Októberben kiderül, mennyi a pedagógusok fizetése

Hiába küzdöttek a fideszes oktatási szakpolitikusok – köztük Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke –, hiába szavazott meg a pedagógusok fizetésével kapcsolatban olyan módosító indítványt az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, amely garantálta volna, hogy az életpályamodell belépésével egyetlen pedagógus fizetése se csökkenjen, Orbán Viktor miniszterelnök és Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár akarata győzött. Nem először.

Kedden a minisztérium eredeti előterjesztését szavazta meg a parlament, így körülbelül 4500 pedagógus fizetése fog csökkenni az új illetményrendszer bevezetésével. Hoffmann ezzel kapcsolatban újra arról beszélt, hogy a csökkenés az extrém fizetési kategóriában lévő tanárokat sújtja. Az extrém jelző emlegetése a pedagógusbérekkel összefüggésben arról tanúskodik, hogy a kormányban elterjedt az a nézet, miszerint egyes tanárok rengeteget keresnek. Korábban a kormányszóvivő emlegetett horribilis juttatásokat.

A pedagógusok nagy részének érzékelhetően emelkedik szeptembertől a fizetése, kérdés, ez az emelés milyen arányban lesz az előírt többletmunkával. Könnyen meglehet, hogy az életpályamodellből következő tehernövekedést kompenzálja csupán a béremelés. A Népszabadság által megkérdezett közoktatási szakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy 4500 pedagógusnak biztosan csökkenni fog a bére, hanem arról is, hogy a többieknek sem fog a különböző pótlékok és a túlórapénz elveszítése miatt jelentősen emelkedni. Szüdi János emlékeztetett arra, mit is hangoztatott a kormány, amikor a közoktatás drasztikus átalakításába belefogott.

 – Azt mondták, hogy az államosítással kiegyenlítik azokat a különbségeket az iskolák között, amely a különböző anyagi helyzetű települések önkormányzati intézményei között kialakult. A kormány szerint a bérek közötti különbségeket is meg lehet szüntetni – magyarázza. A jogász úgy véli, joggal lehetett kritizálni azt, hogy a közalkalmazotti bérekhez évek óta nem nyúltak hozzá. Azonban most az történik, hogy a kormány kiválasztott a közalkalmazottak közül egyes szereplőket, jelen esetben a pedagógusokat, és azoknak ad béremelést, míg más közalkalmazottaknak nem.

 – Egy iskolában a pedagógusok kapnak, az ugyanabban az épületben dolgozó könyvtáros, szociális munkás meg nem. Ez a megoldás igazságtalan – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy az intézkedés munkapiac- és versenyellenes. Hiszen azokat a pedagógusokat is bevonja a béremelés körébe, akik nem közalkalmazottak, azaz az egyházi vagy alapítványi, magánintézmények tanárait is. Nem lehet eltérni a megállapított bértől, nincs tehát munkaerő-piaci helyzetben senki, akkor sem, ha egyébként a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

– Ez idáig volt egy garantált bér, amelyhez a munkaadó hozzátehetett. Ezzel a differenciálással a jobb munkavégzést ismerhette el. Az új illetményrendszerben a munkáltató nem honorálhatja a kiemelkedő teljesítményt, a többletmunkát, a nagyobb tudást és tapasztalatot. Ez az igazi egyenlősdi, ami elkeserítő azoknak, akik többet, jobbat teljesítenek, és örvendetes azoknak, akik annyit nyújtanak, amennyit muszáj – fejti ki Szüdi János.

És milyen pótlékokat szüntet meg a kormány az új illetményrendszerben? Eltörlik a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Ilyet kaphattak például azok a pedagógusok, akik iskolai minőségbiztosítási programban dolgoztak. (Ezt a programot Pokorni Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke még miniszterként indította el 13 évvel ezelőtt, „Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program” címmel. A szocialista–liberális kormányok pályázati úton megszerezhető egymilliárd forinttal egészítették ki a programot.)

A másik érzékeny veszteség az integrált pedagógiai rendszerhez (IPR) tartozó iskolák pedagógusainak juttatott pótlék megszűnése. Ez az intézkedés – a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának újradefiniálásával – gyakorlatilag az utolsó szöget veri az oktatási integráció koporsójába. Az IPR-hez nagyságrendileg 1900 iskola csatlakozott. Ezzel az intézmények vállalták, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekeket nem elkülönítve, hanem együtt tanítják. Ezzel a vállalással nemcsak havi többletbérhez jutottak az érintett iskolákban tanító pedagógusok, hanem hozzáfértek egy olyan eszköztárhoz, amelynek igénybevételével – tréningeken, továbbképzéseken – a legmodernebb, más országokban sikeresen alkalmazott módszereket sajátíthattak el.

Az új illetményszámítási rendszer egyik következménye, hogy a gyerekeket integráltan oktató iskolákban tanító pedagógusok havi öt- és hatvanezer forint közötti összegtől esnek el. (Ötezer volt a pótlék minimum-, hatvan a maximumösszege.) Pokorni ugyanakkor bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

A frakcióvezető közlése szerint ehhez törvénymódosítás nem szükséges. Beszámolt arról is: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán és kormánypárti politikusok e kérdésben módosító indítványt is nyújtottak be, de ezt a törvény elfogadása előtt visszavonták. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Szüdi szerint a pedagógiai intézetekben dolgozó szakembereknél és a szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknál is „lenullázza” az életpálya bevezetésével meghirdetett béremelés jelentős részét az a tény, hogy elveszik a pótlékokat. A nevelési tanácsadóra, a logopédusra ugyanis nem terjed ki az új pótlékolási rendszer, vagyis az az abszurd helyzet áll elő, hogy a gyógypedagógus az iskolában megkapja munkájáért a pótlékot, de a szakszolgálatnál nem. Az érintett szakembereknél ez nagyságrendileg 16 ezer forintos veszteség is lehet. – A pedagógusok emellett nem kapják majd a szakvizsga után járó pénzeket sem, nem élvezik annak gyümölcsét, hogy többet tanultak. Az új illetményrendszer nem ösztönöz továbbtanulásra, mint ahogy jobb munkára sem, mert a munkáltató nem ismerheti el azt a fizetésben – fogalmaz Szüdi János, aki úgy látja, hogy a béremelésre még mindig nincs meg a fedezet a költségvetésben.

