A kötelező biztosítás 2010. január 1-től életbe lépett változásai miatt egyre több autóst érint az évközi biztosítóváltás, mivel ettől az időponttól kezdődően eltörölték az egységes január 1-i évfordulót. Bár pontos piaci adat nem áll rendelkezésre, a K&H Biztosító becslése szerint az autósok többségének idén még az év végén jár le a szerződése.

Az új kgfb-szabályozás 2010-es hatályba lépése óta egyre növekedik az évközi szerződéskötések száma, és ezzel együtt csökken az évvégi biztosítóváltások száma. Pontos piaci számok nincsenek Magyarországon, a K&H Biztosító becslése szerint az autósok többségének idén még az év végén jár le a szerződése.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a kgfb-piacon az idei év egyik jellemző trendje a szolgáltatók évközi díjhirdetése volt, ezek azonban csak kisebb változást jelentettek, új tarifastruktúrát nem vezetettek be a piacra. A kampányban meghirdetett, csökkentett díjak évközben enyhén növekedtek.

Kaszab az idei kampányban csökkenő szerződéskötésre számít: egyrészt a folyamatosan csökkenő év végi szerződésszám miatt, másrészt az utóbbi években kialakult rendkívül alacsony díjszint okán. A szakértő hozzátette: az év végi kampányban az autósok jelentős része már nem tud akkora megtakarítást elérni, mint amire a korábbi években lehetősége volt.

A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi a 2014-es bértárgyalások megkezdését. A gazdasági fejlődést és a munkavállalók reálpozícióját figyelembe véve a LIGA Szakszervezetek a bérből és fizetésből élők részére a jövő évi inflációs várakozás és a várható GDP-növekedés összegének megfelelő bruttó béremelését tartja szükségesnek.

Szeptember 27-én a LIGA Tanács egyhangú szavazással elfogadta a 2014-es Őszi tárgyalások indítványát. A LIGA Szakszervezetek szükségesnek tartja a minimálbéren élők felzárkóztatását is, az ő esetükben a fent megfogalmazott általános béremeléshez képest +1%-os növekedést tart kívánatosnak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Közszféra azon területeire, így különösen a Hon és Rendvédelemben dolgozókra, ahol a 2013-as béremelés elmaradt és ezeket visszamenőleg korrigálni, vagy a 2014-es határozatokban kiemelten kell kezelni.

Az indítványban a fentieken túl további 5 pontban kezdeményez tárgyalásokat és kíván törvénymódosító javaslatokat tenni a LIGA Szakszervezetek.

  1. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ellenben rontotta a munkavállalók jövedelmi helyzetét, növelte kiszolgáltatottságukat. Emiatt aktuális a törvény felülvizsgálata és a szükséges korrekciók elvégzése.
  2. A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni, ezt az alapvető jogukat. A sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása.
  3. A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű létrehozni egy a közszolgáltató szektor problémáival foglalkozó fórumot is.
  4. 4. A munkavállalók jelentős része számára a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. A 1281/2010. (XII.15.) számú Kormány határozatban rögzítésre került, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A LIGA Szakszervezetek javasolja, hogy a Kormány jelentős adókedvezményekkel segítse elő az öngondoskodás elterjedését.
  5. Tovább kell tárgyalni a korhatár előtti ellátások kérdését, ezen belül a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjról.

 

A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált, bérük jelentősen nő.

Az Emberi Erőforrások minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi bejelentésére reagálta hétfőn.

A PDSZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, hogy sztrájk előkészítéséről döntött, és tárgyalóasztalhoz hívja az emberi erőforrások miniszterét a pedagógus-életpályamodell bevezetésének "égisze alatt folyó (...) óriási felfordulás" miatt. Az érdekképviselet hangsúlyozta, választmánya a "mindenhonnan érkező panaszáradat hatására" határozott a sztrájk előkészítéséről. A PDSZ szerint ugyanis a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása minden észérvet figyelmen kívül hagy, továbbá értelmetlen és elviselhetetlen mértékben növeli a munkaterheket.

