Nyolcszázezer forintos fizetésekkel magyarázta az államtitkár, miért nem fogadták el a pedagógus-béremeléssel kapcsolatos módosító indítványokat hétfőn; Szegeden ennek a felét sem keresték meg az intézményvezetők. Valóban kevés azonban azoknak a száma is, akik az új bértábla ellenére kevesebbet keresnek majd. A kommunikált béremelés mértéke viszont sok esetben távol áll a valóságtól.

Több tucat módosító indítvány ellenére hétfőn változatlan formában fogadta el a köznevelési törvény módosítását a parlament. Bár még fideszes politikusok is szót emeltek a rendszer hibái miatt, a végeredményen ez sem változtatott: lesz olyan pedagógus, akinek a különböző pótlékok és túlórapénzek megvonása miatt csökken a bére szeptembertől. Pedig Pokorni Zoltán javaslata, hogy az új bértábla miatt ne vigyen haza kevesebb pénzt az érintett mintegy 4500 pedagógus, az oktatási bizottságon még átment, a kormány azonban arra kérte, vonja ezt vissza. Megtette. A Jobbik ezek után sajátjaként terjesztette be ezt az indítványt – leszavazták.

Az ügyben Pokornit támogatta és mellette szavazott Nógrádi Zoltán is. A fideszes mórahalmi polgármester azonban cáfolta, hogy párton belüli nézeteltérésről lett volna szó. – Mérlegelési szempont volt, hogy senkit ne érhessen nettó bérveszteség. A frakcióülésen azonban olyan információk hangzottak el, amelyek új megvilágításba helyezték a kérdést – magyarázta Nógrádi. – Kincstári jelentések bizonyították, hogy voltak például, akik extrajuttatást vagy éppen százezer forintos túlórapénzt vettek fel. Ezeket törvény által semmiképpen nem szabad megőrizni – fogalmazott a politikus. Mindazonáltal fontosnak tartja, hogy aki nem szabálytalan vagy méltánytalan módon jutott pluszjövedelemhez, az ne veszítse el azt. Éppen ezért tartózkodott a szavazásnál, és szorgalmazta, hogy rendelettel szabályozzák az ilyen eseteket.

Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is matekoznak.  Fotó: Karnok Csaba

A szavazás után Hoffmann Rózsa államtitkár úgy érvelt, azoknak az intézményvezetőknek a béremelését nem akarják fedezni, akiknek 600-800 ezer forintos fizetésük van. Mivel a korábbi bértábla csúcsán alig 290 ezer forintos pedagógusbér szerepelt – azt is tudományos fokozattal rendelkező, 40 éve dolgozó tanár kaphatta csak meg –, megkérdeztünk néhány szakembert és pedagógust, véleményük szerint kereshetett-e ennyit bárki is. Senki sem tudott ilyenről.

– Az igazgatói pótlék még a százezer forintot sem érte el, így nem hinném, hogy akár négyszázezret is keresett bármelyik szegedi intézményvezető – fogalmazott egy oktatási szakértő, akivel együtt számoltunk. Többszakosként alapbérük 7-10 százalékát kaphatták meg pluszban, erre jött még rá a túlórapénz, illetve olyan egyszeri juttatások, mint például a pedagógusnapi jutalom vagy az érettségi megszervezéséért járó díjazás. Ebből aligha lehetett megduplázni az alapbért. Esetleg egy-egy hónapban érkezhetett ekkora összeg a számlájukra – ha mondjuk mindent egyszerre utaltak el nekik, vagy például projektmenedzserként vettek részt egy pályázatban, és bérükön felül megkapták az egyik hónapban az azért járó díjazást is a teljes időszakra visszamenőleg. Igaz, a legtöbb esetben nem is az intézményvezetők látták el az ilyen feladatokat.

Elméletben tehát nincs olyan igazgató – legalábbis Szegeden –, akinek arcpirítóan magas fizetését kellene leszorítani. Ugyanakkor olyan pedagógus is csak elvétve akadhat, aki nem keres majd többet szeptembertől, mint korábban. A kétszakos, sokat túlórázó pedagógusok járhatnak maximum rosszabbul. Az viszont kérdés minden más esetben is, hogy a munkaidő és a bér növekedése vajon milyen arányban áll majd egymással, illetve hogy valóban annyival jobban élnek-e majd a pedagógusok, mint azt a közvélemény gondolja. – Elvették a túlórát, a minőségi bérpótlékot, és egyelőre nem ismerik el a képzettségemet sem, miközben az eddiginél jóval többet kell az iskolában lennem – sorolta egy általános iskolai tanár, aki úgy döntött, nem hajlandó kiszámolni, órabér alapján így többet vagy kevesebbet keres majd. Mint mondta, az úgysem változtat a dolgokon. – Az osztályfőnöki pótlékról annyit lehet tudni, hogy 17 és 51 ezer forint közötti összeg adható ilyen címen. Mivel a KLIK dönti el, mennyi legyen, valószínűsíthető, hogy melyik határszámhoz lesz közelebb. Eddig 15 ezret kaptunk ezért a munkáért, viszont havi 8000 forint adminisztrációs óraként még elszámolható volt hozzá. Vagyis legrosszabb esetben 6000 forinttal még kevesebbet is kapunk majd – világított rá egy újabb részletre egy osztályfőnök. – Nyilván pedagógusok tömkelege lepi majd el a várost és az éttermeket, hogy valahogy el tudják tapsolni a megemelt fizetésüket – tette hozzá.