 – Ez az egész életpályamodell pimaszság, hiszen a kormány úgy tünteti fel a pedagógusok eddigi munkavégzését, mintha lógnának, és csak 22 órát dolgoznának. Ez teljes lekezelése a szakmának, hiszen órára kell készülni, foglalkozni kell a tanulók munkáival otthon is, például ki kell javítani a dolgozatokat. Eddig is az intézmény vezetője mondta meg, mikor milyen munkát kell elvégeznie a pedagógusnak, meddig kell benntartózkodnia az iskolában. Csak nem kellett akkor is bent ülni a zsúfolt, levegőtlen tanári szobában, amikor arra nem volt szükség.

Nyolcszázezer forintos fizetésekkel magyarázta az államtitkár, miért nem fogadták el a pedagógus-béremeléssel kapcsolatos módosító indítványokat hétfőn; Szegeden ennek a felét sem keresték meg az intézményvezetők. Valóban kevés azonban azoknak a száma is, akik az új bértábla ellenére kevesebbet keresnek majd. A kommunikált béremelés mértéke viszont sok esetben távol áll a valóságtól.

Több tucat módosító indítvány ellenére hétfőn változatlan formában fogadta el a köznevelési törvény módosítását a parlament. Bár még fideszes politikusok is szót emeltek a rendszer hibái miatt, a végeredményen ez sem változtatott: lesz olyan pedagógus, akinek a különböző pótlékok és túlórapénzek megvonása miatt csökken a bére szeptembertől. Pedig Pokorni Zoltán javaslata, hogy az új bértábla miatt ne vigyen haza kevesebb pénzt az érintett mintegy 4500 pedagógus, az oktatási bizottságon még átment, a kormány azonban arra kérte, vonja ezt vissza. Megtette. A Jobbik ezek után sajátjaként terjesztette be ezt az indítványt – leszavazták.

Az ügyben Pokornit támogatta és mellette szavazott Nógrádi Zoltán is. A fideszes mórahalmi polgármester azonban cáfolta, hogy párton belüli nézeteltérésről lett volna szó. – Mérlegelési szempont volt, hogy senkit ne érhessen nettó bérveszteség. A frakcióülésen azonban olyan információk hangzottak el, amelyek új megvilágításba helyezték a kérdést – magyarázta Nógrádi. – Kincstári jelentések bizonyították, hogy voltak például, akik extrajuttatást vagy éppen százezer forintos túlórapénzt vettek fel. Ezeket törvény által semmiképpen nem szabad megőrizni – fogalmazott a politikus. Mindazonáltal fontosnak tartja, hogy aki nem szabálytalan vagy méltánytalan módon jutott pluszjövedelemhez, az ne veszítse el azt. Éppen ezért tartózkodott a szavazásnál, és szorgalmazta, hogy rendelettel szabályozzák az ilyen eseteket.

Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is matekoznak. Fotó: Karnok Csaba. Fotó: Karnok Csaba
Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is matekoznak. 
Fotó: Karnok Csaba


A szavazás után Hoffmann Rózsa államtitkár úgy érvelt, azoknak az intézményvezetőknek a béremelését nem akarják fedezni, akiknek 600-800 ezer forintos fizetésük van. Mivel a korábbi bértábla csúcsán alig 290 ezer forintos pedagógusbér szerepelt – azt is tudományos fokozattal rendelkező, 40 éve dolgozó tanár kaphatta csak meg –, megkérdeztünk néhány szakembert és pedagógust, véleményük szerint kereshetett-e ennyit bárki is. Senki sem tudott ilyenről.

– Az igazgatói pótlék még a százezer forintot sem érte el, így nem hinném, hogy akár négyszázezret is keresett bármelyik szegedi intézményvezető – fogalmazott egy oktatási szakértő, akivel együtt számoltunk. Többszakosként alapbérük 7-10 százalékát kaphatták meg pluszban, erre jött még rá a túlórapénz, illetve olyan egyszeri juttatások, mint például a pedagógusnapi jutalom vagy az érettségi megszervezéséért járó díjazás. Ebből aligha lehetett megduplázni az alapbért. Esetleg egy-egy hónapban érkezhetett ekkora összeg a számlájukra – ha mondjuk mindent egyszerre utaltak el nekik, vagy például projektmenedzserként vettek részt egy pályázatban, és bérükön felül megkapták az egyik hónapban az azért járó díjazást is a teljes időszakra visszamenőleg. Igaz, a legtöbb esetben nem is az intézményvezetők látták el az ilyen feladatokat.

Elméletben tehát nincs olyan igazgató – legalábbis Szegeden –, akinek arcpirítóan magas fizetését kellene leszorítani. Ugyanakkor olyan pedagógus is csak elvétve akadhat, aki nem keres majd többet szeptembertől, mint korábban. A kétszakos, sokat túlórázó pedagógusok járhatnak maximum rosszabbul. Az viszont kérdés minden más esetben is, hogy a munkaidő és a bér növekedése vajon milyen arányban áll majd egymással, illetve hogy valóban annyival jobban élnek-e majd a pedagógusok, mint azt a közvélemény gondolja. – Elvették a túlórát, a minőségi bérpótlékot, és egyelőre nem ismerik el a képzettségemet sem, miközben az eddiginél jóval többet kell az iskolában lennem – sorolta egy általános iskolai tanár, aki úgy döntött, nem hajlandó kiszámolni, órabér alapján így többet vagy kevesebbet keres majd. Mint mondta, az úgysem változtat a dolgokon. – Az osztályfőnöki pótlékról annyit lehet tudni, hogy 17 és 51 ezer forint közötti összeg adható ilyen címen. Mivel a KLIK dönti el, mennyi legyen, valószínűsíthető, hogy melyik határszámhoz lesz közelebb. Eddig 15 ezret kaptunk ezért a munkáért, viszont havi 8000 forint adminisztrációs óraként még elszámolható volt hozzá. Vagyis legrosszabb esetben 6000 forinttal még kevesebbet is kapunk majd – világított rá egy újabb részletre egy osztályfőnök. – Nyilván pedagógusok tömkelege lepi majd el a várost és az éttermeket, hogy valahogy el tudják tapsolni a megemelt fizetésüket – tette hozzá.