Az államtitkárság hétfői közleményében hangsúlyozta, a PDSZ azután jelentette be az újabb munkabeszüntetésre vonatkozó felhívását a tanárok munkaterheinek növekedése miatt, hogy szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik a jövedelme átlagosan 34 százalékkal, vagyis mintegy 35-80 ezer forinttal. Az Emmi államtitkársága felidézte, hogy a PDSZ nem vett részt abban a több hónapig tartó közös munkában, amelynek eredményeképp a kormányzattal a pedagógusok előmeneteli rendszeréről tárgyalást folytató reprezentatív képviseletek aláírták a megállapodást. Ezzel szemben többször is munkabeszüntetéssel fenyegetőzött.

Az államtitkárság azt írta, tárgyalásokra továbbra is mindig készen állva tudomásul veszi a sztrájkra készülődést, attól függetlenül, hogy hasonló bérnövekedést egyetlen területen sem értek el a korábbi kormányok, és Európa nem egy válságtól sújtott országában csökkenek a bérek a közszférában.

A fizetési kalkulátor felépítésre 2014- re vonatkozóan

A kalkulátor alapja a 89.000 forintos minimálbér és a 114.000 forintos bérminimum.

  1. ebbe beleépül a az 55 évek felettiek és a 25 év alattiak által igényelhető  50 százalékos kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból, ez maximum 14.500 ft, mivel a kedvezmény csupán brutto 100.000 forintig igényelhető.
  2. a tartósan munkanélküliek és a munkaerő piacra visszatérő kismamák kedvezményeit is tartalmazza, ez 27 százalékos szociális hozzájárulási adó
  3. tartalmazza az 1.5 százalékos szakképzési hozzájárulás jóváírását, ami brutto 100.000 forintig alkalmazható

Még a 170 ezer forintos értéket sem éri el a havi bruttó átlagkereset M.o-on, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei tájékoztatójából - számol be a bama.hu.

Az összeg bruttó, tehát ebből a dolgozó adózik az államnak, ráadásul átlagról van szó, azaz a vezérigazgató és a segédmunkás keresete is szerepel a kimutatásban – a legtöbben valahol e kettő között kaphatnak fizetést.

A jelek szerint azonban nem mindegy, hogy az ember hol dolgozik. A kimutatás szerint ugyanis a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek a bérek, azonban a költségvetési, állami szektorban a jövedelmek csaknem 8 százalékkal elmaradtak a korábbi évitől. Ennek okaként a szakemberek többek között a 13. havi fizetés elvonását, illetve a költségvetési megszorításokat jelzik.

Tehát csökkentek a bruttó átlagkeresetek, ám ez a tény nem az egész országra igaz. Országosan ugyanis 1,2 százalékkal magasabbak voltak a bruttó jövedelmek, mint 2008 adott időszakában. Igaz, a statisztikai hivatal elemzése is hangsúlyozza: a kereseteket országosan is a versenyszféra bérei húzták felfelé. Mivel Baranyában kissé csökkentek, országosan pedig nőttek a bruttó bérek, így a különbség is nőtt: megyénkben a 170 ezret sem éri el, országosan már a 200 ezret közelíti a havi átlagfizetés. Budapesten pedig már a negyedmillió forintot is meghaladja.

Ha a nettó, azaz a ténylegesen a dolgozó kezébe kerülő összeget nézzük, egy picivel jobb a kép, de nem sokkal: itt ugyanis az egy évvel előbbihez képest 0,7 százalékos növekedés tapasztalható. Viszont a fogyasztói árak csaknem négy százalékkal nőttek, tehát valós értéken a fizetések bizony kevesebbet érnek, mint egy évvel azelőtt.

Az idei évet véve alapul készülő félben vannak a fizetési kalkulátorok a 2014-es évre. A minimálbér és a garantált létminimum biztosan meg fog változni, de egyes járulékokat és adókat csökkentenek, így némi kedvezmény van kilátásban.

  1. az egyik kedvezmény a szociális hozzájárulási adó elengedése
  2. a másik a szakképzési hozzájárulás részleges eltörlése
  3. bizonyos esetekben ezeket az állam át is vállalja

Összegezve, a kedvezmények bruttó 100.000 ft alatt érvényesülnek.

