSZ elnöke. Hegedüs Lajos szólt arról is: a kormány korábbi döntésének felülvizsgálatával a volt rokkantsági nyugdíjasok egy része a jövőben is jogosult lesz a közösségi közlekedésben utazási kedvezményre, de több mint 200 ezren kikerülnek ebből a körből: azok a korábbi 3-as kategóriájú rokkantnyugdíjasok, akik nem töltötték be az 57. életévüket és a rendszeres szociális, illetve átmeneti járadékban részesülők.

Kitért arra is, hogy májustól azok a korábbi 1-es és 2-es kategóriájú rokkantnyugdíjasok, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, ismét jogosultak lesznek közgyógyellátásra. Az intézkedés mintegy 40-50 ezer embert érint. Hegedüs Lajos emlékeztetett arra, hogy az Erzsébet-program szociális üdülési pályázatain 21 ezer fogyatékossággal élő ember kapott támogatást. A résztvevők a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kötött megállapodás értelmében a MEOSZ és tagegyesületeinek akadálymentes üdülőiben is pihenhetnek.

Ki után, illetőleg kinek a részére lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani?

Tovább a cikkre ...............

Hogyan jár fogyatékossági támogatás 2014 évben? Az igénylést be lehet nyújtani a Kormányablakoknál, illetve a lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei, vagy fővárosi igazgatóságán. Az igénylést személyesen is lehet intézni, illetve postai úton is. Az igénylést magát a "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" nevű nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lehet elindítani. Személyes ügyintézés esetén vinni kell magunkkal a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, a háziorvosi beutalót, illetve a szakorvosi dokumentációt a fogyatékosság igazolása céljából. Postai továbbítás esetén a személyi igazolványnak, és a lakcímkártyának a fénymásolatát kell csatolni. Az ellátásra való jogosultságot egy orvosszakértői szerv állapítja meg. Magának az ellátásnak a mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 65-80 %-ával egyezik meg, a fogyatékosság mértékétől, fajtájától függően.

Kinek jár fogyatékossági támogatás? Alaphelyzetben az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki Magyarország területén él, vagy letelepedett, vagy bevándorolt státuszú, vagy hontalanként elismert. A támogatás jár a látási fogyatékosnak, aki látását helyreállíthatatlanul teljesen elvesztette, illetve kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képe, illetve a hallási fogyatékos, akinek halláskárosodása 25. életévének betöltése előtt következett be, illetve beszédértésre segédeszközök igénybevétele esetén sem képes, és érthető beszéd produkálására is képtelen. Továbbá jár a mozgási fogyatékosoknak, autistáknak, a kromoszóma-rendellenességben szenvedőknek, illetve azoknak a mozgásszervi fogyatékosságban szenvedőknek, akik helyváltoztatásra csak segédeszközökkel képesek.

Mikor jár a fogyatékossági támogatás? A fogyatékossági támogatás az igénybejelentés beadásának, a hónapjának, az első napjától jár. Természetesen csak abban az esetben, ha az orvosszakértői bizottság az igénylő állapotát súlyosan fogyatékosnak minősíti.

Meddig jár fogyatékossági támogatás? A támogatás folyósítása megszűnik, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn, azaz a jogosult egészségi állapota nagymértékben javul, illetve, ha a jogosult nem jelenik meg az 5 évente esedékes kötelező felülvizsgálaton.  

A Magyar Állam támogatást nyújt a fiatal felnőttek önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából minden, 2005. december 31. napját követően született gyermek részére.

Az életkezdési támogatás - más néven Babakötvény - igénylésére nincs szükség, a Kincstár automatikusan nyit egy számlát a gyermek részére és azon külön kérés nélkül helyezi el a támogatás összegét. Erről postai úton értesítést küld.

A számlán elhelyezett összeget - egészen a gyermek nagykorúságáig - a Kincstár évenként növeli az ötéves futamidejű állampapírok hozamával. Az így felhalmozott megtakarítást a 18. életévét betöltött gyermek veheti fel és azt jogszabályban meghatározott célokra - többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra - fordíthatja.

A Babakötvénnyel kapcsolatban további információkat honlapunk Babakötvény menüpontjában vagy a http://www.babakotveny.info/ internetes oldalon található Babakötvény portálon olvashat.

A gyermek bármelyik szülője, törvényes képviselője, vagy a gyermek hozzátartozója Start- értékpapír számlát nyithat a gyermek részére az állam által nyújtott életkezdési támogatás és elért hozamok összegének további befizetésekkel történő gyarapítására. Az egyéni befizetésekre az állam évente további támogatást nyújt, ezzel is ösztönözve a hosszú távú megtakarítási szándékot.

A Start-értékpapírszámla nyitás előnyei:

  • Évente a befizetések 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000 Ft állami támogatás jár (gyermekvédelmi kedvezményre jogosult esetén az állami támogatás 12%, de maximum 12.000 Ft).
  • Az életkezdési támogatás összege a hozamokkal együtt állampapírokban helyezhető el, mely a magyar állami garancia miatt hosszú távon is biztonságos befektetés.
  • A számlán nyilvántartott, lejáró értékpapírok esedékes tőke és kamat összege, valamint az állami támogatások és befizetések a Kincstár által forgalmazott állampapírokba újra befektethetők.
  • A számla vezetéséért, a megbízások teljesítéséért és a kifizetésért a Kincstár semmilyen díjat nem számít fel.
  • A gyermek 18. életévének betöltéséig keletkezett megtakarítás és hozam mentesül mindennemű adó, járulék és illeték alól.
  • WebKincstár szolgáltatásunk segítségével ügyeit kényelmesen - akár otthonról is - intézheti.

Újdonság, hogy már a 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is nyitható Start-számla.

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan 2011. január 1-től került bevezetésre a nagycsaládos háztartásban élők részére adható kedvezmény.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a 28/2009.(VI.25.) KHEM rendelet rendelkezik. Eszerint minden önálló felhasználási hellyel rendelkező 20 m3/h óra alatti gázmérővel rendelkező fogyasztó évenként és felhasználási helyenként az I. árkategória szerinti (kedvezményes) díjszabás keretében 41040 MJ földgázmennyiséget vételezhet. A nagycsaládos kedvezmény ezen mennyiségen felül, további - a jogszabályban meghatározott - mértékig jogosít ezen az áron a földgáz vételezésére.
A nagycsaládos kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben a családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti olyan jogosult él, aki legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban és egyetemes szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
A nagycsaládos kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe. Fogyasztói közösség esetén egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt. Ha a jogosultnak a vele egy háztartásban élő, családi pótlékra jogosító személyre hivatkozással nagycsaládos kedvezmény került megállapításra, a jogosulttal egy háztartásban élő más személy erre a személyre tekintettel további kedvezményre nem jogosult.

A kedvezmény mértéke:
a) az önálló felhasználási hellyel rendelkező jogosult által az I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség három gyermekre tekintettel felhasználási helyenként és naptári évenként 61560 MJ (41040 + 20520 MJ), valamint a negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 10250 MJ (a szolgáltató által alkalmazott I. árkategória szerinti díj szolgáltatói elosztói működési terület szerint eltérő),
b) a fogyasztói közösségben vételező jogosult esetén a kedvezmény Ft-ban kerül meghatározásra, összege a szolgáltatók elosztói működési területeként eltérő (fogyasztói közösségnek tekintendő a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát).

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges feltételek
A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a 2013. január 1-jétől a naptári év folyamán bármikor benyújtható a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kérelmet az erre a célra rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap és az útmutató letölthető innen >>

A kérelemhez önálló felhasználási hellyel rendelkező igénylő esetén mellékelni kell
a) a kérelem benyújtását megelőzően kézhez kapott utolsó számla (részszámla) másolatát,
b) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt felhasználási hely esetén a szerződés másolatát.

Igénylőként a kérelmet annak kell benyújtani, aki önálló felhasználási helyre a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával illetve fogyasztói közösség esetében, akinek nevében a fogyasztói közösség képviselője gázfogyasztásra szolgáltatási szerződést kötött és három vagy több gyermek után, illetve beszámításával családi pótlékban részesül, vagy ezen személlyel egy háztartásban él. Ebből következően annak kell igénylőként kitölteni a kérelmet, akinek a nevére kerül kiállításra a számla, még akkor is, ha nem ő részesül családi pótlékban.
A szolgáltató a nagycsaládos kedvezményt az Igazgatóság által kiadott határozatnak megfelelően a kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. Fogyasztói közösség esetén a fogyasztói közösség képviselője (közös képviselő) a szolgáltató által kiállított számla alapján érvényesíti a nagycsaládos kedvezményt a fogyasztói közösségben vételező jogosult felé.