Elfogadta a parlament a 2011-es köznevelési törvény módosítását, amire azért volt szükség, mert az eredetileg rögzített fizetésemelésnek a kormány szeptembertől a 60 százalékát adja csak meg. A növekedés ezzel együtt is jelentős, az Index úgy számol, hogy átlagosan nettó 30-40 ezer forint. A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. Többek között ezt tartalmazza a köznevelési törvény módosítása, amelyet 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés.

További változás, hogy már valamennyi pedagógus munkakörben foglalkozott köznevelési dolgozóra kiterjed az életpálya. A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a parlament.

A változtatás része az is, hogy eltörlik a túlórabéreket, és 22-ről 22-26-ra nő a törvényben rögzített kötelező óraszám. Életbe lép egy az új minősítési rendszer is, és szeptembertől a tanárok fizetését a mindenkori minimálbérhez kötik. Az illetményalap főiskolai végzettséggel a minimálbér 157,8 egyetemi végzettséggel pedig 172,9 százaléka. A magasabb kategóriába minősített, és régebb óta a pályán lévő tanárok fizetése ennél magasabb.

Jövőre plusz 10 százalék

A kormány azt ígéri, jövő szeptemberben újabb 10 százalékos emelést kapnak a tanárok, és ezt így folytatják még öt éven át, amíg el nem érik a 2011-ben kitűzött célokat.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előző napi expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. Balog szerint ezzel növekedni fog a pedagóguspálya presztízse, és így az oktatás színvonala is. A korábbi emelések azért mondtak mindig csődöt, mert mindig csak egy területre, tehát csak az oktatás színvonvalára, vagy csak a tanárok fizetésére koncentráltak. Olyan is volt, hogy az önkormányzatokra hárították a fizetésemelés költségeit.

Megnézik az igazgatók bérét

Korábban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. A választások előtt nem lenne szerencsés, ha csökkenne az iskolaigazgatók bére; mivel magyarázzák el az embereknek, hogy csak a tanárok bére nő – ilyen aggályok merültek fel a Fidesz hétfői frakcióülésén. Az oktatásért felelős miniszter a felvetéseket azzal hárította el, hogy van olyan iskola, ahol államtitkári szintű fizetést kapott egy igazgatóhelyettes. Balog Zoltán inkább a tankönyvpiac átalakításával járó lobbik miatt aggódik.

A változtatás része az új típusú munkabeosztás és a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Megszavazták a pedagógusok béremelését

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b), Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (j) és a képviselők tapsolnak a zárószavazás után az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülésének másnapján, 2013. augusztus 27-én. Az Országgyűlés az ülésen elfogadta a köznevelési törvény módosítását, melynek értelmében a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra.


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előző napi expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 ezer 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 ezer 442, a felső pedig 321 ezer 940 forint. A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel 123 ezer 715, egyetemi végzettséggel 135 ezer 554 forint jár.

Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 ezer 393, illetve 50 ezer 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék 15 ezer 464, illetve 16 ezer 944, míg intézményvezető-helyettesi 61 ezer 858, illetve 67 ezer 777 forint lesz.

Jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá a miniszter.

A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást
Kapcsolódó cikkek:

Pedagógus-életpálya: ezzel lesznek elfoglalva a tanárok a következő öt évben

A pedagógus-életpályamodellt a kormány sima fizetésemelésnél sokkal többnek szánja: az alapötlet az, hogy ezzel olyan környezetet hoznak létre, amely úgy ígér egyre nagyobb fizetést a tanároknak, hogy 2, 8 és 15 év után is levizsgáztatják őket, aki pedig rosszul szerepel, még ki is rúghatják.

A jövő tanárai ezen az előmeneteli rendszeren haladnak majd felfelé:

  • Az egyetem után először minden tanár gyakornok lesz, két év után vizsgázhat először, és ha ez sikerül, előreléphet Pedagógus I.-be. Négy évvel a pályakezdés után már kötelező a vizsga, ha nem sikerül, kirúgják a tanárt (ezután viszont jelentkezhet újra tanítani, de ha valakit felvesznek, két évvel később megint neki kell futnia a minősítésnek).
  • Hat évvel a Pedagógus I.-be történt besorolást követően újabb vizsga jön, ekkor Pedagógus II.-be kell eljutni. Ha valaki még várna, ezt a kilencedik évig teheti meg, ezután kötelező a vizsga.
  • A Mesterpedagógus és a Kutapedagógus fokozatot már nem kötelező elérni, és választani is csak az egyiket lehet. Mindkettőre hat évvel a Pedagógus II. kategóriába történt besorolás után lehet majd jelentkezni (tehát leghamarabb a pályakezdéstől számított 15. évben). A mestertanár inkább tanító, a kutatótanár inkább tudós.

A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz azokkal, akik már most is tanárok. Ezt valószínűleg pontosan még senki nem tudja, a kormány pedig határozottan úgy tűnik, a kérdésben két ellentétes cél között gyötrődik.