Idén eltörlésre került a félszuperbruttósítás, ez a nagyobb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, akiknek  brutto keresetük túllépte a 202.000 forintot- akik ebből kifolyólag magasabb netto bérben részesülnek. Minden munkavállalóra a 16 százalékos adókulcs érvényes. A 10 százalékos járulékplafont is eltörölték- akik eddig brutto 660.850 ft kerestek, a fölött nem kellett járulékot fizetniük, ezzel is kedvezve a jómódban élőknek. A megszűnt félszuperbruttó és a járulékplafon eltörlése eltérő irányú hatást fejt ki a magasabb munkabérrel rendelkezők jövedelmére. A két módosítás hatása 1.011.595 Ft keresetnél egyenlíti ki egymást, azaz aki túllépi ezt az összeget, már csökken a nettó jövedelme.

Megszavazta a parlament a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal emelkedik - ezzel tulajdonképpen az infláció miatti lemaradást hozzák be -, nő a tanárok kötelező óraszáma, eltörölnek egyes pótlékokat, illetve a túlóradíjat is.

A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől - ezt most kiterjesztették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

A kormányzati nyilatkozatok szerint a változtatásra és a béremelés mértékének csökkentésére a jogosultak körének kiterjesztése miatt volt szükség. Az ideit minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok.

Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől

A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint.

A szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg veszítenek az előnyükből: az új életpálya-modell a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja, szeptembertől ugyanakkor mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni.

A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
Forrás: kormany.hu
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
Forrás: kormany.hu

A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel maximum 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék maximuma 15 464, illetve 16 944, míg intézményvezető-helyettesi pótléké 61 858, illetve 67 777 forint lesz.

 

103/2013/2014. (IV. 6.) kötelező béremelés kompenzációs kormányrendelet

103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet (a bérkompenzációs oldalon 103/2013. (IV. 6.)

az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2014. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az 1-10. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. statisztikai állományi létszám: a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2013. január 1-jei állapot szerint közzétett útmutató szerint számított létszám azzal az eltéréssel, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámot a 2013. január 1-jei és a hó végi létszámadatok alapján kell kiszámítani;

2. csekély összegű (de minimis) támogatás: az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás.

2. § A rendelet hatálya kiterjed

a) arra a munkáltatóra, amely a 2012. december 31. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő időtartam alatt fő tevékenysége szerint 1. mellékletben felsorolt ágazatokban működött, illetve működik (a továbbiakban: munkáltató),

b) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ), továbbá

d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap „A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelés ágazati támogatása” előirányzat felhasználására.

3. § (1) A munkaügyi központ a munkáltató részére - kérelmére - támogatást állapít meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (a továbbiakban együtt: kötelező bérminimum) összege 2013. január 1. napjától bekövetkezett emelkedéséből adódó költségeinek csökkentéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan munkavállaló után igényelhető,

a) aki a munkáltatóval 2012. december 31-én és a 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig terjedő időtartam egészében, vagy annak egy részében munkaviszonyban állt, illetve áll, és a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozott, illetve tartozik, és

b) akinek 2012. december 31-ei állapot szerinti alapbére nem érte el a 2013. január 1-jétől hatályos, az általa betöltött munkakör alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegét, és

c) akinek alapbérét 2013. január 1-jétől a munkáltató legalább ettől az időponttól hatályos, a betöltött munkaköre alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegében állapította meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás olyan munkavállaló után is igényelhető, aki a munkáltatóval 2012. december 31-én nem állt munkaviszonyban, de akivel a munkáltató ezt az időpontot követően a (2) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonyának megszűnése miatt megüresedő munkakör betöltésére, vagy tartós távolléte miatti helyettesítés céljából létesít munkaviszonyt.

