Másfél évtizede adósok a kormányok a korkedvezményes nyugdíj rendszerének szabályozásával, a legújabb határidő-hosszabbítás szerint 2014 végéig fennmarad az elavult szabályozás. A hosszabbítással a döntéshozók a probléma kihalására számítanak, ugyanis ma már a 40 éve érvényben levő listán alig van olyan munkahely ami alapján igénybe lehet venni a korkedvezményes nyugdíjakat – írja cikkében a Napi. Jelenleg alig 18 ezer nyugdíjas kap ezen a jogcímen ellátást a többségük a tömegközlekedésből került ki. A korkedvezményes rendszert anno a veszélyes munkahelyeken dolgozók kárpótlásának egyfajta kompenzációjára találták ki.

A korkedvezményes munkakörök listája több százra rúg, ezen munkakörökben foglakoztatott munkavállalók után a rendes tb-járulékon felül a munkáltató köteles plusz 13 százalékos extra korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. A járulékfizetés alól külön eljárásban mentesítés kérhető - ez esetben értelemszerűen nem vehető igénybe a nyugdíj kiszámításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő többszörös beszámítással.

A korkedvezményes munkakörök jelentős része olyan mértékben időt múlt, hogy a szakmák többsége már nem is létezik Magyarországon: ilyen például a mélyművelésű bányászat, amelynek utolsó mohikánjai 2018-ig dolgozhatnak idehaza az utolsó mélyművelésű bányában oroszlányi márkushegyi bányában. A bánya bezárásáról az elmúlt hónapokban döntött a kormány. Valamennyi mélyben dolgozó bányász jogosult volt korábban is a korkedvezményes nyugdíjra a lóvezetőtől fölfele egészen a bányamesterig. A korábbi évtizedekben több tízezer embert foglakoztatott a magyar textilipar, ahol a szövödei munkásokra szintén vonatkozott a korkedvezmény, ám ez az iparág is teljesen eltűnt Magyarországról.

A 2014 utáni szabályozás egyik kiemelt csoportja valószínűleg a kohászat lesz. Hasonlóan megmaradhat hosszabb távon a radioaktív anyagokkal dolgozó alkalmazottak korkedvezménye is, legyen az orvosi vagy ipari röntgenes, vagy ionizáló környezetben dolgozó kutatók.

A másik népesebb munkavállalói csoportot a földi tömegközlekedésben dolgozókat érinti nagyobb számban a korengedményes nyugdíj kérdése - vagyis a BKV, Volán és vasúti járművezetőket, jegyvizsgálókat. Itt okozhat problémákat a rendszer kompenzációk nélküli átalakítása a közlekedésben dolgozó szakszervezetek erősebb érdekérvényesítő képessége miatt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 évben ezen a területen is jelentősen javultak a munkavégzés körülményei.

A technológiai fejlődés jó néhány munkakörben megszüntette a korkedvezményre való jogosultságot: ilyen idejét múlt a sütőiparban dolgozók ( például a meleg kemence mellett dolgozók) korengedménye, de akár ide sorolható a polgári repülésben dolgozók korkedvezménye is, legyen az akár repülőszemélyzet, vagy légiforgalmi irányító, amely munka ma már nem sokban különbözik - munkaegészségügyi szempontból - más számítógép előtt végzett munkától.

A korkedvezményes rendszer reformja többszöri halasztást szenvedett, legutóbb tavaly decemberben döntött úgy a kormány, hogy a jelenlegi - mintegy 40 éves rendszert - 2014-ig meghosszabbítja, addig még kérhető a jelenlegi szabályok szerint a korkedvezményes nyugdíj, azt követően várhatóan jelentősen szűkül a korkedvezményre jogosító munkakörök száma, vagy maga a rendszer szűnik meg.

A hatályos törvények szerint az kaphat korkedvezményes nyugdíjat, aki legalább tizenöt évig dolgozott vagy vállalkozóként fizette a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és befizetései alapján nagyobb nyugdíjra jogosult, mint a létminimum (június 30-áig ez 194,58 euró) 1,2-szerese, azaz 233,50 euró. Korkedvezményes nyugdíja összegét úgy számítják ki, hogy a rendes nyugdíjéból fél százalékot levonnak minden harminc napra, amely még hátravan a nyugdíjkorhatárig. További feltétel a meghatározott életkor elérése. Hamarabb, mint két évvel a törvényben megszabott nyugdíjkorhatár – ez jelenleg 62 év – előtt senki sem mehet korkedvezményes nyugdíjba, a nőknél azonban figyelembe veszik a felnevelt gyermekek számát is. Ennek alapján ön három hónappal a hatvanadik életéve betöltése után, 2016 januárjában éri el a nyugdíjkorhatárt. Két évvel előtte, 2014 januárjában kérheti a kedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító helyileg illetékes fiókjában. A kérvényhez a ledolgozott évekről és a munkanélküliként való nyilvántartásáról szóló okmányokat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni. A biztosító általában két hónapon belül dönt a járandóság ügyében. Ha valamilyen oknál fogva nem ítéli meg, akkor egy éven belül csak kétszer lehet kérvényezni.