Egyrészt, a törvény szövege alapján a kormány általános célja, hogy minél szigorúbb legyen. A legszigorúbb megoldás nyilván az lenne, ha a tizenhárom évnél régebb óta dolgozó tanároknak a lehető leghamarabb le kéne vizsgázniuk, hogy átkerüljenek a Pedagógus II.-be.

Másrészt viszont az országban szeptembertől 165 150 Pedagógus I.-ként dolgozó pedagógus lesz, és ennyi embernek még a felét is nagyon nehéz lenne hirtelen levizsgáztatni, ráadásul még ki sincsenek dolgozva a vizsgák szakmai követelményei. És a kormánynak nincs is igazán pénze, hogy kifizesse a Pedagógus II.-be tartozók nagyobb fizetését.

Az Index birtokába került rendelet ezért azt mondja, hogy a jelenlegi pedagógusok átminősítését a következő öt évben fokozatosan hajtják majd végre, 30 000 embert vizsgáztatva le évente. Hogy önként lehet-e majd jelentkezni, vagy a minisztérium választja ki az embereket, még nem tudni – sőt, olyan, sokkal fontosabb részletek sem egyértelműek, mint hogy mikor lesz az első minősítővizsga.

Egy harmadik lehetőség volna, hogy a pedagógus-szakvizsgával rendelkezők 2014-től minősítési vizsga nélkül kerülnének Pedagógus II.-be. Ezt Galló Istvánnétől, a Pedagógusok Szakszervezete elnökétől hallottuk, aki azt mondta, az egyeztetéseken a kormány megígérte nekik, hogy 2014-től minden szakvizsgázott pedagógussal automatikusan ez fog történni. Ha tényleg így lesz, annak 40 ezer tanár örülne. Viszont valószínűleg erre sem lenne pénz: a júliusi rendelettervezetben még az szerepelt, hogy január 1-jétől legfeljebb 20 ezer fő kerülhetne Pedagógus II. fokozatba, és legfeljebb kétezren Mesterpedagógusba (ők is nyilván valamilyen gyorsított eljárással, a Pedagógus II. fokozatot átugorva).

Ennyi lenne a Pedagógus II.-be kerülő pedagógusok fizetése
   Egyetemi diplomával  Főiskolai diplomával
 Pályán töltött idő, év  Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal  Pedagógus II fizetése  Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal  Főiskolai diplomások Pedagógus II fizetése
9–11 121 915 Ft 167 748 Ft 103 667 Ft 153 098 Ft
12–14 129 747 Ft 173 339 Ft 107 169 Ft 158 201 Ft
15–17 137 579 Ft 178 931 Ft 110 671 Ft 163 304 Ft
18–20 145 411 Ft 184 522 Ft 114 174 Ft 168 407 Ft
21–23 153 243 Ft 190 114 Ft 118 843 Ft 173 511 Ft
24–26 159 508 Ft 195 706 Ft 124 447 Ft 178 614 Ft
27–29 165 774 Ft 201 297 Ft 130 284 Ft 183 717 Ft
30–32 172 039 Ft 206 889 Ft 136 121 Ft 188 820 Ft
33–35 178 304 Ft 212 480 Ft 141 958 Ft 193 924 Ft
36–38 185 614 Ft 218 072 Ft 147 795 Ft 199 027 Ft
39–41 192 924 Ft 223 663 Ft 153 632 Ft 204 130 Ft

Túlórák

Az viszont biztos, hogy a tanároknak többet kell majd dolgozniuk. Ez két helyről jön össze.

  • A kötelező óraszám a mostani 22-ről 22–26-ra nő, és
  • megszűnik a túlóradíj, tehát ha valakit még ezen felül megkérnek, hogy például helyettesítsen, azért nem kap külön pénzt.

Cserébe a tanárok nem is túlórázhatnak olyan sokat, mint eddig. Maximum napi két, de heti 6 túlóra szabható ki, és 30-nál nem lehet több olyan nap egy tanévben, amelyben a pedagógusnak túlóráznia kell.

Sipos Imre helyettes államtitkár szerint mostantól „azonos munkáért azonos munkabér jár”, ami igazságosabb lesz, mert nem függ attól, hogy az önkormányzat hogyan tudja kiegészíteni a fizetést (emiatt az ország elmaradottabb területein dolgozó pedagógusok kevesebbet kerestek, mint a gazdagabb régiókban dolgozók). Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint viszont nem létezik azonos munka, valaki mindig többet fog dolgozni, ha a nagyobb munkát nem díjazzák.

A másik vitatott pont az új törvényben a pedagógusok kötött munkaidejéről szól: ez azt a 32 órás időt jelöli, amelyben a pedagógusnak az intézményvezető előírását kell követnie (ebbe beleszámít a tanítás is). Eddig a kötelező 22 óra tanítási időn kívül a pedagógusok maguk dönthették el, hogy hogyan osztják be az idejüket.

A rendelettervezetben még arról is volt szó, hogy a kötött munkaidőt mindenképp az iskolában kellene tölteni, kivéve, ha például ebben az időben színházba vagy osztálykirándulásra viszik a gyerekeket. Galló Istvánné azt mondja, ezt a kitételt eltörölték, és erről majd a szakszervezetek által kötött kollektív szerződés rendelkezik. Egyelőre viszont azt sem tudni, sikerül-e ilyet kötni. Hoffmann Rózsa csütörtökön megint arról beszélt, hogy a tanárok kötött munkaidejére azért van szükség, hogy hosszú távon megvalósítható legyen az „egész napos iskola", amely, ha a szülők ezt nem ellenzik, különböző szakkörökkel és foglalkozásokkal délután 4-5-ig benn tartja a diákokat.

Akkor most ez az egész jó, vagy nem?

Ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni. Egy csomó részlet, például

  • hogy mikor lesznek az első minősítővizsgák
  • hogy kik vesznek majd részt rajtuk,
  • hogy mik lesznek majd a vizsgán a pontos szakmai követelmények
  • és hogy a pedagógusok idejét hogyan kell majd beosztani

csak azután derül ki, hogy augusztus 27-én a parlament elfogadja a köznevelési törvény módosítását. A vizsgák szakmai követelményeit az Oktatási Hivatal valószínűleg ennél is később teszi majd közzé.

Egyelőre annyit tudunk, hogy a tanárok többsége szeptembertől legalább 30-40 ezer forinttal többet keres, bár előfordulhat néhány különösen sokat dolgozó pedagógus, aki akár még kevesebbet is kaphat. Januártól (amikor elvileg már lesznek olyanok, akik Pedagógus II.-be lépnek) viszont elvileg újabb emelést kap néhány tanár. Mindez azután történik, hogy az év elején egy csomó pedagógustól megvonták a béren kívüli juttatásokat, és szeptembertől újabb tanárok veszthetik el ezeket.

Az emelésért cserébe a tanároknak kevesebb lesz a szabadidejük. A minisztérium vállalt célként jelölte meg, hogy kevesebb időt hagyjanak a tanároknak például délutáni másodállást vállalni, mert emiatt szerintük rosszabbul dolgoztak.

Az életpályamodell bevezetéséről szóló törvényben egyszerű béremelésnél sokkal többről van szó: a pedagógusokat tényleg motiválhatja a Mesterpedagógus és a Kutatópedagógus fokozatban lévő nagyobb fizetés, sőt, valószínűleg a legtöbben már annak is örülnének, ha a közeljövőben sikerülne átsorolniuk Pedagógus II.-be. Sokaknak tetszik a gyakornokok mentorálásának lehetősége is.

Ráadásul az életpályamodellről szóló törvényben a kormány egy csomó további ígéretet tesz. Ezeket mondják még:

  • A tanárok bére mostantól a mindenkori minimálbér adott (100-nál magasabb) százalékában van meghatározva, tehát valahányszor növekszik a minimálbér, jó dolog lesz tanárnak lenni. Ugyanígy a minimálbérhez vannak rögzítve a pótlékok is.
  • Öt év alatt fokozatosan tovább emelik a fizetéseket, ezzel végül elérik a 2011-ben ígért szintet.
  • A következő öt évben mindenki részt vehet a minősítő eljárásban, tehát bejuthat legalábbis a Pedagógus II. fokozatba.

Ezek viszont egyelőre csak ígéretek, még ha  törvénybe is írták őket. A mostani, alacsonyabb béremelés egy ugyanilyen, törvénybe írt ígéret megszegésével történik, és ugyanaz a kormány módosítja a törvénybe írt ígéretét, amely két évvel korábban a törvényt meghozta.

Hogy inkább ígéretként, mint kész tényként kell-e kezelni a szeptembertől érvényes pedagógus-bértáblát, legjobban az mutatja meg, ha megnézzük, hogy a minisztérium saját becslése szerint hogyan oszlanak meg a modell költségei a mostani év (ez az, amire már konkrétan van forrás), és 2014, sőt, 2015 között.

A pedagógus-életpályamodell költségeaz értékek milliárd forintban37172197622813192013-as terv2011-es terv201320142015050100150200250300350

Jól látszik, hogy az a pénz, ami már konkrétan megvan (a 2013-ra szóló rész) eltörpül ahhoz képest, amelynek az előteremtésére a kormány most ígéretet tesz. Igaz, a 2014-es költségvetés elfogadása nincs már nagyon távol, kiegyensúlyozni viszont azt is csak egy év múlva kell, a választások után. Az életpályamodell a következő években ráadásul biztosan egyre drágább lesz, még 2015 után is, hisz minden évben újabb és újabb pedagógusok teszik majd le a minősítő vizsgát, és kerülnek át a magasabb fizetési kategóriába.

Tervezett keretszámok: a magasabb kategóriák fokozatos feltöltése
  Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár
2014 20000 2000  
2015 50000 8000 750

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezt a pénzt honnan teremtik majd elő. Annyit válaszoltak, hogy a költségvetést nem részenként, hanem egészében tervezik, tehát nincs értelme olyat kérdezni, hogy egy adott kiadásra honnan lesz pénz.

Szeptembertől a tanárok nagy részének érezhetően, kb. 30-40 ezer forinttal nő a nettó fizetése, viszont néhány olyan pedagógus, aki eddig nagyon sokat túlórázott, akár kevesebbet is kaphat. Mindenkit érintő, igazán nagy bérnövekedés akkor jön, ha a tanárok elkezdenek feljebb lépkedni az új hierarchián, melyet a szeptembertől érvényben lévő pedagógus-életpályamodellben állítottak fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak valóban sokkal több pénzt csak jövőre és az utána lévő években kell elutalnia, azt viszont még nem tudni, akkor honnan lesz erre forrás. Közben változik egy csomó szabály, és a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk.

A kormány még 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a tanárok bérét megemelik, és 2013 szeptemberétől elindul a pedagógus-életpályamodell. Az akkor ígért emelésnek hatvan százalékát adják meg most: azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani az eredeti törvényt, hogy ne kelljen odaadni az egészet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan változik szeptembertől a tanárok bére, és kiderül, mi köze mindehhez annak a kifejezésnek, amit Hoffmann Rózsa már három éve folyamatosan ismételget.

A legfontosabb: itt van a béremelés, amit szeptembertől kapnak meg a tanárok. Látszik, hogy a legtöbb tanárnak ez érezhető, kb. 30-40 ezer forintos valódi nettó keresetnövekedést jelent.

