A jövő héten teszik közzé a január 1-től érvényes kötelező biztosítás díjaikat a hazai biztosító intézetek. Tíz biztosítóból kilenc díjemelésre készül, így az első olyan kötelező kampány jöhet novemberben, ahol az autósok többsége nem a nagyobb megtakarítást, hanem a kisebb díjemelést fogja keresni az internetes portálokon.

A biztosítás.hu információi szerint a biztosító társaságok szinte kivétel nélkül emelni próbálják majd díjaikat. Ezzel tovább folytatódik a tavaszi trendforduló óta tartó átlagos díjemelkedés. Az autósok számára ez a korábbiaknál nagyobb körültekintést igényel majd, mivel azt a biztosítót lesz célszerű kiválasztaniuk, ahová átszerződve a legkevésbé emelkedik a 2014-re fizetendő díjuk.

Azt már az év elején is tudni lehetett, hogy a biztosítóknak masszív veszteséget hozó - a kampányban 11 ezer forintra csökkent - rekord alacsony kötelező díjak nem tarthatóak sokáig, a végső lökést azonban az áprilisban megszűnt kármentességi kedvezmények adták meg a piacnak. Ekkor pattantak vissza mélypontjukról a kötelező díjak és emelkedésük azóta is folyamatosan tart.

A díjakat a várható gazdasági növekedés és a növekvő gépjárműhasználat is felfelé húzza. Az Ásványolaj Szövetség adatai szerint az első három negyedévben már több üzemanyag fogyott, mint az előző év hasonló időszakában. A 2014-re várható 1,5 százalékos gazdasági növekedés pedig a gépjárműhasználat további növekedését vetíti előre, ami több futott kilométert, több kárt és ennek megfelelően nagyobb biztosítási díjakat jelent.

A most következő novemberi kampányban a 4,2 millió autós közül mintegy 2,5 millió lesz érintve, mivel az ő évfordulójuk esik még január 1-re. A többi járműtulajdonosnak év közben lesz esedékes a biztosítási díjak ellenőrzése. Számukra is értesítést küldenek majd 50 nappal évfordulójukat megelőzően a biztosítók, illetve az alkuszok is figyelmeztetik őket a biztosítóválasztás év közbeni lehetőségére.

Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autómodellek biztosítási díjai – ezt számolta ki a PBA Biztosítási Alkusz legújabb felmérésében. A kötelező biztosítás díja alacsony: új autóknál átlagosan évi 25 ezer forint és ez nem változik jelentősen az autók elöregedésével sem. Ráadásul a legnépszerűbb típusok esetében a kötelező biztosítás az átlagnál alacsonyabb mértékben drágult. Cascót viszont kifejezetten megéri megkötni idősebb járművekre is. A 3 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 58 ezer forint, ám 12 évesen ez az összeg már 38 ezer forintra csökken.

A PBA által összeállított táblázatban (ld. a közlemény végén) azt vizsgálta meg, hogyan alakulnak a Magyarországon legnépszerűbb új és használt autómodellek biztosítási tarifái. Az alkuszcég megkereste a legalacsonyabb díjú biztosításokat, és tanácsokat is fűzött megkötésükhöz. Mintának az átlag magyar autótulajdonost vették: 35 éves, budapesti férfit, aki negyedévente fizeti be a biztosítási csekket.

Hazánkban a piacot rendszeresen felmérő JATO Dynamics statisztikája szerint a legtöbben Skoda Octaviát vásárolnak új autóként, ezt követi az Opel Astra és a Ford Focus. A legnépszerűbb típusok esetén a gépjárművek átlagos kötelező felelősségbiztosítása (kgfb) évente 25 ezer forintba kerül. Ez a tarifa nagyon kedvező: a 2012-es kalkulációkhoz képest idén csak 4%-os díjemelkedés tapasztalható ugyanezekben a kategóriákban. Eközben megfordulni látszik a hosszú évek óta tartó folyamatos díjcsökkenés a teljes kgfb piacon, hiszen a 2013-as esztendőben az átlagdíjak 9%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Vagyis, jó hír a legnépszerűbb típusok vásárlóinak, hogy az átlagnál jóval kisebb mértékben drágultak a köteleződíjak.