A kedvezményre való jogosultság időtartama, bejelentési kötelezettség
A kérelem elbírálására irányadó ügyintézési határidő 30 nap, és az Igazgatóság döntéséről határozatban értesíti a kérelmezőt, valamint az egyetemes szolgáltatót. A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítása határozatlan időre történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem kell évenként igényelni a kedvezményt, az mindaddig megilleti a jogosultat, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha a kérelem benyújtásakor a családi pótlékra való jogosultság két hónapnál hosszabb ideje áll fenn, a nagycsaládos kedvezmény visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző második hónap első napjától állapítható meg.

A jogosultság feltételeinek megszűnését, továbbá a kérelemben foglalt adatok megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a kedvezményt megállapító Igazgatóságnak.
A jogosultnak a felhasználási helyében történő változást (költözést) is be kell jelentenie. A jogosultság változatlan fennállása esetén a jogosultat megillető kedvezmény az új felhasználási helyen is igénybe vehető.

A jogosultság ellenőrzése
Az Igazgatóság a jogosultság feltételeinek fennállására vonatkozóan ellenőrzést folytathat.

A kedvezményt jogosulatlanul igénybevevő a kedvezményes mennyiség ellenértékének és a fogyasztott mennyiség kedvezmény nélkül számított ellenértékének különbözetét, illetve fogyasztói közösség esetében a kedvezményt általános forgalmi adóval és kamattal növelten köteles a szolgáltatónak megfizetni.

Amennyiben a kedvezmény jogosulatlan igénybevétele az igénybevevőnek felróható, akkor a különbözet, illetve a kedvezmény összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell a szolgáltató részére visszafizetni.

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.


Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.


Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

a) az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
b) az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
c) az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
d) az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) az a mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz (végtag-protézis, ortézis, egy karral működtetett járóeszköz, kerekesszék) állandó és szükségszerű használatát írták elő, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,
f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma)

és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.


Nem jogosult fogyatékossági támogatásra
az a súlyosan fogyatékos személy, aki

a) vakok személyi járadékában, vagy
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c) aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.


Milyen mértékű a fogyatékossági támogatás?

A támogatás mértéke a fogyatékosság jellegétől és az önkiszolgálási képesség hiányától függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 vagy 80%-a.


Hol és hogyan lehet igényelni a fogyatékossági támogatás?

A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál, a fővárosban a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál. A kérelem a megyei Kormányablaknál is benyújtható.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy hiteles másolatban.

Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként.

Az igazgatóság a benyújtott háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a szakértői bizottság a támogatást igénylőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre is vizsgálat céljából.

Mikortól jár a támogatás?

Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.

Lakásbérleti szerződés megszűnése határozott idejű szerződésnél

A lakásbérleti szerződés megszűnése tekintetében különbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozatlan időre kötött szerződések között.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Közös megegyezéssel történő megszüntetés

A határozatlan időre kötött szerződést a felek megszüntethetik közös megegyezéssel. Az önkormányzati lakásra irányuló bérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet, az erre vonatkozó szabályokat az önkormányzat rendelete tartalmazza.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése felmondással

A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a lakásbérleti szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felmondást írásban kell a másik féllel közölni, a szóbeli felmondás érvénytelen.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: lakástörvény) felmondásra vonatkozó szabályai kógensek, ennélfogva azoktól nem lehet eltérni.

Felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A lakástörvény a felmondás két fajtáját különbözteti meg: az ún. rendes felmondást és az azonnali hatályú (rendkívüli) felmondást.

A bérbeadó a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a törvényben meghatározott felmondási okok valamelyike fennáll. A felmondás bármelyik felmondási ok esetében a bérlőtársakra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

Felmondás a bérlő szerződésszegése miatt

Az első felmondási ok a bérbeadó oldalán az, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Ilyenkor a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre (fizetésre) írásban felszólítani. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. Érvénytelen a felszólítás, ha szóban közölték, vagy a bérlőt a következményekre nem figyelmeztették. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül - írásban - felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónapra szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A következő felmondást megalapozó eset az, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben a bérbeadó a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat és nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A harmadik ok, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak. Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás abbahagyására a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást a magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál §. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ez esetben a felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A negyedik, törvényben meghatározott felmondási ok az, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják. Rendeltetésellenes használatnak minősül - eltérő megállapodás hiányában -, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja §.

A felmondás egyéb esetei

Végül megilleti a bérbeadót a felmondás joga, ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. Ez esetben a felmondási idő nem lehet három hónapnál rövidebb. A cserelakás megfelelő színvonalának vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen és épületen belüli fekvését és a lakás bérét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van §. A magánszemély bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül is felmondhatja a szerződést a hónap utolsó napjára, ha a felmondás jogát írásban kikötötték. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. §

A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál §.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése a lakás cseréje miatt

A lakásbérleti szerződést megszűnteti a lakásbérleti jog cseréje. A csereszerződést írásba kell foglalni. A bérlő a lakás bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el. §

Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha a lakáscsere egészségügyi okból, munkahelyváltozás vagy lényeges személyi körülmények megváltozása miatt válik szükségessé §.

A szerződés megszűnése egyéb okok miatt

Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, vagy ha az építésügyi hatóság - életveszélyes állapota miatt - annak kiürítését rendelte el, a lakásbérleti jogviszony megszűnik §.

Megszünteti a lakásbérleti szerződést a bérlő halála, feltéve, hogy nincsen a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy. §

Magántulajdonú lakás bérlőjének halála esetében a bérlői jogviszony folytatására csak szűk körben van lehetőség. A lakásbérleti jogviszony folytatására csak az eltartó jogosult, feltéve, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, illetőleg az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, valamint a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt §.

A lakásbérleti szerződést megszűnik abban az esetben is, ha a bérlőt Magyarország területéről kiutasították §.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése bírósági illetve hatósági határozattal

A bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát a bíróság a másik bérlőtárs vagy a társbérlő kérelmére megszünteti, ha a bérlőtárs, illetőleg a vele együttlakó személy a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg, a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít vagy a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Bírósági határozattal szűnik meg (a visszamaradt bérlőtárs kérelmére) a bérleti jogviszonya annak a bérlőtársnak, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Ugyancsak bírósági határozattal szűnik meg a bérlőtársi jogviszonya annak, akit a bíróság a házasság felbontásakor a bérlakás elhagyására kötelez (nem szükséges bírósági határozat abban az esetben, ha a felek ezt a kérdést bírósági eljárás nélkül, megállapodással rendezték). §

Gyermeknevelési támogatásra jogosult:

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, vagy a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől kezdődően vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság megszűnését vonja maga után az is, ha a család legidősebb gyermeke betölti a 18. életévét. Az ellátás alanyi jogon jár, az előzetes biztosítási időtől független. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást.

A gyermeknevelési támogatás összege:

A GYET havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2012-ben 28500.- Ft, melyből nyugdíjjárulék címén 10% kerül levonásra, így nettó összege: 25650.- Ft havonta. Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak.

 

Hol és hogyan kell igényelni a gyermeknevelési támogatást?

Az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetve Családtámogatási Ügyfélszolgálatához kell postai úton vagy személyesen, esetleg ügyfélkapun keresztül (ügyfélkapus regisztráció birtokában) benyújtani.

A Magyar Államkincstár Családtámogatási Ügyfélszolgálatainak elérhetőségei, ügyfélfogadási rendje elérhető itt.

A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt, a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványon kitöltési útmutató található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, okmányok megnevezését. Az ellátás igényléséhez - az esetleges orvosi igazolások, dokumentációk kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani.
Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

A „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatvány elérhető itt.

 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenysége:

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet. Amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt.  A támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben (óvodában, iskolai napköziben) történő elhelyezése.

 

Méltányosságból megállapítható vagy meghosszabbítható-e a gyermeknevelési támogatás?

A GYET méltányosságból történő megállapítására vagy meghosszabbítására nincs lehetőség.

 

Kinek nem jár gyermeknevelési támogatás?