(4) A támogatási igény kiszámításánál a 2013. január 1-től a támogatás iránti kérelem benyújtásáig terjedő időszakban csak azt az időtartamot lehet figyelembe venni, amely alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya fennállt, és a munkavállaló beletartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(5) A támogatási igény kiszámításánál a kérelem benyújtásától 2013. június 30-ig terjedő időszakban azokat az időtartamokat lehet figyelembe venni, amely alatt

a) a munkáltató ismeretei szerint a munkavállaló munkaviszonya fennáll, és a munkavállaló a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozik,

b) a munkavállaló munkaviszonya már nem áll fenn, vagy várhatóan nem fog fennállni, de a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló munkakörét munkaviszony létesítésével be fogja tölteni, továbbá ha várható tartós távollét miatt helyettesítés céljából munkaviszonyt kíván létesíteni.

(6) Nem igényelhető támogatás

a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamint

b) olyan munkavállaló után, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatás bővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalatszerzés támogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül,

c) amely alatt a munkavállaló nem tartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(7) Nem nyújtható támogatás

a) költségvetési szerv részére,

b) olyan munkáltató részére, akinek lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve a helyi adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott,

c) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

4. § (1) A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2012. december 31-én és 2013. január 1-én hatályos összege közötti különbözet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számítást a 2. mellékletben foglaltak alapján kell elvégezni.

5. § (1) A támogatás iránti kérelmet 2013. május 31-éig kell benyújtani az 3. mellékletben meghatározott formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az államháztartásról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilatkozatokat.

(2) A kérelmet írásban és elektronikus formában kell benyújtani. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.

6. § (1) A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt.

(2) A munkaügyi központ a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.

(3) A munkaügyi központ a támogatást a 2013. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapítja meg és folyósítja.

7. § (1) A munkáltató a támogatás felhasználásáról 2013. augusztus 31-éig - a 4. mellékletben foglaltak szerint - elszámolást nyújt be a munkaügyi központhoz.

(2) A munkáltató az elszámolást követő 15 napon belül köteles visszafizetni a felvett támogatásnak azt a részét, amelynek felvételére nem lett volna jogosult.

(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a felvett támogatást visszafizetni.

8. § (1) E rendeletben meghatározott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, és azt kizárólag az 1998/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A 6. § (2) bekezdése szerinti hatósági szerződésben a munkáltatót tájékoztatni szükséges a támogatás összegéről és annak csekély összegű támogatás jellegéről. A szerződésben utalni kell a csekély összegű támogatás uniós jogalapjának címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét euróban kifejezve.

(3) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás a munkáltató által igénybe vett más csekély összegű támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a kérelemben foglalt támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig hagyható jóvá.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és hatályát veszti 2013. december 31-én.

10. § Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379.,2006.12.28.,5.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. § A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol

a) a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával,

b) a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával,

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által hatáskörébe utalt foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapításával,

d) a bérgarancia támogatással,

e) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,

f) a rendbírsággal, valamint

g) a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben.”

Módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló törvény munkabérre, távolléti díjra és szabadságra vonatkozó rendelkezései - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. (A javaslat zárószavazása várhatóan pénteken lesz - a szerk. megj.)

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.

Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.

Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Változnak a kötetlen munkarend szabályai is. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve - ismerteti a hírlevél.

Másfél évtizede adósok a kormányok a korkedvezményes nyugdíj rendszerének szabályozásával, a legújabb határidő-hosszabbítás szerint 2014 végéig fennmarad az elavult szabályozás. A hosszabbítással a döntéshozók a probléma kihalására számítanak, ugyanis ma már a 40 éve érvényben levő listán alig van olyan munkahely ami alapján igénybe lehet venni a korkedvezményes nyugdíjakat – írja cikkében a Napi. Jelenleg alig 18 ezer nyugdíjas kap ezen a jogcímen ellátást a többségük a tömegközlekedésből került ki. A korkedvezményes rendszert anno a veszélyes munkahelyeken dolgozók kárpótlásának egyfajta kompenzációjára találták ki.

A korkedvezményes munkakörök listája több százra rúg, ezen munkakörökben foglakoztatott munkavállalók után a rendes tb-járulékon felül a munkáltató köteles plusz 13 százalékos extra korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. A járulékfizetés alól külön eljárásban mentesítés kérhető - ez esetben értelemszerűen nem vehető igénybe a nyugdíj kiszámításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő többszörös beszámítással.