Mostani és 2013. szeptember 1. utáni pedagógusfizetések
   Egyetemi diplomával  Főiskolai diplomával
   eddig  2013. szeptember 1-től  eddig  2013. szeptember 1-től
   alapbér  túlórákkal  alapbér  túlórákkal
pályakezdő 89 595 Ft 99 828 Ft 111 832 Ft 82 170 Ft 91 555 Ft 102 065 Ft
5 év után 93 840 Ft 104 559 Ft 134 198 Ft 85 046 Ft 94 760 Ft 122 478 Ft
10 év után 103 854 Ft 115 716 Ft 150 973 Ft 91 209 Ft 101 626 Ft 137 788 Ft
15 év után 115 584 Ft 128 786 Ft 162 156 Ft 97 371 Ft 108 493 Ft 147 994 Ft
20 év után 122 304 Ft 136 273 Ft 167 748 Ft 100 453 Ft 111 926 Ft 153 098 Ft
25 év után 135 040 Ft 150 464 Ft 178 931 Ft 108 485 Ft 120 876 Ft 163 304 Ft
30 év után 146 646 Ft 163 396 Ft 190 114 Ft 118 555 Ft 132 096 Ft 173 511 Ft
35 év után 152 236 Ft 169 623 Ft 195 706 Ft 123 590 Ft 137 706 Ft 178 614 Ft
40 év után 164 352 Ft 183 123 Ft 206 889 Ft 133 660 Ft 148 926 Ft 188 820 Ft
Forrás: NGM közlése, 2013-as közalkalmazotti bértábla, rendelettervezet az új pedagógusfizetésekről

A növekedést azért ellensúlyozza néhány más tényező, amit ebben a táblázatban nem tudtunk megmutatni. A szeptember 1. utáni fizetést mutató oszlopban azért csak az alapbért mutatjuk, mert ekkortól már nem jár külön fizetés a túlóráért. Jól látható azonban, hogy a legtöbb tanár fizetése ezzel együtt is bőven emelkedik.

  • A pótlékok közül sokat megvonnak, többek között a többszakos tanároknak járó, a fizetésük 10%-át kitevő pótlékot is. A megmaradó pótlékokat viszont növelik, és általában, a pótlékok kérdésében még nincs végleges döntés a minisztériumban.
  • 2014-től, ahol előzőleg nem volt kollektív szerződésben rögzítve a cafeteria és a BKV-bérlet, valószínűleg ezek is megszűnnek, bár ilyet sok helyen már eddig sem kaptak a tanárok. Aki viszont eddig például kapott BKV-bérletet és cafeteriát is, mostantól pedig nem kap, a növekedés mellett akár 20 ezer forintos veszteségre is számíthat.
  • Ráadásul a tanárok heti kötelező óraszáma is megnő, és nem a túlórákat törlik el, csak a túlórák bérezését.

A nettó fizetést adókedvezmények nélkül számoltuk, egyszerűen 34%-ot levonva a bruttó összegből. Ha valaki nagycsaládos, vagy egyedül neveli a gyermekét, ennél többet kap. Valójában a tanárfizetések sávjai háromévente változnak, de az egyszerűség kedvéért itt 5 évre kerekítettünk.

Így jött ki a tanárok eddigi fizetése

Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy tanár fizetése mennyi: az összes tanár, akivel beszéltünk, azt mondta, őket is meg szokta lepni a pontos összeg a hónap elején. A bizonytalanságot a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások okozzák. Elvileg jogszabályok szólnak arról, hogy ezek mikor, kinek járnak, de a gyakorlatban hosszú ideig az önkormányzat és az igazgató döntött, hogy akkor valaki kétszakos tanár megfelelő pótlékkal, vagy egyszakos tanár pótlék nélkül, aki egyébként más órákra is bejár helyettesíteni.

Február óta ugyanezt a döntést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta meg, leginkább azt a módszert alkalmazva, hogy ahol ez törvényesen lehetséges, ott nem fizettek, és már februártól nekiálltak elvenni a béren kívüli juttatásokat, mint például a cafeteriát és a BKV-bérletet. Most hivatalosan is elveszik a pótlékok nagy részét, valamint a túlórabéreket is.

Készítettünk egy táblázatot, ahol a tanárok mostani fizetését próbáljuk megtippelni részletesebben, illetve elmagyarázzuk, hogyan jött ki az előző táblázatban feltüntetett összeg.

Valójában a pedagógusok most két-két kategória szerint kapnak fizetést is: hogy melyikbe kerülnek, attól függ, hogy főiskolán vagy egyetemen végeztek, illetve, hogy a diplomájukat főiskolán vagy egyetemen szerezték, továábbá, hogy van-e pedagógus-szakvizsgájuk (ez adott pedagógus-munkakörre, illetve például az iskolaigazgatói, szakértői munkakörre készít fel). Fent a kettő átlagát vettük, a lenti táblázatban viszont már különválasztva is láthatók a fizetések.

A túlórát a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján számoltuk. Eddig a Klebelsberg Központ felügyelete alatt dolgozó 108 ezer pedagógus nagyjából fele kapott havonta túlórabért, átlagosan 13 173 forintot. Úgy számoltunk, hogy ez a pedagógusfizetésnek átlagosan 11 százaléka. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint azonban csalóka „átlagos túlórabérről” beszélni, még úgy is, ha csak azok között vonunk átlagot, akik valamelyen túlórát kaptak: ha valaki szerette volna kiegészíteni a fizetését, 20 év munkaviszony után heti 3 órarendi túlórával is havi 30 ezer forint körüli pénzt kereshetett. A minisztérium viszont arra emlékeztet, túlórapénzt a nyári szünetben már eddig sem kaptak a tanárok.

Az Országgyűlés sajtófőnökének helyettese, György Bálint a házbizottság pénteki tanácskozása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány kérésére hétfőn és kedden megtartandó rendkívüli ülésen a házszabálytól eltérve vitatják meg az előterjesztést. Az összevont általános és részletes vita hétfőn lesz. Ha érkeznek módosító indítványok, azokról, majd magáról a törvényjavaslatról is kedden szavaznak a képviselők.
Pokorni Zoltán , a Fidesz oktatáspolitikusa egy tegnapi konferencián kiemelte, bosszantó, hogy például augusztus végén még nincs meg a rendelet a pedagógusok szeptemberi béremeléséről.

A jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől, a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzetséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektől függően ettől magasabb.

Szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát (116130 forint), a főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (154644 forint) kapják meg. Az egyetemi végzettségűek (általában a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (169442 forint) részesülnek majd bruttó fizetésként.

A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest.

Jelentős ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok bruttó 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére.

A pedagógusok szeptemberi béremelésével biztosítják azok értékállóságát is, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hoffman Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. Ha a minimálbér emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a pedagógusbérek is.


Nem lesznek tömeges elbocsátások a közoktatásban, csak ott küldenek el pedagógusokat, ahol a munkáltató kevesebb osztályt tud indítani, mint korábban - reagált a szakszervezetek aggodalmaira Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A 150 ezres tanári kar szeptemberi 60 százalékos béremelése idén nagyjából 50 milliárd forintot, jövőre 150-180 milliárd forintot tesz ki - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a mostani béremelés óriási értéke, hogy biztosított az értékállósága, azáltal, hogy a törvényben százalékokat határoztunk meg, a minimálbérhez viszonyítva. Ha a minimálbér emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a pedagógusbérek is.

A 2011-es törvényben foglalt béremelés fennmaradó részét négy lépcsőben, 10-10 százalékos szeptemberi béremelésekben kapják meg az érintettek - ismételte meg Hoffmann Rózsa.

A túlmunka szabályozásának változásáról azt mondta, a 32 órás kötött munkaidő célja, hogy a pedagógusok minél több időt foglalkozzanak a diákokkal.

A köznevelésért felelős államtitkár hozzátette, tudatosan, gyorsan és radikálisan szeretnének szakítani azzal a gyakorlattal, ahol a pedagógiai munkát csak a megtartott órák számában mérik. Akinek eddig heti négy túlórája volt, az a mostani rendszerben többet fog keresni - mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy szeptember 2-án minden diák névreszóló csomagban kapja meg a tankönyveit. Hoffman Rózsa az Inforádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a könyvtárellátó minden iskolába eljuttatja a tankönyveket, így az iskolakezdésre egyetlen diák sem marad tankönyv nélkül. A politikus az új tankönyvellátási rendszerről azt mondta: az egységesítés és a szűkülő választék a minőség javulását és az árak csökkenését okozza, ugyanakkor mérsékli az iskolák adminisztrációs, valamint szervezési terheit is.

A kormány szerdán benyújtotta a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslatát, amelyet jövő héten rendkívüli ülésen fogadhat el az Országgyűlés.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője augusztus 6-án jelentette be, hogy rendkívüli országgyűlési ülés összehívását kezdeményezi augusztus 26-27-ére a pedagógusok béremelésével kapcsolatos törvényi változások elfogadására. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán a kormány nevében a házelnöknek írt - a parlament honlapján is elérhető - levélben kezdeményezte az ülés megtartását.

A módosítást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.

Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter szerdán benyújtott előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.

Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tíz százalék követ 2017-ig. Balog Zoltán javaslata utóbbi érdekében rendeletalkotási jogot adna a kormánynak a 2014-2017 közötti tanévek illetményalapjának meghatározására.

Rogán Antal korábban arra kérte a köztársasági elnököt, hogy hivatala "sürgősséggel vizsgálja meg a törvény kihirdetésének lehetőségét".

Dúró Dóra szerint felháborító és cinikus a Fidesznek az az állítása, miszerint a pedagógusok béremelésének megvalósítása érdekében kell összehívni az Országgyűlés augusztusi ülését, hiszen valójában azért van erre szükség, mert a pedagógusoknak nemhogy a kampányban, de a később törvényben megígért fizetésnövekedést sem tudják megadni.

 

A képviselő közleményében ad hangot, hogy álságos és félrevezető a béremelésre jogosultak körének kiterjesztésére hivatkozni, hiszen a KSH adatai szerint mintegy 165 ezer pedagógus jár jelentősen rosszabbul a korábbi tervekhez, azaz a jelenlegi törvényhez képest, és csupán mintegy 6500 főre terjesztik ki az emelést.

A Jobbik fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy az idei felsőoktatási jelentkezések alkalmával kiderült: a szakmailag hibás életpályamodell egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hiszen idén háromszázzal kevesebben jelentkeztek pedagógusnak, mint tavaly. Mindez azért van, mert az érdemi fizetésemelést csak a pályán eltöltött tíz év után érhetik el az érintettek, ami nem segíti a fiatalok családalapítását, otthonteremtését.

Míg a választási kampányban azonnali és számottevő béremelésről beszéltek a jelenlegi kormánypártok, a pedagógusokat megalázva erre csak az ígértnél kisebb mértékben, a ciklus vége előtti utolsó tanévben kerül sor úgy, hogy a pedagógusok munkaterhei is növekednek, ráadásul a pontos adatokat csak néhány nappal a szeptemberi kezdés előtt ismerhetik meg az érintettek, egy rendkívüli országgyűlésen keresztülvitt megszorítást követően. Mindez arról is tanúskodik, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, hiszen nem tartják be ezt az ígéretüket sem, a kiszámíthatatlanság pedig bizonytalanságot okoz az iskolákban - mutat rá Dúró Dóra.

A Jobbik kormányra kerülése esetén vállalja, hogy a diplomás átlagbér szintjére em eli a kezdő pedagógusok fizetését, amire nem volt példa az elmúlt húsz évben - zárul a közlemény.

Bajnai Gordonnak nem tetszik az emelés, ők 15 százalékos emeléssel lennének elégedettek, szemben a mostani 60 százalékos béremeléssel. Figyelem, ezt a Fidesz szóvivője mondta!

