Bérkompenzáció 2014: A 2013. első félévében adódó többletterhekhez nyújtott támogatás azon 11 ágazatba tartozó munkáltatók számára nyújt segítséget, ahol magas a kötelező legkisebb munkabéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya, továbbá az adott ágazat foglalkoztatási helyzete és gazdasági körülményei azt indokolják. 

A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2013. december 31-én és 2014. január 1-jén hatályos összeg közötti különbözetet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2014. január 1-jétől – 2014. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni.

A támogatás összege 2014. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben kerül megállapításra és folyósításra. A támogatás igénybevétele kérelemre indul. A kérelmet és a hozzá tartozó nyilatkozatokat, segédtáblákat a http://komp.munka.hu honlapon kell kitölteni és elmenteni a támogatást igénylőnek. A kitöltést és elmentést követően kizárólag a kérelmet – nyilatkozat nélkül – kell kinyomtatni, majd április 8-től – május 31-ig a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központjához kell eljuttatni.

A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt, a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.

E szerint a munkaadó akkor kaphat a munkabérek nettó értékének 2013/2014. évi megőrzéséhez vissza nem térítendő támogatást, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést legkésőbb 2014. június 30-áig valamennyi munkavállalója számára 2014. január elsejétől - visszamenőlegesen is - biztosítja.

További feltétel, hogy az idén nem csökkentheti átlagos statisztikai állományi létszámát a 2013-as létszámához képest, valamint az idén nem dönthet úgy, hogy munkavállalóinak több mint ötödénél munkaidő-csökkentést kezdeményez. Ha a munkaadó ennek a három feltételnek nem tesz eleget, akkor meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, és a kifizetett támogatást vissza kell fizetni. A munkaadók azon dolgozóik kompenzálására kaphatnak támogatást, akiknek 2013-as bruttó átlagkeresete nem éri el a havi 215.000 forintot.

A támogatás mértéke a 2013/2014. évi elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak megfelelő rész tizenkét hónapra számított összege és az ezen összeg után fizetendő szociális hozzájárulási adó együttes összege, amelyet a munkaügyi központ legfeljebb két részletben folyósít a munkaadó részére.

A fizetési kalkulátor felépítésre 2014- re vonatkozóan

A kalkulátor alapja a 89.000 forintos minimálbér és a 114.000 forintos bérminimum.

1. ebbe beleépül a az 55 évek felettiek és a 25 év alattiak által igényelhető  50 százalékos kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból, ez maximum 14.500 ft, mivel a kedvezmény csupán brutto 100.000 forintig igényelhető.
2. a tartósan munkanélküliek és a munkaerő piacra visszatérő kismamák kedvezményeit is tartalmazza, ez 27 százalékos szociális hozzájárulási adó
3. tartalmazza az 1.5 százalékos szakképzési hozzájárulás jóváírását, ami brutto 100.000 forintig alkalmazható

Még a 170 ezer forintos értéket sem éri el a havi bruttó átlagkereset M.o-on, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei tájékoztatójából - számol be a bama.hu.

Az összeg bruttó, tehát ebből a dolgozó adózik az államnak, ráadásul átlagról van szó, azaz a vezérigazgató és a segédmunkás keresete is szerepel a kimutatásban – a legtöbben valahol e kettő között kaphatnak fizetést.

A jelek szerint azonban nem mindegy, hogy az ember hol dolgozik. A kimutatás szerint ugyanis a versenyszférában 4,5 százalékkal növekedtek a bérek, azonban a költségvetési, állami szektorban a jövedelmek csaknem 8 százalékkal elmaradtak a korábbi évitől. Ennek okaként a szakemberek többek között a 13. havi fizetés elvonását, illetve a költségvetési megszorításokat jelzik.

Tehát csökkentek a bruttó átlagkeresetek, ám ez a tény nem az egész országra igaz. Országosan ugyanis 1,2 százalékkal magasabbak voltak a bruttó jövedelmek, mint 2008 adott időszakában. Igaz, a statisztikai hivatal elemzése is hangsúlyozza: a kereseteket országosan is a versenyszféra bérei húzták felfelé. Mivel Baranyában kissé csökkentek, országosan pedig nőttek a bruttó bérek, így a különbség is nőtt: megyénkben a 170 ezret sem éri el, országosan már a 200 ezret közelíti a havi átlagfizetés. Budapesten pedig már a negyedmillió forintot is meghaladja.

Ha a nettó, azaz a ténylegesen a dolgozó kezébe kerülő összeget nézzük, egy picivel jobb a kép, de nem sokkal: itt ugyanis az egy évvel előbbihez képest 0,7 százalékos növekedés tapasztalható. Viszont a fogyasztói árak csaknem négy százalékkal nőttek, tehát valós értéken a fizetések bizony kevesebbet érnek, mint egy évvel azelőtt.