A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEINEK EGYIK FAJTÁJA ( a személygépkocsi átalakítási támogatás mellett) . AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT JÁRMŰVEK ILL. JÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ KEREKESSZÉK SZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ, A VÉTELÁR MEGTÉRÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁS : a) az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint ÚJ JÁRMŰNEK MINŐSÜLŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI vagy b) a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de LEGFELJEBB NÉGY ÉVE FORGALOMBA HELYEZETT SZEMÉLYGÉPKOCSI, vagy c) SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRNAK MINŐSÜLŐ, HÁROM- VAGY NÉGYKEREKŰ JÁRMŰ, vagy d) járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes GÉPI MEGHAJTÁSÚ KEREKESSZÉK. A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: új jármű esetén (a fenti felsorolás a) pontja) : 900.000 Ft, egyéb esetben ( a fenti felsorolás b)-d) pontja) : a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint. ( A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű és a járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén, vételárnak a tb. támogatással csökkentett vételár minősül.)

Az eddiginél kedvezőbb feltételekkel juthatnak gépkocsihoz a súlyosan mozgáskorlátozott emberek, és bővült a jogosultak köre is - jelentette be Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hegedüs Lajos elmondta: egy tavalyi rendelet szerint a súlyos mozgáskorlátozottak új autó vásárlásához 900 ezer, használt autó beszerzéséhez legfeljebb 600 ezer forint állami támogatást kaphatnak, emellett kedvezően változtak a banki hitelkonstrukciók feltételei is. A támogatott gépkocsi a Suzuki Swift 1.2 GLX, amelyhez a Széchenyi Kereskedelmi Bank hitelkonstrukcióin keresztül lehet hozzájutni. Az 1,2 millió forint önerővel rendelkezők a kézi váltós gépkocsit 1,7 millió forintért, az automata váltósat 2,1 millió forintért vásárolhatják meg, de azok is a korábbinál kedvezőbb áron juthatnak a gépkocsihoz, akik csak a minimális, 125 ezer forintos kezdő részlettel rendelkeznek.



A támogatást a használt autó vásárlásához szintén a bankon keresztül lehet igénybe venni. Szakács Tibor, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: folyamatosan közvetítik a MEOSZ igényeit a kormányzathoz. Hegedüs Lajos tájékoztatása szerint egy április 1-jével hatályba lépő kormányrendelet révén ismét bővülhet a gépkocsivásárlásra jogosultak köre, amelyet a korábbi szabályozás jelentősen szőkített. A jövőben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adja majd ki azt a szakhatósági állásfoglalást, amellyel igényelni lehet a járművásárlási támogatást.

A támogatásokat az eredeti, március 31-i határidő helyett május 15-ig lehet igényelni a megyei kormányhivatalok szociális és gyámhatóságánál - mondta a MEOSZ elnöke. Hegedüs Lajos szólt arról is: a kormány korábbi döntésének felülvizsgálatával a volt rokkantsági nyugdíjasok egy része a jövőben is jogosult lesz a közösségi közlekedésben utazási kedvezményre, de több mint 200 ezren kikerülnek ebből a körből: azok a korábbi 3-as kategóriájú rokkantnyugdíjasok, akik nem töltötték be az 57. életévüket és a rendszeres szociális, illetve átmeneti járadékban részesülők.

Kitért arra is, hogy májustól azok a korábbi 1-es és 2-es kategóriájú rokkantnyugdíjasok, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, ismét jogosultak lesznek közgyógyellátásra. Az intézkedés mintegy 40-50 ezer embert érint. Hegedüs Lajos emlékeztetett arra, hogy az Erzsébet-program szociális üdülési pályázatain 21 ezer fogyatékossággal élő ember kapott támogatást. A résztvevők a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kötött megállapodás értelmében a MEOSZ és tagegyesületeinek akadálymentes üdülőiben is pihenhetnek.

