Megszavazta a parlament a köznevelési törvény módosítását, amely alapján a pedagógus-életpályamodell és a béremelés szeptembertől kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra, ugyanakkor az eredetileg tervezett béremelésnek csak a hatvan százalékát kapják meg az érintettek. Bár az alapbér átlagosan 34 százalékkal emelkedik - ezzel tulajdonképpen az infláció miatti lemaradást hozzák be -, nő a tanárok kötelező óraszáma, eltörölnek egyes pótlékokat, illetve a túlóradíjat is.

A módosítást 257 igen, 34 nem szavazattal és 2 tartózkodással fogadott el kedden az Országgyűlés. A 2011-ben elfogadott köznevelési törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől - ezt most kiterjesztették a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra is.

A kormányzati nyilatkozatok szerint a változtatásra és a béremelés mértékének csökkentésére a jogosultak körének kiterjesztése miatt volt szükség. Az ideit minden év szeptemberében további tízszázalékos emelés követ 2017-ig. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem a jogosultak körének kiterjesztése, hanem a fedezet hiánya miatt kapnak kisebb béremelést a tanárok.

Ennyit keresnek a tanárok szeptembertől

A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint.

A szakvizsgával rendelkező tanárok átmenetileg veszítenek az előnyükből: az új életpálya-modell a pedagógusokat négy kategóriába - pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár - sorolja, szeptembertől ugyanakkor mindenki az első kategóriába kerül, az első minősítési eljárásra később jelentkezhetnek a tanárok. Pedagógus II. kategóriába kilenc év után léphet valaki, a mesterpedagógus és a kutatótanár minősítéshez pedig legalább 15 évet kell a pályán tölteni.

A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
A szeptember 1-ig érvényes bértábla: a pedagógusok bére továbbra is háromévenként nő majd (fizetési fokozatok). Az F osztályba a főiskolai végzettségű, a G osztályba a főiskolai végzettségű, szakvizsgával rendelkező, a H osztályba az egyetemi végzettségű, az I osztályba pedig az egyetemi végzettségű, szakvizsgával rendelkező tanárok tartoznak.
Forrás: kormany.hu
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
A szeptember 1-jétől érvényes bértábla: a fizetési fokozatok a pályán töltött éveket jelölik, minősítő vizsgákra később lehet jelentkezni
Forrás: kormany.hu

A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetők esetében főiskolai végzettséggel maximum 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár. Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék maximuma 15 464, illetve 16 944, míg intézményvezető-helyettesi pótléké 61 858, illetve 67 777 forint lesz.

 

Pedagógus-életpálya: ezzel lesznek elfoglalva a tanárok a következő öt évben

A pedagógus-életpályamodellt a kormány sima fizetésemelésnél sokkal többnek szánja: az alapötlet az, hogy ezzel olyan környezetet hoznak létre, amely úgy ígér egyre nagyobb fizetést a tanároknak, hogy 2, 8 és 15 év után is levizsgáztatják őket, aki pedig rosszul szerepel, még ki is rúghatják.

A jövő tanárai ezen az előmeneteli rendszeren haladnak majd felfelé:

  • Az egyetem után először minden tanár gyakornok lesz, két év után vizsgázhat először, és ha ez sikerül, előreléphet Pedagógus I.-be. Négy évvel a pályakezdés után már kötelező a vizsga, ha nem sikerül, kirúgják a tanárt (ezután viszont jelentkezhet újra tanítani, de ha valakit felvesznek, két évvel később megint neki kell futnia a minősítésnek).
  • Hat évvel a Pedagógus I.-be történt besorolást követően újabb vizsga jön, ekkor Pedagógus II.-be kell eljutni. Ha valaki még várna, ezt a kilencedik évig teheti meg, ezután kötelező a vizsga.
  • A Mesterpedagógus és a Kutapedagógus fokozatot már nem kötelező elérni, és választani is csak az egyiket lehet. Mindkettőre hat évvel a Pedagógus II. kategóriába történt besorolás után lehet majd jelentkezni (tehát leghamarabb a pályakezdéstől számított 15. évben). A mestertanár inkább tanító, a kutatótanár inkább tudós.

A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz azokkal, akik már most is tanárok. Ezt valószínűleg pontosan még senki nem tudja, a kormány pedig határozottan úgy tűnik, a kérdésben két ellentétes cél között gyötrődik.

Egyrészt, a törvény szövege alapján a kormány általános célja, hogy minél szigorúbb legyen. A legszigorúbb megoldás nyilván az lenne, ha a tizenhárom évnél régebb óta dolgozó tanároknak a lehető leghamarabb le kéne vizsgázniuk, hogy átkerüljenek a Pedagógus II.-be.