Az idei évet véve alapul készülő félben vannak a fizetési kalkulátorok a 2014-es évre. A minimálbér és a garantált létminimum biztosan meg fog változni, de egyes járulékokat és adókat csökkentenek, így némi kedvezmény van kilátásban.

1. az egyik kedvezmény a szociális hozzájárulási adó elengedése
2. a másik a szakképzési hozzájárulás részleges eltörlése
3. bizonyos esetekben ezeket az állam át is vállalja

Összegezve, a kedvezmények bruttó 100.000 ft alatt érvényesülnek.

Idén eltörlésre került a félszuperbruttósítás, ez a nagyobb keresettel rendelkező munkavállalókat érinti, akiknek  brutto keresetük túllépte a 202.000 forintot- akik ebből kifolyólag magasabb netto bérben részesülnek. Minden munkavállalóra a 16 százalékos adókulcs érvényes. A 10 százalékos járulékplafont is eltörölték- akik eddig brutto 660.850 ft kerestek, a fölött nem kellett járulékot fizetniük, ezzel is kedvezve a jómódban élőknek. A megszűnt félszuperbruttó és a járulékplafon eltörlése eltérő irányú hatást fejt ki a magasabb munkabérrel rendelkezők jövedelmére. A két módosítás hatása 1.011.595 Ft keresetnél egyenlíti ki egymást, azaz aki túllépi ezt az összeget, már csökken a nettó jövedelme.

Bérkompenzáció 2013 - 2014 - A kormány 2013-ban is lehetővé tette, hogy a munkaadók a minimálbér, és a kötelező bérminimum emelkedése miatt megjelenő többlet költségek enyhítése végett éljenek a bérkompenzáció lehetőségével.

A bérkompenzáció, mint kedvezmény a 27 %-os szociális hozzájárulási adóból vonható le. Eredetileg ez a lehetőség a 2012-es évre szólóan lett életre hívva, hogy ellensúlyozza a nagymértékű keresetcsökkenést, ami az adó- és járulékváltozások miatt következett be, illetve az elvárt béremelésekkel járó költség növekedés súlyát volt hivatott csökkenteni a munkáltatói oldalon. Bár a bérkompenzáció 2013 ra elvesztette létjogosultságát a kormány szerint, ugyanis az idei évben végrehajtott adóváltoztatások nem teszik szükségessé az elvárt béremelést, mert a változtatások keresetnövekedést eredményeztek. Ennek ellenére 2013-ra mégis marad a bérkompenzáció lehetősége.

Nézzük meg, hogyan is működött, illetve működik 2013-ban a kedvezmény. Látható, hogy 2012-höz képest komoly változtatásokat hajtott végre rajta a kormány. 2012-ben a kompenzációt 190.179 Ft-os bruttó jövedelemig lehetett igénybe venni. Ennek feltétlenül kedvezőtlen hatása van a nettó munkabérek alakulására is, főként a bruttó 135.000 Ft és a 190.179 Ft közötti tartományban. Ugyanis 2013-ra a kormány a maximális bruttó bért, ahol még érvényesíteni lehet a kedvezményt bruttó 135.000 Ft-ra csökkentette. Ennek az lett a következménye egyrészt, hogy a két bruttó jövedelem között elhelyezkedő béreknél megszűnt a kedvezmény alkalmazásának lehetősége, ami nettó bér csökkenést eredményezett, illetve a munkáltató terhei is nőttek általa, másrészt, akik 2013-ban is jogosultak maradtak a kedvezménnyel való élésre ők is kisebb mértékű kompenzációval élhettek.

A bérkompenzáció lehetőségével 2013-ban élhetnek azok a munkáltatók is, akik tavaly nem hajtották végre az elvárt béremelést, illetve ha vállalat, cég ebben az évben alakult. Fontos tudni, hogy a bérkompenzáció kedvezménye nem vonható össze a munkahelyek megtartását célzó egyéb kedvezményekkel (pl. 55 éven felüliek, 25 éven aluliak, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben alkalmazott, szülést követően a munkaerőpiacra visszatérők, illetve a tartósan munkanélküliek esetében igénybe vehető kedvezményekkel). A kormány kiterjesztette a bérkompenzáció alkalmazási területét a közszférára is, és azokra az egyházi intézményekre is, amelyek közcélú tevékenységet folytatnak. A bérkompenzáció összege, mely a központi költségvetést terheli várhatóan eléri a 151 milliárd Ft-ot. Ha megmarad, akkor a bérkompenzáció 2014-es összege várhatóan még nagyobb lesz.