Nem jár GYET annak a személynek, aki

  • olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
  • előzetes letartóztatásban van, illetve  szabadságvesztés büntetését tölti
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve: a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a súlyosan fogyatékos személy után járó ápolási díjat.

 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettsége:

A GYET-ben részesülő személy az ellátás folyósítása és szüneteltetési során (15 napon belül, írásban) köteles bejelenteni a folyósító szervnek az alábbiakat:

  • az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló törvényben megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,
  • az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba kerülését, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
  • az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
  • az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének változását,
  • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, valamint ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
  • ha a GYET-re jogosult személy (otthonán kívül) heti 30 órát meghaladó kereső tevékenységet folytat,
  • az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

A bejelentés elmulasztása miatt jogalap nélkül kifizetett ellátást vissza kell fizetni!

A Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében 2012. január 1-jétől a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb
• egy gyermeke után 2,
• két gyermeke után 4,
• kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár.

A hatályos szabályozáshoz tehát nem arra van szükség, hogy kiderítsük, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermeknevelésben.
Most inkább arra van szükség, hogy a munkáltató beszerezzen a munkavállalótól egy nyilatkozatot, hogy van-e, illetve hány gyermeke van, s azok mennyi idősek.

Egyes fórumokon ennek az ellenkezőjét is lehet olvasni.
Az ezt ellenzők tábora arra hivatkozik, hogy a törvényjavaslat indoklása a szabadság megosztásáról beszél.
A törvényjavaslat indoklása azonban nem minden esetben tükrözi az elfogadott törvény tartalmát. A törvény szövege szerint a pótszabadság jogosultja a munkavállaló, akinek legalább egy 16 évesnél fiatalabb gyermeke van, azaz mindkét szülőt alanyi jogon megilleti a pótszabadság.

A Fidesz a gyermekek, a szülők és a pedagógusok nyugalma érdekében arra kéri „az egymással hatalmi harcot vívó bukott baloldalt, hogy hagyja nyugodtan dolgozni az iskolákat, a bérek és az életpálya modell is rendben van”.

A nagyobbik kormánypárt szerdán adta ki az erről szóló közleményét, azt követően, hogy a Demokratikus Koalíció politikusa, Arató Gergely azt mondta: már a tanév harmadik napjára kiderült, hogy a központosított állami iskolai rendszer a jelenlegi formájában működésképtelen.

A Fidesz erre reagálva közölte: a Gyurcsány-Bajnai-szövetség megfeszülve verseng egymással, hogy ki tud nagyobbat mondani és nagyobb feszültséget kelteni, hogy elnyerje a pedagógusok kegyeit. Hozzátették: az iskolai tanév rendben megkezdődött, egyedül a hatalmi harcot vívó baloldali politikusok zavarják a nyugodt munkát.

A hátrányos helyzetű gyermekek soha annyi támogatást nem kaptak az iskolakezdéshez, mint most, és a jelenlegi kormány több mint 150 ezer pedagógus számára fizetésemelést adott, nem pedig felmondó levelet, ahogy azt a Gyurcsány-Bajnai-kormány tette – közölte a Fidesz.

     Igy néz ki a pedagógus bértábla 2013/2014-évre.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága a pedagógusok tájékoztatása érdekében közzéteszi a jelenlegi bérszámítás alapjául szolgáló közalkalmazotti bértáblát és - a szeptember elsejétől - a kormány döntése szerinti pedagógushivatást támogató rendszer illetményeit.

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

      Kapcsolódó anyagok

Pedagógusbérek_KFÁ130729
        Pdf - 297,78 KB

Októberben kiderül, mennyi a pedagógusok fizetése

Hiába küzdöttek a fideszes oktatási szakpolitikusok – köztük Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke –, hiába szavazott meg a pedagógusok fizetésével kapcsolatban olyan módosító indítványt az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, amely garantálta volna, hogy az életpályamodell belépésével egyetlen pedagógus fizetése se csökkenjen, Orbán Viktor miniszterelnök és Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár akarata győzött. Nem először.

Kedden a minisztérium eredeti előterjesztését szavazta meg a parlament, így körülbelül 4500 pedagógus fizetése fog csökkenni az új illetményrendszer bevezetésével. Hoffmann ezzel kapcsolatban újra arról beszélt, hogy a csökkenés az extrém fizetési kategóriában lévő tanárokat sújtja. Az extrém jelző emlegetése a pedagógusbérekkel összefüggésben arról tanúskodik, hogy a kormányban elterjedt az a nézet, miszerint egyes tanárok rengeteget keresnek. Korábban a kormányszóvivő emlegetett horribilis juttatásokat.

A pedagógusok nagy részének érzékelhetően emelkedik szeptembertől a fizetése, kérdés, ez az emelés milyen arányban lesz az előírt többletmunkával. Könnyen meglehet, hogy az életpályamodellből következő tehernövekedést kompenzálja csupán a béremelés. A Népszabadság által megkérdezett közoktatási szakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy 4500 pedagógusnak biztosan csökkenni fog a bére, hanem arról is, hogy a többieknek sem fog a különböző pótlékok és a túlórapénz elveszítése miatt jelentősen emelkedni. Szüdi János emlékeztetett arra, mit is hangoztatott a kormány, amikor a közoktatás drasztikus átalakításába belefogott.

 – Azt mondták, hogy az államosítással kiegyenlítik azokat a különbségeket az iskolák között, amely a különböző anyagi helyzetű települések önkormányzati intézményei között kialakult. A kormány szerint a bérek közötti különbségeket is meg lehet szüntetni – magyarázza. A jogász úgy véli, joggal lehetett kritizálni azt, hogy a közalkalmazotti bérekhez évek óta nem nyúltak hozzá. Azonban most az történik, hogy a kormány kiválasztott a közalkalmazottak közül egyes szereplőket, jelen esetben a pedagógusokat, és azoknak ad béremelést, míg más közalkalmazottaknak nem.

 – Egy iskolában a pedagógusok kapnak, az ugyanabban az épületben dolgozó könyvtáros, szociális munkás meg nem. Ez a megoldás igazságtalan – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy az intézkedés munkapiac- és versenyellenes. Hiszen azokat a pedagógusokat is bevonja a béremelés körébe, akik nem közalkalmazottak, azaz az egyházi vagy alapítványi, magánintézmények tanárait is. Nem lehet eltérni a megállapított bértől, nincs tehát munkaerő-piaci helyzetben senki, akkor sem, ha egyébként a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

– Ez idáig volt egy garantált bér, amelyhez a munkaadó hozzátehetett. Ezzel a differenciálással a jobb munkavégzést ismerhette el. Az új illetményrendszerben a munkáltató nem honorálhatja a kiemelkedő teljesítményt, a többletmunkát, a nagyobb tudást és tapasztalatot. Ez az igazi egyenlősdi, ami elkeserítő azoknak, akik többet, jobbat teljesítenek, és örvendetes azoknak, akik annyit nyújtanak, amennyit muszáj – fejti ki Szüdi János.

És milyen pótlékokat szüntet meg a kormány az új illetményrendszerben? Eltörlik a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Ilyet kaphattak például azok a pedagógusok, akik iskolai minőségbiztosítási programban dolgoztak. (Ezt a programot Pokorni Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke még miniszterként indította el 13 évvel ezelőtt, „Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program” címmel. A szocialista–liberális kormányok pályázati úton megszerezhető egymilliárd forinttal egészítették ki a programot.)

A másik érzékeny veszteség az integrált pedagógiai rendszerhez (IPR) tartozó iskolák pedagógusainak juttatott pótlék megszűnése. Ez az intézkedés – a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának újradefiniálásával – gyakorlatilag az utolsó szöget veri az oktatási integráció koporsójába. Az IPR-hez nagyságrendileg 1900 iskola csatlakozott. Ezzel az intézmények vállalták, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekeket nem elkülönítve, hanem együtt tanítják. Ezzel a vállalással nemcsak havi többletbérhez jutottak az érintett iskolákban tanító pedagógusok, hanem hozzáfértek egy olyan eszköztárhoz, amelynek igénybevételével – tréningeken, továbbképzéseken – a legmodernebb, más országokban sikeresen alkalmazott módszereket sajátíthattak el.