A vizsgált autók casco átlagos díja jóval magasabb, 59 ezer forint, amelyet egy új Opel Astra 76 ezer forintos díja húz fel.

A Használtautó.hu felmérése szerint a használt autók közül évek óta az Opel Astra, Suzuki Swift és Ford Focus triumvirátusa uralkodik itthon. Azt is megnéztük, hogy e legnépszerűbb modellek biztosítási díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 3, 7 és 12 évesen. Ha a kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) és casco díjakat nézzük, a 3 és 7 éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift kerül a legkevesebbe. A kgfb díjak átlagosan 23 ezer forintos összege alig változik az autók életkorával, a casco viszont jelentősen. A 3 éves autók átlagosan 58 ezer forintos éves casco díja 12 éves korú járművek esetében 38 ezer forintra csökken. Egy 7 esztendős Opel Astra cascója például csaknem 23 százalékkal olcsóbb, mint egy 3 évesé, a 12 éves pedig további 45 százalékkal csökken. „Érdemes megnézni a casco ajánlatokat, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Galántai Zsolt, a PBA dealer üzletág igazgatója.

Casco: két perc, több százezer forint

Galántai Zsolt szerint a casco biztosítás kiválasztása jóval több figyelmet igényel, mint a kgfb-é. „Választáskor két perc ráfordítással több százezret is spórolhatunk káresemény esetén!” – mondja. Íme, néhány fontos szempont:

  • Javíthatósági határ: Töréskár esetén hány százalékig számít javíthatónak az autó, és mikortól állapítják meg a gazdasági totálkárt.
  • Új értéken térítés: új autó vásárlásakor érdemes figyelembe venni, hogy mennyi ideig térít új értéken a biztosító lopás és totálkár esetén.
  • Fontos, hogy a gépjármű típusát pontosan határozza meg: káreseménynél rosszul járhat, ha egy eltérő felszereltségű autóra kötött szerződést.
  • A külön beépített extrákat is gondosan tüntessük fel!
  • Casco esetében is van bónusz, csakúgy, mint kgfb esetében. Ha valakinek nincs casco bónusza, figyeljen, mert sok biztosító valamilyen arányban figyelembe veszi a gfb bónusz kedvezményt a casco díj kiszámításakor.
  • Érdemes az indexálás feltételeit is megnézni, van olyan társaság, ahol kármentesség esetén automatikusan csökkennek a díjak!

Kötelező: mire kell figyelni

Kgfb-szerződés kötésekor a gépjármű-üzembentartójának több dolgot is figyelembe kellene vennie, ám a PBA tapasztalata szerint mégis évről-évre visszatérnek ugyanazok a hibák:

  • Nagyon sok kellemetlenséget kerülhetünk el azzal, ha tisztában vagyunk az előző szerződésünkkel kapcsolatos alapvető információkkal, mint pl. melyik társasággal álltunk szerződésben és már kötéskor megadjuk az előző biztosítási szerződésünk kötvényszámát
  • Érdemes előre tájékozódni arról, hogy a kiválasztott biztosítónál milyen lehetőségek lesznek az ügyintézésre, hiszen van olyan társaság, amelyiknek országos ügyfélszolgálata van, de akad olyan is, akinél csak elektronikusan vagy telefonon lehet ügyet intézni
  • Az ügyfelek nem veszik igénybe az igényelhető kedvezmények teljes körét– részben azért, mert nem tudnak róla, vagy pedig, mert nem szánnak elég időt áttekintésükre. Fontos, hogy olyan kedvezményt vegyünk igénybe, amelyet igazolni is tudunk a biztosítónak.
  • Az online kalkulátorban nem pontosan adja meg a bónuszfokozatot
  • Az ajánlat véglegesítése előtt tüzetesen ellenőrizzük az adatok helyességét.
  • Nagyon fontos, hogy a kgfb díjat akkor is be kell fizetni határidőn belül, ha a kötvény, a díjbekérő vagy a csekk nem érkezik meg, ellenkező esetben felmondja a biztosító a kötelező biztosítási szerződést. Amíg nincs újrakötve, addig naponta fedezetlenségi díjat számítanak fel.
A legnépszerűbb személygépjármű-modellek és biztosítási díjaik (2013. szeptember) 35 éves, budapesti férfi, B5-ös fokozattal, csekkes negyedéves díjfizetés, 10%-os, max. 100 ezer forintos önrésszel, az összegek tartalmazzák a baleseti adót.