Ki után, illetőleg kinek a részére lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani?

Tovább a cikkre ...............

Hogyan jár fogyatékossági támogatás 2014 évben? Az igénylést be lehet nyújtani a Kormányablakoknál, illetve a lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei, vagy fővárosi igazgatóságán. Az igénylést személyesen is lehet intézni, illetve postai úton is. Az igénylést magát a "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" nevű nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lehet elindítani. Személyes ügyintézés esetén vinni kell magunkkal a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, a háziorvosi beutalót, illetve a szakorvosi dokumentációt a fogyatékosság igazolása céljából. Postai továbbítás esetén a személyi igazolványnak, és a lakcímkártyának a fénymásolatát kell csatolni. Az ellátásra való jogosultságot egy orvosszakértői szerv állapítja meg. Magának az ellátásnak a mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 65-80 %-ával egyezik meg, a fogyatékosság mértékétől, fajtájától függően.

Kinek jár fogyatékossági támogatás? Alaphelyzetben az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki Magyarország területén él, vagy letelepedett, vagy bevándorolt státuszú, vagy hontalanként elismert. A támogatás jár a látási fogyatékosnak, aki látását helyreállíthatatlanul teljesen elvesztette, illetve kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képe, illetve a hallási fogyatékos, akinek halláskárosodása 25. életévének betöltése előtt következett be, illetve beszédértésre segédeszközök igénybevétele esetén sem képes, és érthető beszéd produkálására is képtelen. Továbbá jár a mozgási fogyatékosoknak, autistáknak, a kromoszóma-rendellenességben szenvedőknek, illetve azoknak a mozgásszervi fogyatékosságban szenvedőknek, akik helyváltoztatásra csak segédeszközökkel képesek.

Mikor jár a fogyatékossági támogatás? A fogyatékossági támogatás az igénybejelentés beadásának, a hónapjának, az első napjától jár. Természetesen csak abban az esetben, ha az orvosszakértői bizottság az igénylő állapotát súlyosan fogyatékosnak minősíti.

Meddig jár fogyatékossági támogatás? A támogatás folyósítása megszűnik, ha a fogyatékos állapot már nem áll fenn, azaz a jogosult egészségi állapota nagymértékben javul, illetve, ha a jogosult nem jelenik meg az 5 évente esedékes kötelező felülvizsgálaton.  

A Magyar Állam támogatást nyújt a fiatal felnőttek önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából minden, 2005. december 31. napját követően született gyermek részére.

Az életkezdési támogatás - más néven Babakötvény - igénylésére nincs szükség, a Kincstár automatikusan nyit egy számlát a gyermek részére és azon külön kérés nélkül helyezi el a támogatás összegét. Erről postai úton értesítést küld.

A számlán elhelyezett összeget - egészen a gyermek nagykorúságáig - a Kincstár évenként növeli az ötéves futamidejű állampapírok hozamával. Az így felhalmozott megtakarítást a 18. életévét betöltött gyermek veheti fel és azt jogszabályban meghatározott célokra - többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra - fordíthatja.

A Babakötvénnyel kapcsolatban további információkat honlapunk Babakötvény menüpontjában vagy a http://www.babakotveny.info/ internetes oldalon található Babakötvény portálon olvashat.

A gyermek bármelyik szülője, törvényes képviselője, vagy a gyermek hozzátartozója Start- értékpapír számlát nyithat a gyermek részére az állam által nyújtott életkezdési támogatás és elért hozamok összegének további befizetésekkel történő gyarapítására. Az egyéni befizetésekre az állam évente további támogatást nyújt, ezzel is ösztönözve a hosszú távú megtakarítási szándékot.

A Start-értékpapírszámla nyitás előnyei:

  • Évente a befizetések 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000 Ft állami támogatás jár (gyermekvédelmi kedvezményre jogosult esetén az állami támogatás 12%, de maximum 12.000 Ft).
  • Az életkezdési támogatás összege a hozamokkal együtt állampapírokban helyezhető el, mely a magyar állami garancia miatt hosszú távon is biztonságos befektetés.
  • A számlán nyilvántartott, lejáró értékpapírok esedékes tőke és kamat összege, valamint az állami támogatások és befizetések a Kincstár által forgalmazott állampapírokba újra befektethetők.
  • A számla vezetéséért, a megbízások teljesítéséért és a kifizetésért a Kincstár semmilyen díjat nem számít fel.
  • A gyermek 18. életévének betöltéséig keletkezett megtakarítás és hozam mentesül mindennemű adó, járulék és illeték alól.
  • WebKincstár szolgáltatásunk segítségével ügyeit kényelmesen - akár otthonról is - intézheti.