Szeptembertől a tanárok nagy részének érezhetően, kb. 30-40 ezer forinttal nő a nettó fizetése, viszont néhány olyan pedagógus, aki eddig nagyon sokat túlórázott, akár kevesebbet is kaphat. Mindenkit érintő, igazán nagy bérnövekedés akkor jön, ha a tanárok elkezdenek feljebb lépkedni az új hierarchián, melyet a szeptembertől érvényben lévő pedagógus-életpályamodellben állítottak fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak valóban sokkal több pénzt csak jövőre és az utána lévő években kell elutalnia, azt viszont még nem tudni, akkor honnan lesz erre forrás. Közben változik egy csomó szabály, és a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk.

A kormány még 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a tanárok bérét megemelik, és 2013 szeptemberétől elindul a pedagógus-életpályamodell. Az akkor ígért emelésnek hatvan százalékát adják meg most: azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani az eredeti törvényt, hogy ne kelljen odaadni az egészet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan változik szeptembertől a tanárok bére, és kiderül, mi köze mindehhez annak a kifejezésnek, amit Hoffmann Rózsa már három éve folyamatosan ismételget.

A legfontosabb: itt van a béremelés, amit szeptembertől kapnak meg a tanárok. Látszik, hogy a legtöbb tanárnak ez érezhető, kb. 30-40 ezer forintos valódi nettó keresetnövekedést jelent.

A növekedést azért ellensúlyozza néhány más tényező, amit ebben a táblázatban nem tudtunk megmutatni. A szeptember 1. utáni fizetést mutató oszlopban azért csak az alapbért mutatjuk, mert ekkortól már nem jár külön fizetés a túlóráért. Jól látható azonban, hogy a legtöbb tanár fizetése ezzel együtt is bőven emelkedik.

• A pótlékok közül sokat megvonnak, többek között a többszakos tanároknak járó, a fizetésük 10%-át kitevő pótlékot is. A megmaradó pótlékokat viszont növelik, és általában, a pótlékok kérdésében még nincs végleges döntés a minisztériumban.
• 2014-től, ahol előzőleg nem volt kollektív szerződésben rögzítve a cafeteria és a BKV-bérlet, valószínűleg ezek is megszűnnek, bár ilyet sok helyen már eddig sem kaptak a tanárok. Aki viszont eddig például kapott BKV-bérletet és cafeteriát is, mostantól pedig nem kap, a növekedés mellett akár 20 ezer forintos veszteségre is számíthat.
• Ráadásul a tanárok heti kötelező óraszáma is megnő, és nem a túlórákat törlik el, csak a túlórák bérezését.

A nettó fizetést adókedvezmények nélkül számoltuk, egyszerűen 34%-ot levonva a bruttó összegből. Ha valaki nagycsaládos, vagy egyedül neveli a gyermekét, ennél többet kap. Valójában a tanárfizetések sávjai háromévente változnak, de az egyszerűség kedvéért itt 5 évre kerekítettünk.

Így jött ki a tanárok eddigi fizetése

Fotó: Jeff J Mitchell

Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy tanár fizetése mennyi: az összes tanár, akivel beszéltünk, azt mondta, őket is meg szokta lepni a pontos összeg a hónap elején. A bizonytalanságot a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások okozzák. Elvileg jogszabályok szólnak arról, hogy ezek mikor, kinek járnak, de a gyakorlatban hosszú ideig az önkormányzat és az igazgató döntött, hogy akkor valaki kétszakos tanár megfelelő pótlékkal, vagy egyszakos tanár pótlék nélkül, aki egyébként más órákra is bejár helyettesíteni.

Február óta ugyanezt a döntést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta meg, leginkább azt a módszert alkalmazva, hogy ahol ez törvényesen lehetséges, ott nem fizettek, és már februártól nekiálltak elvenni a béren kívüli juttatásokat, mint például a cafeteriát és a BKV-bérletet. Most hivatalosan is elveszik a pótlékok nagy részét, valamint a túlórabéreket is.

