A hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján egyéni járulékfizetésen alapul a társadalombiztosítás adott ellátásaira való jogosultság. A természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése megalapozza az egészségügyi szolgáltatások nyújtását, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére épül a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, míg a nyugdíjjárulékra épül a nyugellátási jogosultság.

A Parlamenthez benyújtott egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása eltér ettől az általános szabálytól. A tervezet szerint a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kellene figyelembe venni.  Erre a szabályra építve azok is jogosultak lennének pénzbeli ellátásra, akik pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizetnek például a nyugdíjas munkavállaló, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a bevétele nem haladja meg az évi 8 millió forint bevételi értékhatárt. Ez a szabályozás az államnak többlet kiadást, míg a járulékfizetők esetében egyfajta igazságtanságot eredményezne.

További módosítás a kifizetők, illetve az egészségbiztosítók határozathozatalára vonatkozik. A javaslat szerint a kifizetőknek, illetve az egészségbiztosítónak a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapításakor határozatot kellene hozni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről. Kivétel az az eset lenne, amikor ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet. Ez utóbbi esetben a terhességi-gyermekágyi segélyt vagy a gyermekgondozási díjat a fenti határozatban megállapított összegben kellene folyósítani. A törvényjavaslat indokolása szerint azért szükséges a határozatot meghozni, mert az „a kismamák részére jogbiztonságot teremt és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek feladatellátását lehetővé teszi, mivel határozat hiányában az új foglalkoztatónál a továbbfolyósításra nem lenne lehetőség.