Az új illetményszámítási rendszer egyik következménye, hogy a gyerekeket integráltan oktató iskolákban tanító pedagógusok havi öt- és hatvanezer forint közötti összegtől esnek el. (Ötezer volt a pótlék minimum-, hatvan a maximumösszege.) Pokorni ugyanakkor bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

A frakcióvezető közlése szerint ehhez törvénymódosítás nem szükséges. Beszámolt arról is: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán és kormánypárti politikusok e kérdésben módosító indítványt is nyújtottak be, de ezt a törvény elfogadása előtt visszavonták. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Szüdi szerint a pedagógiai intézetekben dolgozó szakembereknél és a szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknál is „lenullázza” az életpálya bevezetésével meghirdetett béremelés jelentős részét az a tény, hogy elveszik a pótlékokat. A nevelési tanácsadóra, a logopédusra ugyanis nem terjed ki az új pótlékolási rendszer, vagyis az az abszurd helyzet áll elő, hogy a gyógypedagógus az iskolában megkapja munkájáért a pótlékot, de a szakszolgálatnál nem. Az érintett szakembereknél ez nagyságrendileg 16 ezer forintos veszteség is lehet. – A pedagógusok emellett nem kapják majd a szakvizsga után járó pénzeket sem, nem élvezik annak gyümölcsét, hogy többet tanultak. Az új illetményrendszer nem ösztönöz továbbtanulásra, mint ahogy jobb munkára sem, mert a munkáltató nem ismerheti el azt a fizetésben – fogalmaz Szüdi János, aki úgy látja, hogy a béremelésre még mindig nincs meg a fedezet a költségvetésben.

 – Ez az egész életpályamodell pimaszság, hiszen a kormány úgy tünteti fel a pedagógusok eddigi munkavégzését, mintha lógnának, és csak 22 órát dolgoznának. Ez teljes lekezelése a szakmának, hiszen órára kell készülni, foglalkozni kell a tanulók munkáival otthon is, például ki kell javítani a dolgozatokat. Eddig is az intézmény vezetője mondta meg, mikor milyen munkát kell elvégeznie a pedagógusnak, meddig kell benntartózkodnia az iskolában. Csak nem kellett akkor is bent ülni a zsúfolt, levegőtlen tanári szobában, amikor arra nem volt szükség.

Nyolcszázezer forintos fizetésekkel magyarázta az államtitkár, miért nem fogadták el a pedagógus-béremeléssel kapcsolatos módosító indítványokat hétfőn; Szegeden ennek a felét sem keresték meg az intézményvezetők. Valóban kevés azonban azoknak a száma is, akik az új bértábla ellenére kevesebbet keresnek majd. A kommunikált béremelés mértéke viszont sok esetben távol áll a valóságtól.

Több tucat módosító indítvány ellenére hétfőn változatlan formában fogadta el a köznevelési törvény módosítását a parlament. Bár még fideszes politikusok is szót emeltek a rendszer hibái miatt, a végeredményen ez sem változtatott: lesz olyan pedagógus, akinek a különböző pótlékok és túlórapénzek megvonása miatt csökken a bére szeptembertől. Pedig Pokorni Zoltán javaslata, hogy az új bértábla miatt ne vigyen haza kevesebb pénzt az érintett mintegy 4500 pedagógus, az oktatási bizottságon még átment, a kormány azonban arra kérte, vonja ezt vissza. Megtette. A Jobbik ezek után sajátjaként terjesztette be ezt az indítványt – leszavazták.

Az ügyben Pokornit támogatta és mellette szavazott Nógrádi Zoltán is. A fideszes mórahalmi polgármester azonban cáfolta, hogy párton belüli nézeteltérésről lett volna szó. – Mérlegelési szempont volt, hogy senkit ne érhessen nettó bérveszteség. A frakcióülésen azonban olyan információk hangzottak el, amelyek új megvilágításba helyezték a kérdést – magyarázta Nógrádi. – Kincstári jelentések bizonyították, hogy voltak például, akik extrajuttatást vagy éppen százezer forintos túlórapénzt vettek fel. Ezeket törvény által semmiképpen nem szabad megőrizni – fogalmazott a politikus. Mindazonáltal fontosnak tartja, hogy aki nem szabálytalan vagy méltánytalan módon jutott pluszjövedelemhez, az ne veszítse el azt. Éppen ezért tartózkodott a szavazásnál, és szorgalmazta, hogy rendelettel szabályozzák az ilyen eseteket.

Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is matekoznak. Fotó: Karnok Csaba. Fotó: Karnok Csaba
Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is matekoznak. 
Fotó: Karnok Csaba


A szavazás után Hoffmann Rózsa államtitkár úgy érvelt, azoknak az intézményvezetőknek a béremelését nem akarják fedezni, akiknek 600-800 ezer forintos fizetésük van. Mivel a korábbi bértábla csúcsán alig 290 ezer forintos pedagógusbér szerepelt – azt is tudományos fokozattal rendelkező, 40 éve dolgozó tanár kaphatta csak meg –, megkérdeztünk néhány szakembert és pedagógust, véleményük szerint kereshetett-e ennyit bárki is. Senki sem tudott ilyenről.

– Az igazgatói pótlék még a százezer forintot sem érte el, így nem hinném, hogy akár négyszázezret is keresett bármelyik szegedi intézményvezető – fogalmazott egy oktatási szakértő, akivel együtt számoltunk. Többszakosként alapbérük 7-10 százalékát kaphatták meg pluszban, erre jött még rá a túlórapénz, illetve olyan egyszeri juttatások, mint például a pedagógusnapi jutalom vagy az érettségi megszervezéséért járó díjazás. Ebből aligha lehetett megduplázni az alapbért. Esetleg egy-egy hónapban érkezhetett ekkora összeg a számlájukra – ha mondjuk mindent egyszerre utaltak el nekik, vagy például projektmenedzserként vettek részt egy pályázatban, és bérükön felül megkapták az egyik hónapban az azért járó díjazást is a teljes időszakra visszamenőleg. Igaz, a legtöbb esetben nem is az intézményvezetők látták el az ilyen feladatokat.

Elméletben tehát nincs olyan igazgató – legalábbis Szegeden –, akinek arcpirítóan magas fizetését kellene leszorítani. Ugyanakkor olyan pedagógus is csak elvétve akadhat, aki nem keres majd többet szeptembertől, mint korábban. A kétszakos, sokat túlórázó pedagógusok járhatnak maximum rosszabbul. Az viszont kérdés minden más esetben is, hogy a munkaidő és a bér növekedése vajon milyen arányban áll majd egymással, illetve hogy valóban annyival jobban élnek-e majd a pedagógusok, mint azt a közvélemény gondolja. – Elvették a túlórát, a minőségi bérpótlékot, és egyelőre nem ismerik el a képzettségemet sem, miközben az eddiginél jóval többet kell az iskolában lennem – sorolta egy általános iskolai tanár, aki úgy döntött, nem hajlandó kiszámolni, órabér alapján így többet vagy kevesebbet keres majd. Mint mondta, az úgysem változtat a dolgokon. – Az osztályfőnöki pótlékról annyit lehet tudni, hogy 17 és 51 ezer forint közötti összeg adható ilyen címen. Mivel a KLIK dönti el, mennyi legyen, valószínűsíthető, hogy melyik határszámhoz lesz közelebb. Eddig 15 ezret kaptunk ezért a munkáért, viszont havi 8000 forint adminisztrációs óraként még elszámolható volt hozzá. Vagyis legrosszabb esetben 6000 forinttal még kevesebbet is kapunk majd – világított rá egy újabb részletre egy osztályfőnök. – Nyilván pedagógusok tömkelege lepi majd el a várost és az éttermeket, hogy valahogy el tudják tapsolni a megemelt fizetésüket – tette hozzá.

Elfogadta a parlament a 2011-es köznevelési törvény módosítását, amire azért volt szükség, mert az eredetileg rögzített fizetésemelésnek a kormány szeptembertől a 60 százalékát adja csak meg. A növekedés ezzel együtt is jelentős, az Index úgy számol, hogy átlagosan nettó 30-40 ezer forint. A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés.

További változás, hogy már valamennyi pedagógus munkakörben foglalkozott köznevelési dolgozóra kiterjed az életpálya. A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a parlament.

A változtatás része az is, hogy eltörlik a túlórabéreket, és 22-ről 22-26-ra nő a törvényben rögzített kötelező óraszám. Életbe lép egy az új minősítési rendszer is, és szeptembertől a tanárok fizetését a mindenkori minimálbérhez kötik. Az illetményalap főiskolai végzettséggel a minimálbér 157,8 egyetemi végzettséggel pedig 172,9 százaléka. A magasabb kategóriába minősített, és régebb óta a pályán lévő tanárok fizetése ennél magasabb.

