Októberben kiderül, mennyi a pedagógusok fizetése

Hiába küzdöttek a fideszes oktatási szakpolitikusok – köztük Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke –, hiába szavazott meg a pedagógusok fizetésével kapcsolatban olyan módosító indítványt az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, amely garantálta volna, hogy az életpályamodell belépésével egyetlen pedagógus fizetése se csökkenjen, Orbán Viktor miniszterelnök és Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár akarata győzött. Nem először.

Kedden a minisztérium eredeti előterjesztését szavazta meg a parlament, így körülbelül 4500 pedagógus fizetése fog csökkenni az új illetményrendszer bevezetésével. Hoffmann ezzel kapcsolatban újra arról beszélt, hogy a csökkenés az extrém fizetési kategóriában lévő tanárokat sújtja. Az extrém jelző emlegetése a pedagógusbérekkel összefüggésben arról tanúskodik, hogy a kormányban elterjedt az a nézet, miszerint egyes tanárok rengeteget keresnek. Korábban a kormányszóvivő emlegetett horribilis juttatásokat.

A pedagógusok nagy részének érzékelhetően emelkedik szeptembertől a fizetése, kérdés, ez az emelés milyen arányban lesz az előírt többletmunkával. Könnyen meglehet, hogy az életpályamodellből következő tehernövekedést kompenzálja csupán a béremelés. A Népszabadság által megkérdezett közoktatási szakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy 4500 pedagógusnak biztosan csökkenni fog a bére, hanem arról is, hogy a többieknek sem fog a különböző pótlékok és a túlórapénz elveszítése miatt jelentősen emelkedni. Szüdi János emlékeztetett arra, mit is hangoztatott a kormány, amikor a közoktatás drasztikus átalakításába belefogott.

 – Azt mondták, hogy az államosítással kiegyenlítik azokat a különbségeket az iskolák között, amely a különböző anyagi helyzetű települések önkormányzati intézményei között kialakult. A kormány szerint a bérek közötti különbségeket is meg lehet szüntetni – magyarázza. A jogász úgy véli, joggal lehetett kritizálni azt, hogy a közalkalmazotti bérekhez évek óta nem nyúltak hozzá. Azonban most az történik, hogy a kormány kiválasztott a közalkalmazottak közül egyes szereplőket, jelen esetben a pedagógusokat, és azoknak ad béremelést, míg más közalkalmazottaknak nem.

 – Egy iskolában a pedagógusok kapnak, az ugyanabban az épületben dolgozó könyvtáros, szociális munkás meg nem. Ez a megoldás igazságtalan – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy az intézkedés munkapiac- és versenyellenes. Hiszen azokat a pedagógusokat is bevonja a béremelés körébe, akik nem közalkalmazottak, azaz az egyházi vagy alapítványi, magánintézmények tanárait is. Nem lehet eltérni a megállapított bértől, nincs tehát munkaerő-piaci helyzetben senki, akkor sem, ha egyébként a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

– Ez idáig volt egy garantált bér, amelyhez a munkaadó hozzátehetett. Ezzel a differenciálással a jobb munkavégzést ismerhette el. Az új illetményrendszerben a munkáltató nem honorálhatja a kiemelkedő teljesítményt, a többletmunkát, a nagyobb tudást és tapasztalatot. Ez az igazi egyenlősdi, ami elkeserítő azoknak, akik többet, jobbat teljesítenek, és örvendetes azoknak, akik annyit nyújtanak, amennyit muszáj – fejti ki Szüdi János.

És milyen pótlékokat szüntet meg a kormány az új illetményrendszerben? Eltörlik a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Ilyet kaphattak például azok a pedagógusok, akik iskolai minőségbiztosítási programban dolgoztak. (Ezt a programot Pokorni Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke még miniszterként indította el 13 évvel ezelőtt, „Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program” címmel. A szocialista–liberális kormányok pályázati úton megszerezhető egymilliárd forinttal egészítették ki a programot.)

A másik érzékeny veszteség az integrált pedagógiai rendszerhez (IPR) tartozó iskolák pedagógusainak juttatott pótlék megszűnése. Ez az intézkedés – a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának újradefiniálásával – gyakorlatilag az utolsó szöget veri az oktatási integráció koporsójába. Az IPR-hez nagyságrendileg 1900 iskola csatlakozott. Ezzel az intézmények vállalták, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekeket nem elkülönítve, hanem együtt tanítják. Ezzel a vállalással nemcsak havi többletbérhez jutottak az érintett iskolákban tanító pedagógusok, hanem hozzáfértek egy olyan eszköztárhoz, amelynek igénybevételével – tréningeken, továbbképzéseken – a legmodernebb, más országokban sikeresen alkalmazott módszereket sajátíthattak el.

Az új illetményszámítási rendszer egyik következménye, hogy a gyerekeket integráltan oktató iskolákban tanító pedagógusok havi öt- és hatvanezer forint közötti összegtől esnek el. (Ötezer volt a pótlék minimum-, hatvan a maximumösszege.) Pokorni ugyanakkor bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

A frakcióvezető közlése szerint ehhez törvénymódosítás nem szükséges. Beszámolt arról is: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán és kormánypárti politikusok e kérdésben módosító indítványt is nyújtottak be, de ezt a törvény elfogadása előtt visszavonták. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Szüdi szerint a pedagógiai intézetekben dolgozó szakembereknél és a szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknál is „lenullázza” az életpálya bevezetésével meghirdetett béremelés jelentős részét az a tény, hogy elveszik a pótlékokat. A nevelési tanácsadóra, a logopédusra ugyanis nem terjed ki az új pótlékolási rendszer, vagyis az az abszurd helyzet áll elő, hogy a gyógypedagógus az iskolában megkapja munkájáért a pótlékot, de a szakszolgálatnál nem. Az érintett szakembereknél ez nagyságrendileg 16 ezer forintos veszteség is lehet. – A pedagógusok emellett nem kapják majd a szakvizsga után járó pénzeket sem, nem élvezik annak gyümölcsét, hogy többet tanultak. Az új illetményrendszer nem ösztönöz továbbtanulásra, mint ahogy jobb munkára sem, mert a munkáltató nem ismerheti el azt a fizetésben – fogalmaz Szüdi János, aki úgy látja, hogy a béremelésre még mindig nincs meg a fedezet a költségvetésben.