Másrészt viszont az országban szeptembertől 165 150 Pedagógus I.-ként dolgozó pedagógus lesz, és ennyi embernek még a felét is nagyon nehéz lenne hirtelen levizsgáztatni, ráadásul még ki sincsenek dolgozva a vizsgák szakmai követelményei. És a kormánynak nincs is igazán pénze, hogy kifizesse a Pedagógus II.-be tartozók nagyobb fizetését.

Az Index birtokába került rendelet ezért azt mondja, hogy a jelenlegi pedagógusok átminősítését a következő öt évben fokozatosan hajtják majd végre, 30 000 embert vizsgáztatva le évente. Hogy önként lehet-e majd jelentkezni, vagy a minisztérium választja ki az embereket, még nem tudni – sőt, olyan, sokkal fontosabb részletek sem egyértelműek, mint hogy mikor lesz az első minősítővizsga.

Egy harmadik lehetőség volna, hogy a pedagógus-szakvizsgával rendelkezők 2014-től minősítési vizsga nélkül kerülnének Pedagógus II.-be. Ezt Galló Istvánnétől, a Pedagógusok Szakszervezete elnökétől hallottuk, aki azt mondta, az egyeztetéseken a kormány megígérte nekik, hogy 2014-től minden szakvizsgázott pedagógussal automatikusan ez fog történni. Ha tényleg így lesz, annak 40 ezer tanár örülne. Viszont valószínűleg erre sem lenne pénz: a júliusi rendelettervezetben még az szerepelt, hogy január 1-jétől legfeljebb 20 ezer fő kerülhetne Pedagógus II. fokozatba, és legfeljebb kétezren Mesterpedagógusba (ők is nyilván valamilyen gyorsított eljárással, a Pedagógus II. fokozatot átugorva).

Ennyi lenne a Pedagógus II.-be kerülő pedagógusok fizetése
   Egyetemi diplomával  Főiskolai diplomával
 Pályán töltött idő, év  Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal  Pedagógus II fizetése  Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal  Főiskolai diplomások Pedagógus II fizetése
9–11 121 915 Ft 167 748 Ft 103 667 Ft 153 098 Ft
12–14 129 747 Ft 173 339 Ft 107 169 Ft 158 201 Ft
15–17 137 579 Ft 178 931 Ft 110 671 Ft 163 304 Ft
18–20 145 411 Ft 184 522 Ft 114 174 Ft 168 407 Ft
21–23 153 243 Ft 190 114 Ft 118 843 Ft 173 511 Ft
24–26 159 508 Ft 195 706 Ft 124 447 Ft 178 614 Ft
27–29 165 774 Ft 201 297 Ft 130 284 Ft 183 717 Ft
30–32 172 039 Ft 206 889 Ft 136 121 Ft 188 820 Ft
33–35 178 304 Ft 212 480 Ft 141 958 Ft 193 924 Ft
36–38 185 614 Ft 218 072 Ft 147 795 Ft 199 027 Ft
39–41 192 924 Ft 223 663 Ft 153 632 Ft 204 130 Ft

Túlórák

Az viszont biztos, hogy a tanároknak többet kell majd dolgozniuk. Ez két helyről jön össze.

  • A kötelező óraszám a mostani 22-ről 22–26-ra nő, és
  • megszűnik a túlóradíj, tehát ha valakit még ezen felül megkérnek, hogy például helyettesítsen, azért nem kap külön pénzt.

Cserébe a tanárok nem is túlórázhatnak olyan sokat, mint eddig. Maximum napi két, de heti 6 túlóra szabható ki, és 30-nál nem lehet több olyan nap egy tanévben, amelyben a pedagógusnak túlóráznia kell.

Sipos Imre helyettes államtitkár szerint mostantól „azonos munkáért azonos munkabér jár”, ami igazságosabb lesz, mert nem függ attól, hogy az önkormányzat hogyan tudja kiegészíteni a fizetést (emiatt az ország elmaradottabb területein dolgozó pedagógusok kevesebbet kerestek, mint a gazdagabb régiókban dolgozók). Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint viszont nem létezik azonos munka, valaki mindig többet fog dolgozni, ha a nagyobb munkát nem díjazzák.

A másik vitatott pont az új törvényben a pedagógusok kötött munkaidejéről szól: ez azt a 32 órás időt jelöli, amelyben a pedagógusnak az intézményvezető előírását kell követnie (ebbe beleszámít a tanítás is). Eddig a kötelező 22 óra tanítási időn kívül a pedagógusok maguk dönthették el, hogy hogyan osztják be az idejüket.

A rendelettervezetben még arról is volt szó, hogy a kötött munkaidőt mindenképp az iskolában kellene tölteni, kivéve, ha például ebben az időben színházba vagy osztálykirándulásra viszik a gyerekeket. Galló Istvánné azt mondja, ezt a kitételt eltörölték, és erről majd a szakszervezetek által kötött kollektív szerződés rendelkezik. Egyelőre viszont azt sem tudni, sikerül-e ilyet kötni. Hoffmann Rózsa csütörtökön megint arról beszélt, hogy a tanárok kötött munkaidejére azért van szükség, hogy hosszú távon megvalósítható legyen az „egész napos iskola", amely, ha a szülők ezt nem ellenzik, különböző szakkörökkel és foglalkozásokkal délután 4-5-ig benn tartja a diákokat.