A korábbi díjcsökkenések után 2013-ban eddig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagosan körülbelül tizedével kerül többe az előző évinél – írja azenpenzem.hu a PBA biztosítási alkuszra hivatkozva.

A lap szerint ezzel beigazolóditt az a korábbi feltételezés, hogy a kampány „kivezetése” emeli majd az árakat. A változás azt jelenti, hogy az idén januártól már nem csupán október végén, hanem az év bármely napján lehetőségük van új köteleződíjat hirdetni a biztosítóknak. Január elseje óta pedig szinte mindegyik kgfb-t kínáló biztosító kihasználta az évközi díjhirdetés lehetőségét.

Átlagosan 15 százalékkal kerülnek többe a gépjárművek kötelező biztosításai, mint január 1-jén. Van olyan kategória, ahol több mint harmadával drágultak a díjak, de a kampánytól árcsökkenést remélnek.

A személyautók átlagos köteleződíja 2013 negyedik negyedévének küszöbére 15 százalékkal drágult a díjhirdetési liberalizáció bevezetése, január elseje óta a Netrisk most publikált felmérése szerint.

A személyautók átlagos kötelező díja 2013 negyedik negyedévének küszöbére 15 százalékkal drágult a díjhirdetési liberalizáció bevezetése, január elseje óta.
KiskategóriaKözépkategóriaNagykategóriaÁtlagdíjVáltozás (Ft)A0B100500010000150002000025000
Infografika: Üzletrész - adatok: Netrisk
A különféle teljesítmény szerinti bontásból (kis-, közép- és nagykategória) kitűnik, hogy a legnagyobb növekedést az elmúlt kilenc hónapban a 150 kW feletti teljesítményű autók köteleződíja produkálta, amely minden bonus-kategóriában csaknem a harmadával drágult.
„A időszak elején tapasztalható aktív kísérletezést követően (az év eleje óta a piacon szereplő 15 biztosító összesen 44 tarifaváltozást jelentett be) a díjstruktúra viszonylag állandósult – értékeli az elmúlt hónapok fejleményeit Sebestyén László, a Netrisk vezérigazgatója.

A stabil piacot boríthatja a kampány

A piac stabilizációja különféle korrekciókat is eredményezett. Míg félévkor még minden teljesítménykategóriánál a B10-es besorolású autóknál észlelhettünk nagyobb mértékű (a nagykategóriánál például közel 60 százalékos) díjemelkedést, mára ez a tendencia mindenhol megfordult, és ismét a kedvező kártörténeti besorolású járművek preferálását tapasztalhatjuk.

A szakértők azt várják, hogy a kampány mindent borít majd.

Az idei kötelezőkampányban még mindig a hazai gépjárműállomány több mint fele, kétmillió jármű érintett: ennyi kötelező biztosításnak az évfordulója esik az év végére. Továbbra is intenzív lesz tehát a kampány, amelynek során idén is mintegy 400-450 ezer biztosítóváltásra kerül sor.

A szakemberek úgy számolnak, hogy a kampányban a tavalyi kampány árainál némileg magasabb, de az évközi áraknál akár 50 százalékkal is alacsonyabb díjakon lehet majd biztosításokat kötni. A konkrét ajánlatokat természetesen minden biztosító igyekszik az utolsó pillanatig titokban tartani.