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője a pedagógusok béremelésére is kitért, ami már csak azért is módfelett meglepő, mert eddig jó okkal hittük úgy, hogy Hoppál Péter tudása csupán két szóra – „gyurcsánybajnai”, illetve „maffiabaloldal” – korlátozódik. De lám, kellő odafigyeléssel betanítható újabb mutatványokra is.

false

Fotó: MTI – Kovács Attila

Ám most ennél sokkal érdekesebb, hogy mit talált mondani a pedagógusok béremeléséről: „(Gyurcsány) Bajnai Gordonnak nem tetszik az emelés, ők 15 százalékos emeléssel lennének elégedettek, szemben a mostani 60 százalékos béremeléssel.” Figyelem, ezt a Fidesz szóvivője mondta! Sajnos nem akadt senki a jelen lévő újságírók között, aki rákiáltott volna: „Mondd még egyszer, szépfiú, és tiéd a címlap!” Vagy éppen felvetette volna. Hiszen eddig úgy tudtuk, nem is akárkitől, magától Balog Zoltántól, hogy szeptember 1-jétől átlagosan 34 százalékkal emelkedik a pedagógusok alapilletménye, ami az eredetileg tervezett béremelés 60 százaléka.

Mindenki a nulláról indul

Az újonnan bevezetendő életpályamodell azonban nem tesz különbséget az első években a tanárok munkaévei között: szeptembertől minden, legalább két éve oktató tanárt a Pedagógus 1. osztályba sorolnak, ahonnan csak meghatározott képesítővizsga után lehet feljebb lépni. (A két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezőket automatikusan a Gyakornok kategóriába sorolják, ők két évig nem is állhatnak neki a Pedagógus 1. minősítés megszerzésének az eduline.hu cikke szerint.)

Az egyelőre még nem élesített módosító rendelet erről így fogalmaz: "A pedagógus minősítések 2013 szeptemberétől elkezdődnek, de a 2013. szeptember 1. és 2013.december 31. közötti időszakban Pedagógus II. fokozatba még csak ideiglenesen, 5 évre lehet bekerülni egyszerűsített minősítési eljárás keretében." A magyarnarancs.hu cikke szerint az ideiglenes minősítésre amiatt van szükség, hogy legyenek olyan tanárok, akik minősíteni tudják a kollégáikat az új rendszer kezdeti szakaszában (plusz az Oktatási Hivatal is tart gyorstalpaló képzéseket az ügyben). A cikk szerint így minden pedagógus - dacára szakvizsgáknak, másoddiplomáknak, szolgálati éveknek - szeptembertől a tanárokra vonatkozó új bértábla "alján" fogja kezdeni a tanévet.

Minden rendben van?

Mindezek mellett az új igazgatók kinevezése is borzolta a kedélyeket országosan, ugyanis több helyen is Hoffmann Rózsa olyanokat helyezett pozíciókba, akiket az iskolák tantestülete és a szülői munkaközösségek nem támogattak. Máshol viszont végül a pályázók közül senkit sem neveztek ki igazgatónak, így ott egyelőre nem tudni, ki fogja vezetni az intézményt szeptembertől - erre többek közt példa a Szigetváron megtörtént eset is.

A kinevezések kapcsán aggodalmának hangot adó Együtt-PM Szövetséget a Fidesz részéről Hoppál Péter, Orbán Viktor (egyik) magyar hangja utasította rendre egy jóízű Gyurcsány-Bajnaizással (az 'elmúltnyolcév' nevesített verziója). Hoppál szerint a határozott időre szóló, lejárt mandátumok miatt volt szükség új igazgatók kinevezésére 588 iskolában, és mivel az iskolák állami felügyelet alá kerültek, így a kinevezések is állami feladattá váltak (az Együtt-PM szerint a helyi közösségeknek kellene adni az igazgatóválasztás jogát). Idén ősszel több mint 150 ezer pedagógus kezdheti meg úgy a tanévet, hogy kiszámítható béremelés vár rá, nem pedig felmondólevél, ahogy az Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormánya idején történt, "amikor tízezreket tettek közülük utcára" - tette hozzá közleményében a politikus.

Alig fél hónappal a tanévkezdés előtt tehát egy tanárként évekig munkálkodó fideszes képviselő szerint minden rendben van.

„Szóvivő úr, ez maga szerint 60 százalékos emelés?”

Hohó, mondhatná erre bárki, hogy tévedett a szóvivő, rosszul emlékezett egy számra, nyelvbotlása támadt neki vagy hirtelen rosszullét hatására ragadtatta el magát. Ne zárjuk ki, de lehetetlen nem észrevenni a Fideszben immár napi hasznosítású metódust, ha elég határozottan állítasz számadatokat, nem ellenőrzi senki, pláne ha az adott szám az adott kontextusban – igaz, más helyen, más helyi értékkel – már elhangzott. Ilyenformán pedig aligha lehet szó véletlen tévesztésről…

Hoppál Péter a legnagyobb kormánypárt, vagyis Orbán Viktor alkalmazottja, a párt, vagyis Orbán Viktor álláspontjának képviselője. S azt a munkamódszert követi, ami a Fidesz háza táján, Orbán portáján használatos. Tehát, ha ő hazudik cinikusan, akkor nem Hoppál Papagáj hazudik cinikusan, hanem a Fidesz, vagyis Orbán Viktor. S ez csak az alapfokú lecke.

A középfok valahol a pedagógus-szakszervezeteknél kezdődne, de sajna nincsen ehhez semmi hozzáfűznivalójuk. Pedig simán megtehetnék, hogy találkozót kérnek Hoppáltól, kihívják a Fidesz-székház előtti kövesútra, és felszólítják: „Most akkor mondd a szemünkbe is, hogy hatvan százalékkal emelkedett a bérünk!” Tényleg, miért nem teszik? Mit veszíthetnének?