Készítettünk egy táblázatot, ahol a tanárok mostani fizetését próbáljuk megtippelni részletesebben, illetve elmagyarázzuk, hogyan jött ki az előző táblázatban feltüntetett összeg.

Valójában a pedagógusok most két-két kategória szerint kapnak fizetést is: hogy melyikbe kerülnek, attól függ, hogy főiskolán vagy egyetemen végeztek, illetve, hogy a diplomájukat főiskolán vagy egyetemen szerezték, továábbá, hogy van-e pedagógus-szakvizsgájuk (ez adott pedagógus-munkakörre, illetve például az iskolaigazgatói, szakértői munkakörre készít fel). Fent a kettő átlagát vettük, a lenti táblázatban viszont már különválasztva is láthatók a fizetések.

A túlórát a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján számoltuk. Eddig a Klebelsberg Központ felügyelete alatt dolgozó 108 ezer pedagógus nagyjából fele kapott havonta túlórabért, átlagosan 13 173 forintot. Úgy számoltunk, hogy ez a pedagógusfizetésnek átlagosan 11 százaléka. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint azonban csalóka „átlagos túlórabérről” beszélni, még úgy is, ha csak azok között vonunk átlagot, akik valamelyen túlórát kaptak: ha valaki szerette volna kiegészíteni a fizetését, 20 év munkaviszony után heti 3 órarendi túlórával is havi 30 ezer forint körüli pénzt kereshetett. A minisztérium viszont arra emlékeztet, túlórapénzt a nyári szünetben már eddig sem kaptak a tanárok.

Az Országgyűlés sajtófőnökének helyettese, György Bálint a házbizottság pénteki tanácskozása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány kérésére hétfőn és kedden megtartandó rendkívüli ülésen a házszabálytól eltérve vitatják meg az előterjesztést. Az összevont általános és részletes vita hétfőn lesz. Ha érkeznek módosító indítványok, azokról, majd magáról a törvényjavaslatról is kedden szavaznak a képviselők.
Pokorni Zoltán , a Fidesz oktatáspolitikusa egy tegnapi konferencián kiemelte, bosszantó, hogy például augusztus végén még nincs meg a rendelet a pedagógusok szeptemberi béremeléséről.

A jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől, a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzetséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektől függően ettől magasabb.

Szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát (116130 forint), a főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (154644 forint) kapják meg. Az egyetemi végzettségűek (általában a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (169442 forint) részesülnek majd bruttó fizetésként.

A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest.

Jelentős ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok bruttó 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére.

A pedagógusok szeptemberi béremelésével biztosítják azok értékállóságát is, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hoffman Rózsa köznevelésért felelős államtitkár. Ha a minimálbér emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a pedagógusbérek is.

Nem lesznek tömeges elbocsátások a közoktatásban, csak ott küldenek el pedagógusokat, ahol a munkáltató kevesebb osztályt tud indítani, mint korábban - reagált a szakszervezetek aggodalmaira Hoffmann Rózsa az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában. A 150 ezres tanári kar szeptemberi 60 százalékos béremelése idén nagyjából 50 milliárd forintot, jövőre 150-180 milliárd forintot tesz ki - mondta az államtitkár.

Hozzátette: a mostani béremelés óriási értéke, hogy biztosított az értékállósága, azáltal, hogy a törvényben százalékokat határoztunk meg, a minimálbérhez viszonyítva. Ha a minimálbér emelkedik, akkor automatikusan emelkednek a pedagógusbérek is.

A 2011-es törvényben foglalt béremelés fennmaradó részét négy lépcsőben, 10-10 százalékos szeptemberi béremelésekben kapják meg az érintettek - ismételte meg Hoffmann Rózsa.

A túlmunka szabályozásának változásáról azt mondta, a 32 órás kötött munkaidő célja, hogy a pedagógusok minél több időt foglalkozzanak a diákokkal.

A köznevelésért felelős államtitkár hozzátette, tudatosan, gyorsan és radikálisan szeretnének szakítani azzal a gyakorlattal, ahol a pedagógiai munkát csak a megtartott órák számában mérik. Akinek eddig heti négy túlórája volt, az a mostani rendszerben többet fog keresni - mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy szeptember 2-án minden diák névreszóló csomagban kapja meg a tankönyveit. Hoffman Rózsa az Inforádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: a könyvtárellátó minden iskolába eljuttatja a tankönyveket, így az iskolakezdésre egyetlen diák sem marad tankönyv nélkül. A politikus az új tankönyvellátási rendszerről azt mondta: az egységesítés és a szűkülő választék a minőség javulását és az árak csökkenését okozza, ugyanakkor mérsékli az iskolák adminisztrációs, valamint szervezési terheit is.