Csütörtöki, az MTI-nek eljuttatott közleményében a portál ismerteti: a tavaly év végi kgfb kampány végére 19 900 forint átlagdíj alakult ki azoknál, akiknek január elsején fordult a biztosításuk. Miután a biztosítók - ettől az évtől először - év közben is módosíthatják a díjaikat, októberre az átlagdíj 22 891 forintra emelkedett. Eddig az ezen a piacon tevékenykedő 15 biztosító 44 tarifa változtatást jelentett be.



A jelenség nem új, de korábban másként érték el a biztosítók, hogy akik év közben váltottak biztosítót, vagy - autó vásárlás miatt - kötöttek új kgfb szerződést, többet fizessenek. Miután a tarifa egész évben fix volt, így az év végi kampányban adtak kedvezményeket, amelyek azonban januártól már nem éltek.

Néhány biztosító előszerződéssel próbált kedvezményt adni a későbbi szerződőknek is, de ezt a kiskaput a jogalkotó bezárta.

Az év közbeni díjnövekedés idén a nagy kocsik tulajdonosait jobban sújtotta, mint a kis járműveket választókat. Így például a 151 kilowatt motorteljesítmény felett egyharmados volt a drágulás, míg a 75 kilowatt alatti kategóriában - a bonus-malus besorolástól függően - 6-12 százalékkal drágult a kgfb.

A kötelező biztosítás 2010. január 1-től életbe lépett változásai miatt egyre több autóst érint az évközi biztosítóváltás, mivel ettől az időponttól kezdődően eltörölték az egységes január 1-i évfordulót. Bár pontos piaci adat nem áll rendelkezésre, a K&H Biztosító becslése szerint az autósok többségének idén még az év végén jár le a szerződése.

Az új kgfb-szabályozás 2010-es hatályba lépése óta egyre növekedik az évközi szerződéskötések száma, és ezzel együtt csökken az évvégi biztosítóváltások száma. Pontos piaci számok nincsenek Magyarországon, a K&H Biztosító becslése szerint az autósok többségének idén még az év végén jár le a szerződése.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a kgfb-piacon az idei év egyik jellemző trendje a szolgáltatók évközi díjhirdetése volt, ezek azonban csak kisebb változást jelentettek, új tarifastruktúrát nem vezetettek be a piacra. A kampányban meghirdetett, csökkentett díjak évközben enyhén növekedtek.

Kaszab az idei kampányban csökkenő szerződéskötésre számít: egyrészt a folyamatosan csökkenő év végi szerződésszám miatt, másrészt az utóbbi években kialakult rendkívül alacsony díjszint okán. A szakértő hozzátette: az év végi kampányban az autósok jelentős része már nem tud akkora megtakarítást elérni, mint amire a korábbi években lehetősége volt.

A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi a 2014-es bértárgyalások megkezdését. A gazdasági fejlődést és a munkavállalók reálpozícióját figyelembe véve a LIGA Szakszervezetek a bérből és fizetésből élők részére a jövő évi inflációs várakozás és a várható GDP-növekedés összegének megfelelő bruttó béremelését tartja szükségesnek.

Szeptember 27-én a LIGA Tanács egyhangú szavazással elfogadta a 2014-es Őszi tárgyalások indítványát. A LIGA Szakszervezetek szükségesnek tartja a minimálbéren élők felzárkóztatását is, az ő esetükben a fent megfogalmazott általános béremeléshez képest +1%-os növekedést tart kívánatosnak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Közszféra azon területeire, így különösen a Hon és Rendvédelemben dolgozókra, ahol a 2013-as béremelés elmaradt és ezeket visszamenőleg korrigálni, vagy a 2014-es határozatokban kiemelten kell kezelni.

Az indítványban a fentieken túl további 5 pontban kezdeményez tárgyalásokat és kíván törvénymódosító javaslatokat tenni a LIGA Szakszervezetek.