Újdonság, hogy már a 2006. január 1. előtt született gyermekek részére is nyitható Start-számla.

A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan 2011. január 1-től került bevezetésre a nagycsaládos háztartásban élők részére adható kedvezmény.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról a 28/2009.(VI.25.) KHEM rendelet rendelkezik. Eszerint minden önálló felhasználási hellyel rendelkező 20 m3/h óra alatti gázmérővel rendelkező fogyasztó évenként és felhasználási helyenként az I. árkategória szerinti (kedvezményes) díjszabás keretében 41040 MJ földgázmennyiséget vételezhet. A nagycsaládos kedvezmény ezen mennyiségen felül, további - a jogszabályban meghatározott - mértékig jogosít ezen az áron a földgáz vételezésére.
A nagycsaládos kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben a családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti olyan jogosult él, aki legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban és egyetemes szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
A nagycsaládos kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe. Fogyasztói közösség esetén egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt. Ha a jogosultnak a vele egy háztartásban élő, családi pótlékra jogosító személyre hivatkozással nagycsaládos kedvezmény került megállapításra, a jogosulttal egy háztartásban élő más személy erre a személyre tekintettel további kedvezményre nem jogosult.

A kedvezmény mértéke:
a) az önálló felhasználási hellyel rendelkező jogosult által az I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség három gyermekre tekintettel felhasználási helyenként és naptári évenként 61560 MJ (41040 + 20520 MJ), valamint a negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 10250 MJ (a szolgáltató által alkalmazott I. árkategória szerinti díj szolgáltatói elosztói működési terület szerint eltérő),
b) a fogyasztói közösségben vételező jogosult esetén a kedvezmény Ft-ban kerül meghatározásra, összege a szolgáltatók elosztói működési területeként eltérő (fogyasztói közösségnek tekintendő a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát).

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges feltételek
A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a 2013. január 1-jétől a naptári év folyamán bármikor benyújtható a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához.

A kérelmet az erre a célra rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap és az útmutató letölthető innen >>

A kérelemhez önálló felhasználási hellyel rendelkező igénylő esetén mellékelni kell
a) a kérelem benyújtását megelőzően kézhez kapott utolsó számla (részszámla) másolatát,
b) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt felhasználási hely esetén a szerződés másolatát.

Igénylőként a kérelmet annak kell benyújtani, aki önálló felhasználási helyre a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával illetve fogyasztói közösség esetében, akinek nevében a fogyasztói közösség képviselője gázfogyasztásra szolgáltatási szerződést kötött és három vagy több gyermek után, illetve beszámításával családi pótlékban részesül, vagy ezen személlyel egy háztartásban él. Ebből következően annak kell igénylőként kitölteni a kérelmet, akinek a nevére kerül kiállításra a számla, még akkor is, ha nem ő részesül családi pótlékban.
A szolgáltató a nagycsaládos kedvezményt az Igazgatóság által kiadott határozatnak megfelelően a kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. Fogyasztói közösség esetén a fogyasztói közösség képviselője (közös képviselő) a szolgáltató által kiállított számla alapján érvényesíti a nagycsaládos kedvezményt a fogyasztói közösségben vételező jogosult felé.

A kedvezményre való jogosultság időtartama, bejelentési kötelezettség
A kérelem elbírálására irányadó ügyintézési határidő 30 nap, és az Igazgatóság döntéséről határozatban értesíti a kérelmezőt, valamint az egyetemes szolgáltatót. A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítása határozatlan időre történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem kell évenként igényelni a kedvezményt, az mindaddig megilleti a jogosultat, amíg a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha a kérelem benyújtásakor a családi pótlékra való jogosultság két hónapnál hosszabb ideje áll fenn, a nagycsaládos kedvezmény visszamenőlegesen legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző második hónap első napjától állapítható meg.

A jogosultság feltételeinek megszűnését, továbbá a kérelemben foglalt adatok megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a kedvezményt megállapító Igazgatóságnak.
A jogosultnak a felhasználási helyében történő változást (költözést) is be kell jelentenie. A jogosultság változatlan fennállása esetén a jogosultat megillető kedvezmény az új felhasználási helyen is igénybe vehető.

A jogosultság ellenőrzése
Az Igazgatóság a jogosultság feltételeinek fennállására vonatkozóan ellenőrzést folytathat.