Jövőre plusz 10 százalék

A kormány azt ígéri, jövő szeptemberben újabb 10 százalékos emelést kapnak a tanárok, és ezt így folytatják még öt éven át, amíg el nem érik a 2011-ben kitűzött célokat.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előző napi expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. Balog szerint ezzel növekedni fog a pedagóguspálya presztízse, és így az oktatás színvonala is. A korábbi emelések azért mondtak mindig csődöt, mert mindig csak egy területre, tehát csak az oktatás színvonvalára, vagy csak a tanárok fizetésére koncentráltak. Olyan is volt, hogy az önkormányzatokra hárították a fizetésemelés költségeit.

Megnézik az igazgatók bérét

Korábban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. A választások előtt nem lenne szerencsés, ha csökkenne az iskolaigazgatók bére; mivel magyarázzák el az embereknek, hogy csak a tanárok bére nő – ilyen aggályok merültek fel a Fidesz hétfői frakcióülésén. Az oktatásért felelős miniszter a felvetéseket azzal hárította el, hogy van olyan iskola, ahol államtitkári szintű fizetést kapott egy igazgatóhelyettes. Balog Zoltán inkább a tankönyvpiac átalakításával járó lobbik miatt aggódik.

A változtatás része az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Megszavazták a pedagógusok béremelését

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) és a képviselők tapsolnak a zárószavazás után az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülésének másnapján, 2013. augusztus 27-én. Az Országgyűlés az ülésen elfogadta a köznevelési törvény módosítását, melynek értelmében a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra.


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előző napi expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 ezer 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 ezer 442, a felső pedig 321 ezer 940 forint. A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel 123 ezer 715, egyetemi végzettséggel 135 ezer 554 forint jár.

Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 ezer 393, illetve 50 ezer 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék 15 ezer 464, illetve 16 ezer 944, míg intézményvezető-helyettesi 61 ezer 858, illetve 67 ezer 777 forint lesz.

Jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá a miniszter.

A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást
Kapcsolódó cikkek:

Pedagógus-életpálya: ezzel lesznek elfoglalva a tanárok a következő öt évben

A pedagógus-életpályamodellt a kormány sima fizetésemelésnél sokkal többnek szánja: az alapötlet az, hogy ezzel olyan környezetet hoznak létre, amely úgy ígér egyre nagyobb fizetést a tanároknak, hogy 2, 8 és 15 év után is levizsgáztatják őket, aki pedig rosszul szerepel, még ki is rúghatják.

A jövő tanárai ezen az előmeneteli rendszeren haladnak majd felfelé:

  • Az egyetem után először minden tanár gyakornok lesz, két év után vizsgázhat először, és ha ez sikerül, előreléphet Pedagógus I.-be. Négy évvel a pályakezdés után már kötelező a vizsga, ha nem sikerül, kirúgják a tanárt (ezután viszont jelentkezhet újra tanítani, de ha valakit felvesznek, két évvel később megint neki kell futnia a minősítésnek).
  • Hat évvel a Pedagógus I.-be történt besorolást követően újabb vizsga jön, ekkor Pedagógus II.-be kell eljutni. Ha valaki még várna, ezt a kilencedik évig teheti meg, ezután kötelező a vizsga.
  • A Mesterpedagógus és a Kutapedagógus fokozatot már nem kötelező elérni, és választani is csak az egyiket lehet. Mindkettőre hat évvel a Pedagógus II. kategóriába történt besorolás után lehet majd jelentkezni (tehát leghamarabb a pályakezdéstől számított 15. évben). A mestertanár inkább tanító, a kutatótanár inkább tudós.

A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz azokkal, akik már most is tanárok. Ezt valószínűleg pontosan még senki nem tudja, a kormány pedig határozottan úgy tűnik, a kérdésben két ellentétes cél között gyötrődik.

Egyrészt, a törvény szövege alapján a kormány általános célja, hogy minél szigorúbb legyen. A legszigorúbb megoldás nyilván az lenne, ha a tizenhárom évnél régebb óta dolgozó tanároknak a lehető leghamarabb le kéne vizsgázniuk, hogy átkerüljenek a Pedagógus II.-be.

Másrészt viszont az országban szeptembertől 165 150 Pedagógus I.-ként dolgozó pedagógus lesz, és ennyi embernek még a felét is nagyon nehéz lenne hirtelen levizsgáztatni, ráadásul még ki sincsenek dolgozva a vizsgák szakmai követelményei. És a kormánynak nincs is igazán pénze, hogy kifizesse a Pedagógus II.-be tartozók nagyobb fizetését.

Az Index birtokába került rendelet ezért azt mondja, hogy a jelenlegi pedagógusok átminősítését a következő öt évben fokozatosan hajtják majd végre, 30 000 embert vizsgáztatva le évente. Hogy önként lehet-e majd jelentkezni, vagy a minisztérium választja ki az embereket, még nem tudni – sőt, olyan, sokkal fontosabb részletek sem egyértelműek, mint hogy mikor lesz az első minősítővizsga.

Egy harmadik lehetőség volna, hogy a pedagógus-szakvizsgával rendelkezők 2014-től minősítési vizsga nélkül kerülnének Pedagógus II.-be. Ezt Galló Istvánnétől, a Pedagógusok Szakszervezete elnökétől hallottuk, aki azt mondta, az egyeztetéseken a kormány megígérte nekik, hogy 2014-től minden szakvizsgázott pedagógussal automatikusan ez fog történni. Ha tényleg így lesz, annak 40 ezer tanár örülne. Viszont valószínűleg erre sem lenne pénz: a júliusi rendelettervezetben még az szerepelt, hogy január 1-jétől legfeljebb 20 ezer fő kerülhetne Pedagógus II. fokozatba, és legfeljebb kétezren Mesterpedagógusba (ők is nyilván valamilyen gyorsított eljárással, a Pedagógus II. fokozatot átugorva).

Ennyi lenne a Pedagógus II.-be kerülő pedagógusok fizetése
   Egyetemi diplomával  Főiskolai diplomával
 Pályán töltött idő, év  Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal  Pedagógus II fizetése  Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal  Főiskolai diplomások Pedagógus II fizetése
9–11 121 915 Ft 167 748 Ft 103 667 Ft 153 098 Ft
12–14 129 747 Ft 173 339 Ft 107 169 Ft 158 201 Ft
15–17 137 579 Ft 178 931 Ft 110 671 Ft 163 304 Ft
18–20 145 411 Ft 184 522 Ft 114 174 Ft 168 407 Ft
21–23 153 243 Ft 190 114 Ft 118 843 Ft 173 511 Ft
24–26 159 508 Ft 195 706 Ft 124 447 Ft 178 614 Ft
27–29 165 774 Ft 201 297 Ft 130 284 Ft 183 717 Ft
30–32 172 039 Ft 206 889 Ft 136 121 Ft 188 820 Ft
33–35 178 304 Ft 212 480 Ft 141 958 Ft 193 924 Ft
36–38 185 614 Ft 218 072 Ft 147 795 Ft 199 027 Ft
39–41 192 924 Ft 223 663 Ft 153 632 Ft 204 130 Ft

Túlórák

Az viszont biztos, hogy a tanároknak többet kell majd dolgozniuk. Ez két helyről jön össze.

  • A kötelező óraszám a mostani 22-ről 22–26-ra nő, és
  • megszűnik a túlóradíj, tehát ha valakit még ezen felül megkérnek, hogy például helyettesítsen, azért nem kap külön pénzt.

Cserébe a tanárok nem is túlórázhatnak olyan sokat, mint eddig. Maximum napi két, de heti 6 túlóra szabható ki, és 30-nál nem lehet több olyan nap egy tanévben, amelyben a pedagógusnak túlóráznia kell.

Sipos Imre helyettes államtitkár szerint mostantól „azonos munkáért azonos munkabér jár”, ami igazságosabb lesz, mert nem függ attól, hogy az önkormányzat hogyan tudja kiegészíteni a fizetést (emiatt az ország elmaradottabb területein dolgozó pedagógusok kevesebbet kerestek, mint a gazdagabb régiókban dolgozók). Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint viszont nem létezik azonos munka, valaki mindig többet fog dolgozni, ha a nagyobb munkát nem díjazzák.