A korkedvezményes munkakörök jelentős része olyan mértékben időt múlt, hogy a szakmák többsége már nem is létezik Magyarországon: ilyen például a mélyművelésű bányászat, amelynek utolsó mohikánjai 2018-ig dolgozhatnak idehaza az utolsó mélyművelésű bányában oroszlányi márkushegyi bányában. A bánya bezárásáról az elmúlt hónapokban döntött a kormány. Valamennyi mélyben dolgozó bányász jogosult volt korábban is a korkedvezményes nyugdíjra a lóvezetőtől fölfele egészen a bányamesterig. A korábbi évtizedekben több tízezer embert foglakoztatott a magyar textilipar, ahol a szövödei munkásokra szintén vonatkozott a korkedvezmény, ám ez az iparág is teljesen eltűnt Magyarországról.

A 2014 utáni szabályozás egyik kiemelt csoportja valószínűleg a kohászat lesz. Hasonlóan megmaradhat hosszabb távon a radioaktív anyagokkal dolgozó alkalmazottak korkedvezménye is, legyen az orvosi vagy ipari röntgenes, vagy ionizáló környezetben dolgozó kutatók.

A másik népesebb munkavállalói csoportot a földi tömegközlekedésben dolgozókat érinti nagyobb számban a korengedményes nyugdíj kérdése - vagyis a BKV, Volán és vasúti járművezetőket, jegyvizsgálókat. Itt okozhat problémákat a rendszer kompenzációk nélküli átalakítása a közlekedésben dolgozó szakszervezetek erősebb érdekérvényesítő képessége miatt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 évben ezen a területen is jelentősen javultak a munkavégzés körülményei.

A technológiai fejlődés jó néhány munkakörben megszüntette a korkedvezményre való jogosultságot: ilyen idejét múlt a sütőiparban dolgozók ( például a meleg kemence mellett dolgozók) korengedménye, de akár ide sorolható a polgári repülésben dolgozók korkedvezménye is, legyen az akár repülőszemélyzet, vagy légiforgalmi irányító, amely munka ma már nem sokban különbözik - munkaegészségügyi szempontból - más számítógép előtt végzett munkától.

A korkedvezményes rendszer reformja többszöri halasztást szenvedett, legutóbb tavaly decemberben döntött úgy a kormány, hogy a jelenlegi - mintegy 40 éves rendszert - 2014-ig meghosszabbítja, addig még kérhető a jelenlegi szabályok szerint a korkedvezményes nyugdíj, azt követően várhatóan jelentősen szűkül a korkedvezményre jogosító munkakörök száma, vagy maga a rendszer szűnik meg.

A hatályos törvények szerint az kaphat korkedvezményes nyugdíjat, aki legalább tizenöt évig dolgozott vagy vállalkozóként fizette a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és befizetései alapján nagyobb nyugdíjra jogosult, mint a létminimum (június 30-áig ez 194,58 euró) 1,2-szerese, azaz 233,50 euró. Korkedvezményes nyugdíja összegét úgy számítják ki, hogy a rendes nyugdíjéból fél százalékot levonnak minden harminc napra, amely még hátravan a nyugdíjkorhatárig. További feltétel a meghatározott életkor elérése. Hamarabb, mint két évvel a törvényben megszabott nyugdíjkorhatár – ez jelenleg 62 év – előtt senki sem mehet korkedvezményes nyugdíjba, a nőknél azonban figyelembe veszik a felnevelt gyermekek számát is. Ennek alapján ön három hónappal a hatvanadik életéve betöltése után, 2016 januárjában éri el a nyugdíjkorhatárt. Két évvel előtte, 2014 januárjában kérheti a kedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító helyileg illetékes fiókjában. A kérvényhez a ledolgozott évekről és a munkanélküliként való nyilvántartásáról szóló okmányokat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni. A biztosító általában két hónapon belül dönt a járandóság ügyében. Ha valamilyen oknál fogva nem ítéli meg, akkor egy éven belül csak kétszer lehet kérvényezni.