A kedvezményt jogosulatlanul igénybevevő a kedvezményes mennyiség ellenértékének és a fogyasztott mennyiség kedvezmény nélkül számított ellenértékének különbözetét, illetve fogyasztói közösség esetében a kedvezményt általános forgalmi adóval és kamattal növelten köteles a szolgáltatónak megfizetni.

Amennyiben a kedvezmény jogosulatlan igénybevétele az igénybevevőnek felróható, akkor a különbözet, illetve a kedvezmény összegét a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell a szolgáltató részére visszafizetni.

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.


Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?

Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.


Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

a) az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
b) az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
c) az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
d) az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) az a mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz (végtag-protézis, ortézis, egy karral működtetett járóeszköz, kerekesszék) állandó és szükségszerű használatát írták elő, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,
f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma)

és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.


Nem jogosult fogyatékossági támogatásra
az a súlyosan fogyatékos személy, aki

a) vakok személyi járadékában, vagy
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c) aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.


Milyen mértékű a fogyatékossági támogatás?

A támogatás mértéke a fogyatékosság jellegétől és az önkiszolgálási képesség hiányától függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 vagy 80%-a.


Hol és hogyan lehet igényelni a fogyatékossági támogatás?

A fogyatékossági támogatás iránti igényt "Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására" című nyomtatványon lehet előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál, a fővárosban a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál. A kérelem a megyei Kormányablaknál is benyújtható.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy hiteles másolatban.

Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként.

Az igazgatóság a benyújtott háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a szakértői bizottság a támogatást igénylőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre is vizsgálat céljából.

Mikortól jár a támogatás?

Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.

Lakásbérleti szerződés megszűnése határozott idejű szerződésnél

A lakásbérleti szerződés megszűnése tekintetében különbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozatlan időre kötött szerződések között.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Közös megegyezéssel történő megszüntetés

A határozatlan időre kötött szerződést a felek megszüntethetik közös megegyezéssel. Az önkormányzati lakásra irányuló bérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet, az erre vonatkozó szabályokat az önkormányzat rendelete tartalmazza.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése felmondással

A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a lakásbérleti szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felmondást írásban kell a másik féllel közölni, a szóbeli felmondás érvénytelen.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: lakástörvény) felmondásra vonatkozó szabályai kógensek, ennélfogva azoktól nem lehet eltérni.

Felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A lakástörvény a felmondás két fajtáját különbözteti meg: az ún. rendes felmondást és az azonnali hatályú (rendkívüli) felmondást.

A bérbeadó a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a törvényben meghatározott felmondási okok valamelyike fennáll. A felmondás bármelyik felmondási ok esetében a bérlőtársakra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

Felmondás a bérlő szerződésszegése miatt

Az első felmondási ok a bérbeadó oldalán az, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Ilyenkor a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre (fizetésre) írásban felszólítani. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. Érvénytelen a felszólítás, ha szóban közölték, vagy a bérlőt a következményekre nem figyelmeztették. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül - írásban - felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónapra szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A következő felmondást megalapozó eset az, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben a bérbeadó a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat és nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A harmadik ok, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak. Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás abbahagyására a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást a magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál §. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ez esetben a felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A negyedik, törvényben meghatározott felmondási ok az, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják. Rendeltetésellenes használatnak minősül - eltérő megállapodás hiányában -, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja §.

A felmondás egyéb esetei

Végül megilleti a bérbeadót a felmondás joga, ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. Ez esetben a felmondási idő nem lehet három hónapnál rövidebb. A cserelakás megfelelő színvonalának vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen és épületen belüli fekvését és a lakás bérét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van §. A magánszemély bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül is felmondhatja a szerződést a hónap utolsó napjára, ha a felmondás jogát írásban kikötötték. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál. §

A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál §.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése a lakás cseréje miatt

A lakásbérleti szerződést megszűnteti a lakásbérleti jog cseréje. A csereszerződést írásba kell foglalni. A bérlő a lakás bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el. §

Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha a lakáscsere egészségügyi okból, munkahelyváltozás vagy lényeges személyi körülmények megváltozása miatt válik szükségessé §.

A szerződés megszűnése egyéb okok miatt

Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, vagy ha az építésügyi hatóság - életveszélyes állapota miatt - annak kiürítését rendelte el, a lakásbérleti jogviszony megszűnik §.