  1. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ellenben rontotta a munkavállalók jövedelmi helyzetét, növelte kiszolgáltatottságukat. Emiatt aktuális a törvény felülvizsgálata és a szükséges korrekciók elvégzése.
  2. A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni, ezt az alapvető jogukat. A sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása.
  3. A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű létrehozni egy a közszolgáltató szektor problémáival foglalkozó fórumot is.
  4. 4. A munkavállalók jelentős része számára a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. A 1281/2010. (XII.15.) számú Kormány határozatban rögzítésre került, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A LIGA Szakszervezetek javasolja, hogy a Kormány jelentős adókedvezményekkel segítse elő az öngondoskodás elterjedését.
  5. Tovább kell tárgyalni a korhatár előtti ellátások kérdését, ezen belül a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjról.

 

A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált, bérük jelentősen nő.

Az Emberi Erőforrások minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi bejelentésére reagálta hétfőn.

A PDSZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, hogy sztrájk előkészítéséről döntött, és tárgyalóasztalhoz hívja az emberi erőforrások miniszterét a pedagógus-életpályamodell bevezetésének "égisze alatt folyó (...) óriási felfordulás" miatt. Az érdekképviselet hangsúlyozta, választmánya a "mindenhonnan érkező panaszáradat hatására" határozott a sztrájk előkészítéséről. A PDSZ szerint ugyanis a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása minden észérvet figyelmen kívül hagy, továbbá értelmetlen és elviselhetetlen mértékben növeli a munkaterheket.

Az államtitkárság hétfői közleményében hangsúlyozta, a PDSZ azután jelentette be az újabb munkabeszüntetésre vonatkozó felhívását a tanárok munkaterheinek növekedése miatt, hogy szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik a jövedelme átlagosan 34 százalékkal, vagyis mintegy 35-80 ezer forinttal. Az Emmi államtitkársága felidézte, hogy a PDSZ nem vett részt abban a több hónapig tartó közös munkában, amelynek eredményeképp a kormányzattal a pedagógusok előmeneteli rendszeréről tárgyalást folytató reprezentatív képviseletek aláírták a megállapodást. Ezzel szemben többször is munkabeszüntetéssel fenyegetőzött.

Az államtitkárság azt írta, tárgyalásokra továbbra is mindig készen állva tudomásul veszi a sztrájkra készülődést, attól függetlenül, hogy hasonló bérnövekedést egyetlen területen sem értek el a korábbi kormányok, és Európa nem egy válságtól sújtott országában csökkenek a bérek a közszférában.

A fizetési kalkulátor felépítésre 2014- re vonatkozóan

A kalkulátor alapja a 89.000 forintos minimálbér és a 114.000 forintos bérminimum.

  1. ebbe beleépül a az 55 évek felettiek és a 25 év alattiak által igényelhető  50 százalékos kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból, ez maximum 14.500 ft, mivel a kedvezmény csupán brutto 100.000 forintig igényelhető.
  2. a tartósan munkanélküliek és a munkaerő piacra visszatérő kismamák kedvezményeit is tartalmazza, ez 27 százalékos szociális hozzájárulási adó
  3. tartalmazza az 1.5 százalékos szakképzési hozzájárulás jóváírását, ami brutto 100.000 forintig alkalmazható

Még a 170 ezer forintos értéket sem éri el a havi bruttó átlagkereset M.o-on, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei tájékoztatójából - számol be a bama.hu.

Az összeg bruttó, tehát ebből a dolgozó adózik az államnak, ráadásul átlagról van szó, azaz a vezérigazgató és a segédmunkás keresete is szerepel a kimutatásban – a legtöbben valahol e kettő között kaphatnak fizetést.

A jelek szerint azonban nem mindegy, hogy az ember hol dolgozik. A kimutatás szerint ugyanis a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek a bérek, azonban a költségvetési, állami szektorban a jövedelmek csaknem 8 százalékkal elmaradtak a korábbi évitől. Ennek okaként a szakemberek többek között a 13. havi fizetés elvonását, illetve a költségvetési megszorításokat jelzik.