A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEINEK EGYIK FAJTÁJA ( a személygépkocsi átalakítási támogatás mellett) . AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT JÁRMŰVEK ILL. JÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ KEREKESSZÉK SZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ, A VÉTELÁR MEGTÉRÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁS : a) az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerint ÚJ JÁRMŰNEK MINŐSÜLŐ SZEMÉLYGÉPKOCSI vagy b) a súlyos mozgáskorlátozott személy speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de LEGFELJEBB NÉGY ÉVE FORGALOMBA HELYEZETT SZEMÉLYGÉPKOCSI, vagy c) SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁRNAK MINŐSÜLŐ, HÁROM- VAGY NÉGYKEREKŰ JÁRMŰ, vagy d) járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes GÉPI MEGHAJTÁSÚ KEREKESSZÉK. A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: új jármű esetén (a fenti felsorolás a) pontja) : 900.000 Ft, egyéb esetben ( a fenti felsorolás b)-d) pontja) : a vételár 60%-a, de legfeljebb 600 000 forint. ( A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű és a járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén, vételárnak a tb. támogatással csökkentett vételár minősül.)

Az eddiginél kedvezőbb feltételekkel juthatnak gépkocsihoz a súlyosan mozgáskorlátozott emberek, és bővült a jogosultak köre is - jelentette be Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hegedüs Lajos elmondta: egy tavalyi rendelet szerint a súlyos mozgáskorlátozottak új autó vásárlásához 900 ezer, használt autó beszerzéséhez legfeljebb 600 ezer forint állami támogatást kaphatnak, emellett kedvezően változtak a banki hitelkonstrukciók feltételei is. A támogatott gépkocsi a Suzuki Swift 1.2 GLX, amelyhez a Széchenyi Kereskedelmi Bank hitelkonstrukcióin keresztül lehet hozzájutni. Az 1,2 millió forint önerővel rendelkezők a kézi váltós gépkocsit 1,7 millió forintért, az automata váltósat 2,1 millió forintért vásárolhatják meg, de azok is a korábbinál kedvezőbb áron juthatnak a gépkocsihoz, akik csak a minimális, 125 ezer forintos kezdő részlettel rendelkeznek.



A támogatást a használt autó vásárlásához szintén a bankon keresztül lehet igénybe venni. Szakács Tibor, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: folyamatosan közvetítik a MEOSZ igényeit a kormányzathoz. Hegedüs Lajos tájékoztatása szerint egy április 1-jével hatályba lépő kormányrendelet révén ismét bővülhet a gépkocsivásárlásra jogosultak köre, amelyet a korábbi szabályozás jelentősen szőkített. A jövőben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal adja majd ki azt a szakhatósági állásfoglalást, amellyel igényelni lehet a járművásárlási támogatást.

A támogatásokat az eredeti, március 31-i határidő helyett május 15-ig lehet igényelni a megyei kormányhivatalok szociális és gyámhatóságánál - mondta a MEOSZ elnöke. Hegedüs Lajos szólt arról is: a kormány korábbi döntésének felülvizsgálatával a volt rokkantsági nyugdíjasok egy része a jövőben is jogosult lesz a közösségi közlekedésben utazási kedvezményre, de több mint 200 ezren kikerülnek ebből a körből: azok a korábbi 3-as kategóriájú rokkantnyugdíjasok, akik nem töltötték be az 57. életévüket és a rendszeres szociális, illetve átmeneti járadékban részesülők.

Kitért arra is, hogy májustól azok a korábbi 1-es és 2-es kategóriájú rokkantnyugdíjasok, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, ismét jogosultak lesznek közgyógyellátásra. Az intézkedés mintegy 40-50 ezer embert érint. Hegedüs Lajos emlékeztetett arra, hogy az Erzsébet-program szociális üdülési pályázatain 21 ezer fogyatékossággal élő ember kapott támogatást. A résztvevők a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kötött megállapodás értelmében a MEOSZ és tagegyesületeinek akadálymentes üdülőiben is pihenhetnek.

Ki után, illetőleg kinek a részére lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani?

Tovább a cikkre ...............