Akkor most ez az egész jó, vagy nem?

Ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni. Egy csomó részlet, például

  • hogy mikor lesznek az első minősítővizsgák
  • hogy kik vesznek majd részt rajtuk,
  • hogy mik lesznek majd a vizsgán a pontos szakmai követelmények
  • és hogy a pedagógusok idejét hogyan kell majd beosztani

csak azután derül ki, hogy augusztus 27-én a parlament elfogadja a köznevelési törvény módosítását. A vizsgák szakmai követelményeit az Oktatási Hivatal valószínűleg ennél is később teszi majd közzé.

Egyelőre annyit tudunk, hogy a tanárok többsége szeptembertől legalább 30-40 ezer forinttal többet keres, bár előfordulhat néhány különösen sokat dolgozó pedagógus, aki akár még kevesebbet is kaphat. Januártól (amikor elvileg már lesznek olyanok, akik Pedagógus II.-be lépnek) viszont elvileg újabb emelést kap néhány tanár. Mindez azután történik, hogy az év elején egy csomó pedagógustól megvonták a béren kívüli juttatásokat, és szeptembertől újabb tanárok veszthetik el ezeket.

Az emelésért cserébe a tanároknak kevesebb lesz a szabadidejük. A minisztérium vállalt célként jelölte meg, hogy kevesebb időt hagyjanak a tanároknak például délutáni másodállást vállalni, mert emiatt szerintük rosszabbul dolgoztak.

Az életpályamodell bevezetéséről szóló törvényben egyszerű béremelésnél sokkal többről van szó: a pedagógusokat tényleg motiválhatja a Mesterpedagógus és a Kutatópedagógus fokozatban lévő nagyobb fizetés, sőt, valószínűleg a legtöbben már annak is örülnének, ha a közeljövőben sikerülne átsorolniuk Pedagógus II.-be. Sokaknak tetszik a gyakornokok mentorálásának lehetősége is.

Ráadásul az életpályamodellről szóló törvényben a kormány egy csomó további ígéretet tesz. Ezeket mondják még:

  • A tanárok bére mostantól a mindenkori minimálbér adott (100-nál magasabb) százalékában van meghatározva, tehát valahányszor növekszik a minimálbér, jó dolog lesz tanárnak lenni. Ugyanígy a minimálbérhez vannak rögzítve a pótlékok is.
  • Öt év alatt fokozatosan tovább emelik a fizetéseket, ezzel végül elérik a 2011-ben ígért szintet.
  • A következő öt évben mindenki részt vehet a minősítő eljárásban, tehát bejuthat legalábbis a Pedagógus II. fokozatba.

Ezek viszont egyelőre csak ígéretek, még ha  törvénybe is írták őket. A mostani, alacsonyabb béremelés egy ugyanilyen, törvénybe írt ígéret megszegésével történik, és ugyanaz a kormány módosítja a törvénybe írt ígéretét, amely két évvel korábban a törvényt meghozta.

Hogy inkább ígéretként, mint kész tényként kell-e kezelni a szeptembertől érvényes pedagógus-bértáblát, legjobban az mutatja meg, ha megnézzük, hogy a minisztérium saját becslése szerint hogyan oszlanak meg a modell költségei a mostani év (ez az, amire már konkrétan van forrás), és 2014, sőt, 2015 között.

A pedagógus-életpályamodell költségeaz értékek milliárd forintban37172197622813192013-as terv2011-es terv201320142015050100150200250300350

Jól látszik, hogy az a pénz, ami már konkrétan megvan (a 2013-ra szóló rész) eltörpül ahhoz képest, amelynek az előteremtésére a kormány most ígéretet tesz. Igaz, a 2014-es költségvetés elfogadása nincs már nagyon távol, kiegyensúlyozni viszont azt is csak egy év múlva kell, a választások után. Az életpályamodell a következő években ráadásul biztosan egyre drágább lesz, még 2015 után is, hisz minden évben újabb és újabb pedagógusok teszik majd le a minősítő vizsgát, és kerülnek át a magasabb fizetési kategóriába.

Tervezett keretszámok: a magasabb kategóriák fokozatos feltöltése
  Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár
2014 20000 2000  
2015 50000 8000 750

Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezt a pénzt honnan teremtik majd elő. Annyit válaszoltak, hogy a költségvetést nem részenként, hanem egészében tervezik, tehát nincs értelme olyat kérdezni, hogy egy adott kiadásra honnan lesz pénz.

süti beállítások módosítása