Megszünteti a lakásbérleti szerződést a bérlő halála, feltéve, hogy nincsen a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy. §

Magántulajdonú lakás bérlőjének halála esetében a bérlői jogviszony folytatására csak szűk körben van lehetőség. A lakásbérleti jogviszony folytatására csak az eltartó jogosult, feltéve, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, illetőleg az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, valamint a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt §.

A lakásbérleti szerződést megszűnik abban az esetben is, ha a bérlőt Magyarország területéről kiutasították §.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése bírósági illetve hatósági határozattal

A bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát a bíróság a másik bérlőtárs vagy a társbérlő kérelmére megszünteti, ha a bérlőtárs, illetőleg a vele együttlakó személy a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg, a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít vagy a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Bírósági határozattal szűnik meg (a visszamaradt bérlőtárs kérelmére) a bérleti jogviszonya annak a bérlőtársnak, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Ugyancsak bírósági határozattal szűnik meg a bérlőtársi jogviszonya annak, akit a bíróság a házasság felbontásakor a bérlakás elhagyására kötelez (nem szükséges bírósági határozat abban az esetben, ha a felek ezt a kérdést bírósági eljárás nélkül, megállapodással rendezték). §

Gyermeknevelési támogatásra jogosult:

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, vagy a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől kezdődően vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság megszűnését vonja maga után az is, ha a család legidősebb gyermeke betölti a 18. életévét. Az ellátás alanyi jogon jár, az előzetes biztosítási időtől független. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást.

A gyermeknevelési támogatás összege:

A GYET havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez 2012-ben 28500.- Ft, melyből nyugdíjjárulék címén 10% kerül levonásra, így nettó összege: 25650.- Ft havonta. Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak.

 

Hol és hogyan kell igényelni a gyermeknevelési támogatást?

Az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetve Családtámogatási Ügyfélszolgálatához kell postai úton vagy személyesen, esetleg ügyfélkapun keresztül (ügyfélkapus regisztráció birtokában) benyújtani.

A Magyar Államkincstár Családtámogatási Ügyfélszolgálatainak elérhetőségei, ügyfélfogadási rendje elérhető itt.

A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt, a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványon kitöltési útmutató található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, okmányok megnevezését. Az ellátás igényléséhez - az esetleges orvosi igazolások, dokumentációk kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani.
Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

A „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatvány elérhető itt.

 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenysége:

A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet. Amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt.  A támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben (óvodában, iskolai napköziben) történő elhelyezése.

 

Méltányosságból megállapítható vagy meghosszabbítható-e a gyermeknevelési támogatás?

A GYET méltányosságból történő megállapítására vagy meghosszabbítására nincs lehetőség.

 

Kinek nem jár gyermeknevelési támogatás?

Nem jár GYET annak a személynek, aki

  • olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
  • előzetes letartóztatásban van, illetve  szabadságvesztés büntetését tölti
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve: a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a súlyosan fogyatékos személy után járó ápolási díjat.

 

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy bejelentési kötelezettsége:

A GYET-ben részesülő személy az ellátás folyósítása és szüneteltetési során (15 napon belül, írásban) köteles bejelenteni a folyósító szervnek az alábbiakat:

  • az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló törvényben megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,
  • az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba kerülését, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
  • az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
  • az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének változását,
  • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, valamint ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
  • ha a GYET-re jogosult személy (otthonán kívül) heti 30 órát meghaladó kereső tevékenységet folytat,
  • az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

A bejelentés elmulasztása miatt jogalap nélkül kifizetett ellátást vissza kell fizetni!

A Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében 2012. január 1-jétől a munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb
• egy gyermeke után 2,
• két gyermeke után 4,
• kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár.

A hatályos szabályozáshoz tehát nem arra van szükség, hogy kiderítsük, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermeknevelésben.
Most inkább arra van szükség, hogy a munkáltató beszerezzen a munkavállalótól egy nyilatkozatot, hogy van-e, illetve hány gyermeke van, s azok mennyi idősek.

Egyes fórumokon ennek az ellenkezőjét is lehet olvasni.
Az ezt ellenzők tábora arra hivatkozik, hogy a törvényjavaslat indoklása a szabadság megosztásáról beszél.
A törvényjavaslat indoklása azonban nem minden esetben tükrözi az elfogadott törvény tartalmát. A törvény szövege szerint a pótszabadság jogosultja a munkavállaló, akinek legalább egy 16 évesnél fiatalabb gyermeke van, azaz mindkét szülőt alanyi jogon megilleti a pótszabadság.