Dúró Dóra szerint felháborító és cinikus a Fidesznek az az állítása, miszerint a pedagógusok béremelésének megvalósítása érdekében kell összehívni az Országgyűlés augusztusi ülését, hiszen valójában azért van erre szükség, mert a pedagógusoknak nemhogy a kampányban, de a később törvényben megígért fizetésnövekedést sem tudják megadni.

A képviselő közleményében ad hangot, hogy álságos és félrevezető a béremelésre jogosultak körének kiterjesztésére hivatkozni, hiszen a KSH adatai szerint mintegy 165 ezer pedagógus jár jelentősen rosszabbul a korábbi tervekhez, azaz a jelenlegi törvényhez képest, és csupán mintegy 6500 főre terjesztik ki az emelést.

A Jobbik fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy az idei felsőoktatási jelentkezések alkalmával kiderült: a szakmailag hibás életpályamodell egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hiszen idén háromszázzal kevesebben jelentkeztek pedagógusnak, mint tavaly. Mindez azért van, mert az érdemi fizetésemelést csak a pályán eltöltött tíz év után érhetik el az érintettek, ami nem segíti a fiatalok családalapítását, otthonteremtését.

Míg a választási kampányban azonnali és számottevő béremelésről beszéltek a jelenlegi kormánypártok, a pedagógusokat megalázva erre csak az ígértnél kisebb mértékben, a ciklus vége előtti utolsó tanévben kerül sor úgy, hogy a pedagógusok munkaterhei is növekednek, ráadásul a pontos adatokat csak néhány nappal a szeptemberi kezdés előtt ismerhetik meg az érintettek, egy rendkívüli országgyűlésen keresztülvitt megszorítást követően. Mindez arról is tanúskodik, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, hiszen nem tartják be ezt az ígéretüket sem, a kiszámíthatatlanság pedig bizonytalanságot okoz az iskolákban - mutat rá Dúró Dóra.

A Jobbik kormányra kerülése esetén vállalja, hogy a diplomás átlagbér szintjére em eli a kezdő pedagógusok fizetését, amire nem volt példa az elmúlt húsz évben - zárul a közlemény.

A köznevelési törvény módosítása miatt rendkívüli parlamenti ülés lesz augusztus 20-a után  - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hoffmann Rózsa ezt azzal indokolta, hogy meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. A joganyagot már előkészítették, csak a parlament döntése hiányzik - tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette: a korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna csak béremelést. A kormány viszont úgy döntött, hogy kiterjesztik a jogosultak körét, viszont kisebb lesz a béremelés mértéke.

Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést. Ennek mértéke az eredetileg tervezett emelés összegének hatvan százaléka, majd minden év szeptemberében tíz százalék 2017-ig.

A pedagógusok bérét 2013 szeptemberétől jelentősen növeli a kormány, szemben azzal, hogy több európai országban csökken vagy változatlan. A gyermekek, a családok, az ország jövője szorosan összefügg. A felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése megteremteti a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségének, egyúttal a pedagógus munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerésének garanciáját. A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új bérrendszer bevezetésére kerül sor. Közlemény.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága a pedagógusok tájékoztatása érdekében közzéteszi a jelenlegi bérszámítás alapjául szolgáló közalkalmazotti bértáblát és - a szeptember elsejétől - a kormány döntése szerinti pedagógushivatást támogató rendszer illetményeit.

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Az adatok birtokában mindenki számára egyértelművé válik, hogy a pedagógusokat milyen mértékű béremelkedés illeti meg, s az alapbéreket milyen címen járó és mekkora összegű pótlékok egészítik ki.

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

A kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott, a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő. A pedagógushivatást támogató bérrendszer bevezetése fokozatosan valósul meg. Az idei emelést követően 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik.

Az új rendszerben a bérkiegyenlítés érvényre juttatja minőségjavító hatását azáltal, hogy felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket felvető átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.

Az állam a köznevelés megújításával vállalta, hogy minden gyermeknek biztosítja a képességeit kibontakoztató jó óvodát, iskolát. A magas színvonalú, eredményes, a gyerekekre összpontosító intézményekben jó pedagógusokra van szükség, a tisztességes bérezéssel, a tervezhető életúttal a kormány megteremtette a megjelölt célok megvalósulásának feltételeit.

(EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság)

Ezek a változások lesznek az új bértáblában 2016 szeptembertől :

Pedagógus bértábla 2016 szeptember