A másik vitatott pont az új törvényben a pedagógusok kötött munkaidejéről szól: ez azt a 32 órás időt jelöli, amelyben a pedagógusnak az intézményvezető előírását kell követnie (ebbe beleszámít a tanítás is). Eddig a kötelező 22 óra tanítási időn kívül a pedagógusok maguk dönthették el, hogy hogyan osztják be az idejüket.

A rendelettervezetben még arról is volt szó, hogy a kötött munkaidőt mindenképp az iskolában kellene tölteni, kivéve, ha például ebben az időben színházba vagy osztálykirándulásra viszik a gyerekeket. Galló Istvánné azt mondja, ezt a kitételt eltörölték, és erről majd a szakszervezetek által kötött kollektív szerződés rendelkezik. Egyelőre viszont azt sem tudni, sikerül-e ilyet kötni. Hoffmann Rózsa csütörtökön megint arról beszélt, hogy a tanárok kötött munkaidejére azért van szükség, hogy hosszú távon megvalósítható legyen az „egész napos iskola", amely, ha a szülők ezt nem ellenzik, különböző szakkörökkel és foglalkozásokkal délután 4-5-ig benn tartja a diákokat.

Akkor most ez az egész jó, vagy nem?

Ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni. Egy csomó részlet, például

  • hogy mikor lesznek az első minősítővizsgák
  • hogy kik vesznek majd részt rajtuk,
  • hogy mik lesznek majd a vizsgán a pontos szakmai követelmények
  • és hogy a pedagógusok idejét hogyan kell majd beosztani

csak azután derül ki, hogy augusztus 27-én a parlament elfogadja a köznevelési törvény módosítását. A vizsgák szakmai követelményeit az Oktatási Hivatal valószínűleg ennél is később teszi majd közzé.

Egyelőre annyit tudunk, hogy a tanárok többsége szeptembertől legalább 30-40 ezer forinttal többet keres, bár előfordulhat néhány különösen sokat dolgozó pedagógus, aki akár még kevesebbet is kaphat. Januártól (amikor elvileg már lesznek olyanok, akik Pedagógus II.-be lépnek) viszont elvileg újabb emelést kap néhány tanár. Mindez azután történik, hogy az év elején egy csomó pedagógustól megvonták a béren kívüli juttatásokat, és szeptembertől újabb tanárok veszthetik el ezeket.

Az emelésért cserébe a tanároknak kevesebb lesz a szabadidejük. A minisztérium vállalt célként jelölte meg, hogy kevesebb időt hagyjanak a tanároknak például délutáni másodállást vállalni, mert emiatt szerintük rosszabbul dolgoztak.

Az életpályamodell bevezetéséről szóló törvényben egyszerű béremelésnél sokkal többről van szó: a pedagógusokat tényleg motiválhatja a Mesterpedagógus és a Kutatópedagógus fokozatban lévő nagyobb fizetés, sőt, valószínűleg a legtöbben már annak is örülnének, ha a közeljövőben sikerülne átsorolniuk Pedagógus II.-be. Sokaknak tetszik a gyakornokok mentorálásának lehetősége is.

Ráadásul az életpályamodellről szóló törvényben a kormány egy csomó további ígéretet tesz. Ezeket mondják még:

  • A tanárok bére mostantól a mindenkori minimálbér adott (100-nál magasabb) százalékában van meghatározva, tehát valahányszor növekszik a minimálbér, jó dolog lesz tanárnak lenni. Ugyanígy a minimálbérhez vannak rögzítve a pótlékok is.
  • Öt év alatt fokozatosan tovább emelik a fizetéseket, ezzel végül elérik a 2011-ben ígért szintet.
  • A következő öt évben mindenki részt vehet a minősítő eljárásban, tehát bejuthat legalábbis a Pedagógus II. fokozatba.

Ezek viszont egyelőre csak ígéretek, még ha  törvénybe is írták őket. A mostani, alacsonyabb béremelés egy ugyanilyen, törvénybe írt ígéret megszegésével történik, és ugyanaz a kormány módosítja a törvénybe írt ígéretét, amely két évvel korábban a törvényt meghozta.

Hogy inkább ígéretként, mint kész tényként kell-e kezelni a szeptembertől érvényes pedagógus-bértáblát, legjobban az mutatja meg, ha megnézzük, hogy a minisztérium saját becslése szerint hogyan oszlanak meg a modell költségei a mostani év (ez az, amire már konkrétan van forrás), és 2014, sőt, 2015 között.

A pedagógus-életpályamodell költségeaz értékek milliárd forintban37172197622813192013-as terv2011-es terv201320142015050100150200250300350

Jól látszik, hogy az a pénz, ami már konkrétan megvan (a 2013-ra szóló rész) eltörpül ahhoz képest, amelynek az előteremtésére a kormány most ígéretet tesz. Igaz, a 2014-es költségvetés elfogadása nincs már nagyon távol, kiegyensúlyozni viszont azt is csak egy év múlva kell, a választások után. Az életpályamodell a következő években ráadásul biztosan egyre drágább lesz, még 2015 után is, hisz minden évben újabb és újabb pedagógusok teszik majd le a minősítő vizsgát, és kerülnek át a magasabb fizetési kategóriába.

Tervezett keretszámok: a magasabb kategóriák fokozatos feltöltése
  Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár
2014 20000 2000  
2015 50000 8000 750

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezt a pénzt honnan teremtik majd elő. Annyit válaszoltak, hogy a költségvetést nem részenként, hanem egészében tervezik, tehát nincs értelme olyat kérdezni, hogy egy adott kiadásra honnan lesz pénz.

Szeptembertől a tanárok nagy részének érezhetően, kb. 30-40 ezer forinttal nő a nettó fizetése, viszont néhány olyan pedagógus, aki eddig nagyon sokat túlórázott, akár kevesebbet is kaphat. Mindenkit érintő, igazán nagy bérnövekedés akkor jön, ha a tanárok elkezdenek feljebb lépkedni az új hierarchián, melyet a szeptembertől érvényben lévő pedagógus-életpályamodellben állítottak fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak valóban sokkal több pénzt csak jövőre és az utána lévő években kell elutalnia, azt viszont még nem tudni, akkor honnan lesz erre forrás. Közben változik egy csomó szabály, és a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk.

A kormány még 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a tanárok bérét megemelik, és 2013 szeptemberétől elindul a pedagógus-életpályamodell. Az akkor ígért emelésnek hatvan százalékát adják meg most: azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani az eredeti törvényt, hogy ne kelljen odaadni az egészet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan változik szeptembertől a tanárok bére, és kiderül, mi köze mindehhez annak a kifejezésnek, amit Hoffmann Rózsa már három éve folyamatosan ismételget.

A legfontosabb: itt van a béremelés, amit szeptembertől kapnak meg a tanárok. Látszik, hogy a legtöbb tanárnak ez érezhető, kb. 30-40 ezer forintos valódi nettó keresetnövekedést jelent.

Mostani és 2013. szeptember 1. utáni pedagógusfizetések
   Egyetemi diplomával  Főiskolai diplomával
   eddig  2013. szeptember 1-től  eddig  2013. szeptember 1-től
   alapbér  túlórákkal  alapbér  túlórákkal
pályakezdő 89 595 Ft 99 828 Ft 111 832 Ft 82 170 Ft 91 555 Ft 102 065 Ft
5 év után 93 840 Ft 104 559 Ft 134 198 Ft 85 046 Ft 94 760 Ft 122 478 Ft
10 év után 103 854 Ft 115 716 Ft 150 973 Ft 91 209 Ft 101 626 Ft 137 788 Ft
15 év után 115 584 Ft 128 786 Ft 162 156 Ft 97 371 Ft 108 493 Ft 147 994 Ft
20 év után 122 304 Ft 136 273 Ft 167 748 Ft 100 453 Ft 111 926 Ft 153 098 Ft
25 év után 135 040 Ft 150 464 Ft 178 931 Ft 108 485 Ft 120 876 Ft 163 304 Ft
30 év után 146 646 Ft 163 396 Ft 190 114 Ft 118 555 Ft 132 096 Ft 173 511 Ft
35 év után 152 236 Ft 169 623 Ft 195 706 Ft 123 590 Ft 137 706 Ft 178 614 Ft
40 év után 164 352 Ft 183 123 Ft 206 889 Ft 133 660 Ft 148 926 Ft 188 820 Ft
Forrás: NGM közlése, 2013-as közalkalmazotti bértábla, rendelettervezet az új pedagógusfizetésekről

A növekedést azért ellensúlyozza néhány más tényező, amit ebben a táblázatban nem tudtunk megmutatni. A szeptember 1. utáni fizetést mutató oszlopban azért csak az alapbért mutatjuk, mert ekkortól már nem jár külön fizetés a túlóráért. Jól látható azonban, hogy a legtöbb tanár fizetése ezzel együtt is bőven emelkedik.