Tehát csökkentek a bruttó átlagkeresetek, ám ez a tény nem az egész országra igaz. Országosan ugyanis 1,2 százalékkal magasabbak voltak a bruttó jövedelmek, mint 2008 adott időszakában. Igaz, a statisztikai hivatal elemzése is hangsúlyozza: a kereseteket országosan is a versenyszféra bérei húzták felfelé. Mivel Baranyában kissé csökkentek, országosan pedig nőttek a bruttó bérek, így a különbség is nőtt: megyénkben a 170 ezret sem éri el, országosan már a 200 ezret közelíti a havi átlagfizetés. Budapesten pedig már a negyedmillió forintot is meghaladja.

Ha a nettó, azaz a ténylegesen a dolgozó kezébe kerülő összeget nézzük, egy picivel jobb a kép, de nem sokkal: itt ugyanis az egy évvel előbbihez képest 0,7 százalékos növekedés tapasztalható. Viszont a fogyasztói árak csaknem négy százalékkal nőttek, tehát valós értéken a fizetések bizony kevesebbet érnek, mint egy évvel azelőtt.

Az idei évet véve alapul készülő félben vannak a fizetési kalkulátorok a 2014-es évre. A minimálbér és a garantált létminimum biztosan meg fog változni, de egyes járulékokat és adókat csökkentenek, így némi kedvezmény van kilátásban.

  1. az egyik kedvezmény a szociális hozzájárulási adó elengedése
  2. a másik a szakképzési hozzájárulás részleges eltörlése
  3. bizonyos esetekben ezeket az állam át is vállalja

Összegezve, a kedvezmények bruttó 100.000 ft alatt érvényesülnek.

Idén eltörlésre került a félszuperbruttósítás, ez a nagyobb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, akiknek  brutto keresetük túllépte a 202.000 forintot- akik ebből kifolyólag magasabb netto bérben részesülnek. Minden munkavállalóra a 16 százalékos adókulcs érvényes. A 10 százalékos járulékplafont is eltörölték- akik eddig brutto 660.850 ft kerestek, a fölött nem kellett járulékot fizetniük, ezzel is kedvezve a jómódban élőknek. A megszűnt félszuperbruttó és a járulékplafon eltörlése eltérő irányú hatást fejt ki a magasabb munkabérrel rendelkezők jövedelmére. A két módosítás hatása 1.011.595 Ft keresetnél egyenlíti ki egymást, azaz aki túllépi ezt az összeget, már csökken a nettó jövedelme.

Megszavazta a parlament a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal emelkedik - ezzel tulajdonképpen az infláció miatti lemaradást hozzák be -, nő a tanárok kötelező óraszáma, eltörölnek egyes pótlékokat, illetve a túlóradíjat is.

A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől - ezt most kiterjesztették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

A kormányzati nyilatkozatok szerint a változtatásra és a béremelés mértékének csökkentésére a jogosultak körének kiterjesztése miatt volt szükség. Az ideit minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok.

Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől

A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint.

A szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg veszítenek az előnyükből: az új életpálya-modell a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja, szeptembertől ugyanakkor mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni.

A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
Forrás: kormany.hu
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
Forrás: kormany.hu

A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel maximum 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék maximuma 15 464, illetve 16 944, míg intézményvezető-helyettesi pótléké 61 858, illetve 67 777 forint lesz.

 

103/2013/2014. (IV. 6.) kötelező béremelés kompenzációs kormányrendelet

103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet (a bérkompenzációs oldalon 103/2013. (IV. 6.)

az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2014. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az 1-10. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. statisztikai állományi létszám: a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2013. január 1-jei állapot szerint közzétett útmutató szerint számított létszám azzal az eltéréssel, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámot a 2013. január 1-jei és a hó végi létszámadatok alapján kell kiszámítani;

2. csekély összegű (de minimis) támogatás: az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás.

2. § A rendelet hatálya kiterjed

a) arra a munkáltatóra, amely a 2012. december 31. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő időtartam alatt fő tevékenysége szerint 1. mellékletben felsorolt ágazatokban működött, illetve működik (a továbbiakban: munkáltató),

b) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ), továbbá

d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap „A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelés ágazati támogatása” előirányzat felhasználására.