  • A pótlékok közül sokat megvonnak, többek között a többszakos tanároknak járó, a fizetésük 10%-át kitevő pótlékot is. A megmaradó pótlékokat viszont növelik, és általában, a pótlékok kérdésében még nincs végleges döntés a minisztériumban.
  • 2014-től, ahol előzőleg nem volt kollektív szerződésben rögzítve a cafeteria és a BKV-bérlet, valószínűleg ezek is megszűnnek, bár ilyet sok helyen már eddig sem kaptak a tanárok. Aki viszont eddig például kapott BKV-bérletet és cafeteriát is, mostantól pedig nem kap, a növekedés mellett akár 20 ezer forintos veszteségre is számíthat.
  • Ráadásul a tanárok heti kötelező óraszáma is megnő, és nem a túlórákat törlik el, csak a túlórák bérezését.

A nettó fizetést adókedvezmények nélkül számoltuk, egyszerűen 34%-ot levonva a bruttó összegből. Ha valaki nagycsaládos, vagy egyedül neveli a gyermekét, ennél többet kap. Valójában a tanárfizetések sávjai háromévente változnak, de az egyszerűség kedvéért itt 5 évre kerekítettünk.

Így jött ki a tanárok eddigi fizetése

Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy tanár fizetése mennyi: az összes tanár, akivel beszéltünk, azt mondta, őket is meg szokta lepni a pontos összeg a hónap elején. A bizonytalanságot a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások okozzák. Elvileg jogszabályok szólnak arról, hogy ezek mikor, kinek járnak, de a gyakorlatban hosszú ideig az önkormányzat és az igazgató döntött, hogy akkor valaki kétszakos tanár megfelelő pótlékkal, vagy egyszakos tanár pótlék nélkül, aki egyébként más órákra is bejár helyettesíteni.

Február óta ugyanezt a döntést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta meg, leginkább azt a módszert alkalmazva, hogy ahol ez törvényesen lehetséges, ott nem fizettek, és már februártól nekiálltak elvenni a béren kívüli juttatásokat, mint például a cafeteriát és a BKV-bérletet. Most hivatalosan is elveszik a pótlékok nagy részét, valamint a túlórabéreket is.

Készítettünk egy táblázatot, ahol a tanárok mostani fizetését próbáljuk megtippelni részletesebben, illetve elmagyarázzuk, hogyan jött ki az előző táblázatban feltüntetett összeg.

Valójában a pedagógusok most két-két kategória szerint kapnak fizetést is: hogy melyikbe kerülnek, attól függ, hogy főiskolán vagy egyetemen végeztek, illetve, hogy a diplomájukat főiskolán vagy egyetemen szerezték, továábbá, hogy van-e pedagógus-szakvizsgájuk (ez adott pedagógus-munkakörre, illetve például az iskolaigazgatói, szakértői munkakörre készít fel). Fent a kettő átlagát vettük, a lenti táblázatban viszont már különválasztva is láthatók a fizetések.

A túlórát a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján számoltuk. Eddig a Klebelsberg Központ felügyelete alatt dolgozó 108 ezer pedagógus nagyjából fele kapott havonta túlórabért, átlagosan 13 173 forintot. Úgy számoltunk, hogy ez a pedagógusfizetésnek átlagosan 11 százaléka. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint azonban csalóka „átlagos túlórabérről” beszélni, még úgy is, ha csak azok között vonunk átlagot, akik valamelyen túlórát kaptak: ha valaki szerette volna kiegészíteni a fizetését, 20 év munkaviszony után heti 3 órarendi túlórával is havi 30 ezer forint körüli pénzt kereshetett. A minisztérium viszont arra emlékeztet, túlórapénzt a nyári szünetben már eddig sem kaptak a tanárok.

Az Országgyűlés sajtófőnökének helyettese, György Bálint a házbizottság pénteki tanácskozása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány kérésére hétfőn és kedden megtartandó rendkívüli ülésen a házszabálytól eltérve vitatják meg az előterjesztést. Az összevont általános és részletes vita hétfőn lesz. Ha érkeznek módosító indítványok, azokról, majd magáról a törvényjavaslatról is kedden szavaznak a képviselők.
Pokorni Zoltán , a Fidesz oktatáspolitikusa egy tegnapi konferencián kiemelte, bosszantó, hogy például augusztus végén még nincs meg a rendelet a pedagógusok szeptemberi béremeléséről.

A jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől, a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzetséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektől függően ettől magasabb.

Szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát (116130 forint), a főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (154644 forint) kapják meg. Az egyetemi végzettségűek (általában a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (169442 forint) részesülnek majd bruttó fizetésként.

A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest.

Jelentős ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok bruttó 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére.

A pedagógusok szeptemberi béremelésével biztosítják azok értékállóságát is, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hoffman Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. Ha a minimálbér emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a pedagógusbérek is.


Nem lesznek tömeges elbocsátások a közoktatásban, csak ott küldenek el pedagógusokat, ahol a munkáltató kevesebb osztályt tud indítani, mint korábban - reagált a szakszervezetek aggodalmaira Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A 150 ezres tanári kar szeptemberi 60 százalékos béremelése idén nagyjából 50 milliárd forintot, jövőre 150-180 milliárd forintot tesz ki - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a mostani béremelés óriási értéke, hogy biztosított az értékállósága, azáltal, hogy a törvényben százalékokat határoztunk meg, a minimálbérhez viszonyítva. Ha a minimálbér emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a pedagógusbérek is.

A 2011-es törvényben foglalt béremelés fennmaradó részét négy lépcsőben, 10-10 százalékos szeptemberi béremelésekben kapják meg az érintettek - ismételte meg Hoffmann Rózsa.

A túlmunka szabályozásának változásáról azt mondta, a 32 órás kötött munkaidő célja, hogy a pedagógusok minél több időt foglalkozzanak a diákokkal.

A köznevelésért felelős államtitkár hozzátette, tudatosan, gyorsan és radikálisan szeretnének szakítani azzal a gyakorlattal, ahol a pedagógiai munkát csak a megtartott órák számában mérik. Akinek eddig heti négy túlórája volt, az a mostani rendszerben többet fog keresni - mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy szeptember 2-án minden diák névreszóló csomagban kapja meg a tankönyveit. Hoffman Rózsa az Inforádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a könyvtárellátó minden iskolába eljuttatja a tankönyveket, így az iskolakezdésre egyetlen diák sem marad tankönyv nélkül. A politikus az új tankönyvellátási rendszerről azt mondta: az egységesítés és a szűkülő választék a minőség javulását és az árak csökkenését okozza, ugyanakkor mérsékli az iskolák adminisztrációs, valamint szervezési terheit is.

A kormány szerdán benyújtotta a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslatát, amelyet jövő héten rendkívüli ülésen fogadhat el az Országgyűlés.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője augusztus 6-án jelentette be, hogy rendkívüli országgyűlési ülés összehívását kezdeményezi augusztus 26-27-ére a pedagógusok béremelésével kapcsolatos törvényi változások elfogadására. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán a kormány nevében a házelnöknek írt - a parlament honlapján is elérhető - levélben kezdeményezte az ülés megtartását.

A módosítást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.

Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter szerdán benyújtott előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.

Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tíz százalék követ 2017-ig. Balog Zoltán javaslata utóbbi érdekében rendeletalkotási jogot adna a kormánynak a 2014-2017 közötti tanévek illetményalapjának meghatározására.

Rogán Antal korábban arra kérte a köztársasági elnököt, hogy hivatala "sürgősséggel vizsgálja meg a törvény kihirdetésének lehetőségét".

Dúró Dóra szerint felháborító és cinikus a Fidesznek az az állítása, miszerint a pedagógusok béremelésének megvalósítása érdekében kell összehívni az Országgyűlés augusztusi ülését, hiszen valójában azért van erre szükség, mert a pedagógusoknak nemhogy a kampányban, de a később törvényben megígért fizetésnövekedést sem tudják megadni.