3. § (1) A munkaügyi központ a munkáltató részére - kérelmére - támogatást állapít meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (a továbbiakban együtt: kötelező bérminimum) összege 2013. január 1. napjától bekövetkezett emelkedéséből adódó költségeinek csökkentéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan munkavállaló után igényelhető,

a) aki a munkáltatóval 2012. december 31-én és a 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig terjedő időtartam egészében, vagy annak egy részében munkaviszonyban állt, illetve áll, és a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozott, illetve tartozik, és

b) akinek 2012. december 31-ei állapot szerinti alapbére nem érte el a 2013. január 1-jétől hatályos, az általa betöltött munkakör alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegét, és

c) akinek alapbérét 2013. január 1-jétől a munkáltató legalább ettől az időponttól hatályos, a betöltött munkaköre alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegében állapította meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás olyan munkavállaló után is igényelhető, aki a munkáltatóval 2012. december 31-én nem állt munkaviszonyban, de akivel a munkáltató ezt az időpontot követően a (2) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonyának megszűnése miatt megüresedő munkakör betöltésére, vagy tartós távolléte miatti helyettesítés céljából létesít munkaviszonyt.

(4) A támogatási igény kiszámításánál a 2013. január 1-től a támogatás iránti kérelem benyújtásáig terjedő időszakban csak azt az időtartamot lehet figyelembe venni, amely alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya fennállt, és a munkavállaló beletartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(5) A támogatási igény kiszámításánál a kérelem benyújtásától 2013. június 30-ig terjedő időszakban azokat az időtartamokat lehet figyelembe venni, amely alatt

a) a munkáltató ismeretei szerint a munkavállaló munkaviszonya fennáll, és a munkavállaló a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozik,

b) a munkavállaló munkaviszonya már nem áll fenn, vagy várhatóan nem fog fennállni, de a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló munkakörét munkaviszony létesítésével be fogja tölteni, továbbá ha várható tartós távollét miatt helyettesítés céljából munkaviszonyt kíván létesíteni.

(6) Nem igényelhető támogatás

a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamint

b) olyan munkavállaló után, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatás bővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalatszerzés támogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül,

c) amely alatt a munkavállaló nem tartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(7) Nem nyújtható támogatás

a) költségvetési szerv részére,

b) olyan munkáltató részére, akinek lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve a helyi adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott,

c) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

4. § (1) A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2012. december 31-én és 2013. január 1-én hatályos összege közötti különbözet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számítást a 2. mellékletben foglaltak alapján kell elvégezni.

5. § (1) A támogatás iránti kérelmet 2013. május 31-éig kell benyújtani az 3. mellékletben meghatározott formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az államháztartásról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilatkozatokat.

(2) A kérelmet írásban és elektronikus formában kell benyújtani. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.

6. § (1) A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt.

(2) A munkaügyi központ a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.

(3) A munkaügyi központ a támogatást a 2013. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapítja meg és folyósítja.

7. § (1) A munkáltató a támogatás felhasználásáról 2013. augusztus 31-éig - a 4. mellékletben foglaltak szerint - elszámolást nyújt be a munkaügyi központhoz.

(2) A munkáltató az elszámolást követő 15 napon belül köteles visszafizetni a felvett támogatásnak azt a részét, amelynek felvételére nem lett volna jogosult.

(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a felvett támogatást visszafizetni.

8. § (1) E rendeletben meghatározott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, és azt kizárólag az 1998/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A 6. § (2) bekezdése szerinti hatósági szerződésben a munkáltatót tájékoztatni szükséges a támogatás összegéről és annak csekély összegű támogatás jellegéről. A szerződésben utalni kell a csekély összegű támogatás uniós jogalapjának címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét euróban kifejezve.

(3) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás a munkáltató által igénybe vett más csekély összegű támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a kérelemben foglalt támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig hagyható jóvá.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és hatályát veszti 2013. december 31-én.

10. § Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379.,2006.12.28.,5.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. § A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol

a) a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával,

b) a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával,

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által hatáskörébe utalt foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapításával,

d) a bérgarancia támogatással,

e) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,

f) a rendbírsággal, valamint

g) a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben.”