 

A képviselő közleményében ad hangot, hogy álságos és félrevezető a béremelésre jogosultak körének kiterjesztésére hivatkozni, hiszen a KSH adatai szerint mintegy 165 ezer pedagógus jár jelentősen rosszabbul a korábbi tervekhez, azaz a jelenlegi törvényhez képest, és csupán mintegy 6500 főre terjesztik ki az emelést.

A Jobbik fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy az idei felsőoktatási jelentkezések alkalmával kiderült: a szakmailag hibás életpályamodell egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hiszen idén háromszázzal kevesebben jelentkeztek pedagógusnak, mint tavaly. Mindez azért van, mert az érdemi fizetésemelést csak a pályán eltöltött tíz év után érhetik el az érintettek, ami nem segíti a fiatalok családalapítását, otthonteremtését.

Míg a választási kampányban azonnali és számottevő béremelésről beszéltek a jelenlegi kormánypártok, a pedagógusokat megalázva erre csak az ígértnél kisebb mértékben, a ciklus vége előtti utolsó tanévben kerül sor úgy, hogy a pedagógusok munkaterhei is növekednek, ráadásul a pontos adatokat csak néhány nappal a szeptemberi kezdés előtt ismerhetik meg az érintettek, egy rendkívüli országgyűlésen keresztülvitt megszorítást követően. Mindez arról is tanúskodik, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, hiszen nem tartják be ezt az ígéretüket sem, a kiszámíthatatlanság pedig bizonytalanságot okoz az iskolákban - mutat rá Dúró Dóra.

A Jobbik kormányra kerülése esetén vállalja, hogy a diplomás átlagbér szintjére em eli a kezdő pedagógusok fizetését, amire nem volt példa az elmúlt húsz évben - zárul a közlemény.

Bajnai Gordonnak nem tetszik az emelés, ők 15 százalékos emeléssel lennének elégedettek, szemben a mostani 60 százalékos béremeléssel. Figyelem, ezt a Fidesz szóvivője mondta!

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője a pedagógusok béremelésére is kitért, ami már csak azért is módfelett meglepő, mert eddig jó okkal hittük úgy, hogy Hoppál Péter tudása csupán két szóra – „gyurcsánybajnai”, illetve „maffiabaloldal” – korlátozódik. De lám, kellő odafigyeléssel betanítható újabb mutatványokra is.

false

Fotó: MTI – Kovács Attila

Ám most ennél sokkal érdekesebb, hogy mit talált mondani a pedagógusok béremeléséről: „(Gyurcsány) Bajnai Gordonnak nem tetszik az emelés, ők 15 százalékos emeléssel lennének elégedettek, szemben a mostani 60 százalékos béremeléssel.” Figyelem, ezt a Fidesz szóvivője mondta! Sajnos nem akadt senki a jelen lévő újságírók között, aki rákiáltott volna: „Mondd még egyszer, szépfiú, és tiéd a címlap!” Vagy éppen felvetette volna. Hiszen eddig úgy tudtuk, nem is akárkitől, magától Balog Zoltántól, hogy szeptember 1-jétől átlagosan 34 százalékkal emelkedik a pedagógusok alapilletménye, ami az eredetileg tervezett béremelés 60 százaléka.

Mindenki a nulláról indul

Az újonnan bevezetendő életpályamodell azonban nem tesz különbséget az első években a tanárok munkaévei között: szeptembertől minden, legalább két éve oktató tanárt a Pedagógus 1. osztályba sorolnak, ahonnan csak meghatározott képesítővizsga után lehet feljebb lépni. (A két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezőket automatikusan a Gyakornok kategóriába sorolják, ők két évig nem is állhatnak neki a Pedagógus 1. minősítés megszerzésének az eduline.hu cikke szerint.)

Az egyelőre még nem élesített módosító rendelet erről így fogalmaz: "A pedagógus minősítések 2013 szeptemberétől elkezdődnek, de a 2013. szeptember 1. és 2013.december 31. közötti időszakban Pedagógus II. fokozatba még csak ideiglenesen, 5 évre lehet bekerülni egyszerűsített minősítési eljárás keretében." A magyarnarancs.hu cikke szerint az ideiglenes minősítésre amiatt van szükség, hogy legyenek olyan tanárok, akik minősíteni tudják a kollégáikat az új rendszer kezdeti szakaszában (plusz az Oktatási Hivatal is tart gyorstalpaló képzéseket az ügyben). A cikk szerint így minden pedagógus - dacára szakvizsgáknak, másoddiplomáknak, szolgálati éveknek - szeptembertől a tanárokra vonatkozó új bértábla "alján" fogja kezdeni a tanévet.

Minden rendben van?

Mindezek mellett az új igazgatók kinevezése is borzolta a kedélyeket országosan, ugyanis több helyen is Hoffmann Rózsa olyanokat helyezett pozíciókba, akiket az iskolák tantestülete és a szülői munkaközösségek nem támogattak. Máshol viszont végül a pályázók közül senkit sem neveztek ki igazgatónak, így ott egyelőre nem tudni, ki fogja vezetni az intézményt szeptembertől - erre többek közt példa a Szigetváron megtörtént eset is.

A kinevezések kapcsán aggodalmának hangot adó Együtt-PM Szövetséget a Fidesz részéről Hoppál Péter, Orbán Viktor (egyik) magyar hangja utasította rendre egy jóízű Gyurcsány-Bajnaizással (az 'elmúltnyolcév' nevesített verziója). Hoppál szerint a határozott időre szóló, lejárt mandátumok miatt volt szükség új igazgatók kinevezésére 588 iskolában, és mivel az iskolák állami felügyelet alá kerültek, így a kinevezések is állami feladattá váltak (az Együtt-PM szerint a helyi közösségeknek kellene adni az igazgatóválasztás jogát). Idén ősszel több mint 150 ezer pedagógus kezdheti meg úgy a tanévet, hogy kiszámítható béremelés vár rá, nem pedig felmondólevél, ahogy az Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormánya idején történt, "amikor tízezreket tettek közülük utcára" - tette hozzá közleményében a politikus.

Alig fél hónappal a tanévkezdés előtt tehát egy tanárként évekig munkálkodó fideszes képviselő szerint minden rendben van.

„Szóvivő úr, ez maga szerint 60 százalékos emelés?”

Hohó, mondhatná erre bárki, hogy tévedett a szóvivő, rosszul emlékezett egy számra, nyelvbotlása támadt neki vagy hirtelen rosszullét hatására ragadtatta el magát. Ne zárjuk ki, de lehetetlen nem észrevenni a Fideszben immár napi hasznosítású metódust, ha elég határozottan állítasz számadatokat, nem ellenőrzi senki, pláne ha az adott szám az adott kontextusban – igaz, más helyen, más helyi értékkel – már elhangzott. Ilyenformán pedig aligha lehet szó véletlen tévesztésről…

Hoppál Péter a legnagyobb kormánypárt, vagyis Orbán Viktor alkalmazottja, a párt, vagyis Orbán Viktor álláspontjának képviselője. S azt a munkamódszert követi, ami a Fidesz háza táján, Orbán portáján használatos. Tehát, ha ő hazudik cinikusan, akkor nem Hoppál Papagáj hazudik cinikusan, hanem a Fidesz, vagyis Orbán Viktor. S ez csak az alapfokú lecke.

A középfok valahol a pedagógus-szakszervezeteknél kezdődne, de sajna nincsen ehhez semmi hozzáfűznivalójuk. Pedig simán megtehetnék, hogy találkozót kérnek Hoppáltól, kihívják a Fidesz-székház előtti kövesútra, és felszólítják: „Most akkor mondd a szemünkbe is, hogy hatvan százalékkal emelkedett a bérünk!” Tényleg, miért nem teszik? Mit veszíthetnének?

Közalkalmazottak béremelése

2013.08.14. 20:30

Lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt közölte az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek, akik ezt - elmondása szerint - tapssal fogadták és megelégedéssel nyugtázták. - See more at: http://www.magyarhirlap.hu/lesz-pedagogus-beremeles-szeptember-1-jetol#sthash.TZlUqTPL.dpuf
Lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt közölte az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek, akik ezt - elmondása szerint - tapssal fogadták és megelégedéssel nyugtázták. - See more at: http://www.magyarhirlap.hu/lesz-pedagogus-beremeles-szeptember-1-jetol#sthash.TZlUqTPL.dpuf

Béremelés és feltételek - tovább a cikkre

süti beállítások módosítása