 – Ez az egész életpályamodell pimaszság, hiszen a kormány úgy tünteti fel a pedagógusok eddigi munkavégzését, mintha lógnának, és csak 22 órát dolgoznának. Ez teljes lekezelése a szakmának, hiszen órára kell készülni, foglalkozni kell a tanulók munkáival otthon is, például ki kell javítani a dolgozatokat. Eddig is az intézmény vezetője mondta meg, mikor milyen munkát kell elvégeznie a pedagógusnak, meddig kell benntartózkodnia az iskolában. Csak nem kellett akkor is bent ülni a zsúfolt, levegőtlen tanári szobában, amikor arra nem volt szükség.

A kormány szerdán benyújtotta a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslatát, amelyet jövő héten rendkívüli ülésen fogadhat el az Országgyűlés.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője augusztus 6-án jelentette be, hogy rendkívüli országgyűlési ülés összehívását kezdeményezi augusztus 26-27-ére a pedagógusok béremelésével kapcsolatos törvényi változások elfogadására. 

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán a kormány nevében a házelnöknek írt - a parlament honlapján is elérhető - levélben kezdeményezte az ülés megtartását.

A módosítást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.

Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter szerdán benyújtott előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.

Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tíz százalék követ 2017-ig. Balog Zoltán javaslata utóbbi érdekében rendeletalkotási jogot adna a kormánynak a 2014-2017 közötti tanévek illetményalapjának meghatározására.

Rogán Antal korábban arra kérte a köztársasági elnököt, hogy hivatala "sürgősséggel vizsgálja meg a törvény kihirdetésének lehetőségét".

Hoffmann Rózsa szerint meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét.

A köznevelési törvény módosítása miatt rendkívüli parlamenti ülés lesz augusztus 20-a után  - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hoffmann Rózsa ezt azzal indokolta, hogy meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. A joganyagot már előkészítették, csak a parlament döntése hiányzik - tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette: a korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna csak béremelést. A kormány viszont úgy döntött, hogy kiterjesztik a jogosultak körét, viszont kisebb lesz a béremelés mértéke.

Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést. Ennek mértéke az eredetileg tervezett emelés összegének hatvan százaléka, majd minden év szeptemberében tíz százalék 2017-ig.

A pedagógusok bérét 2013 szeptemberétől jelentősen növeli a kormány, szemben azzal, hogy több európai országban csökken vagy változatlan. A gyermekek, a családok, az ország jövője szorosan összefügg. A felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése megteremteti a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségének, egyúttal a pedagógus munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerésének garanciáját. A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új bérrendszer bevezetésére kerül sor. Közlemény.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága a pedagógusok tájékoztatása érdekében közzéteszi a jelenlegi bérszámítás alapjául szolgáló közalkalmazotti bértáblát és - a szeptember elsejétől - a kormány döntése szerinti pedagógushivatást támogató rendszer illetményeit.

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Az adatok birtokában mindenki számára egyértelművé válik, hogy a pedagógusokat milyen mértékű béremelkedés illeti meg, s az alapbéreket milyen címen járó és mekkora összegű pótlékok egészítik ki.

EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság

A kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott, a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő. A pedagógushivatást támogató bérrendszer bevezetése fokozatosan valósul meg. Az idei emelést követően 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik.

Az új rendszerben a bérkiegyenlítés érvényre juttatja minőségjavító hatását azáltal, hogy felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket felvető átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.

Az állam a köznevelés megújításával vállalta, hogy minden gyermeknek biztosítja a képességeit kibontakoztató jó óvodát, iskolát. A magas színvonalú, eredményes, a gyerekekre összpontosító intézményekben jó pedagógusokra van szükség, a tisztességes bérezéssel, a tervezhető életúttal a kormány megteremtette a megjelölt célok megvalósulásának feltételeit.

(EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság)

A nemzetgazdasági miniszter szerint a pedagógus-bértábla többlépcsős bevezetésére idén és jövőre is van fedezet a költségvetésben.


A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a költségvetésre, amelyre rendelkezésre áll a szükséges fedezet – mondta a nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek szerdán adott, részleteiben csütörtökön megjelenő interjúban.

Varga Mihály leszögezte: a kormány továbbra is 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervez 2013-ban és 2014-ben. „Egyelőre nincs olyan feladata a minisztériumnak, hogy újraértékelje az államháztartási hiány mértékét” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jelenleg olyan minimális mértékűek az elmozdulások a költségvetés egyes sorai között, hogy ezek hatását összesítve, nagyjából a tervezett szinten lehet az év végén a hiány.

A május 10-i kormányzati döntéssel, valamint a júniusban előterjesztett, júliusban elfogadott egyenlegjavító intézkedésekkel együtt a magyar költségvetés biztosít arra fedezetet, hogy ez a pedagógus bértábla ezekkel az arányokkal el tudjon indulni” – közölte a miniszter. A pedagógusok béremelésének távlati hatásairól elmondta: a 2015 és 2017 közötti, évi 10 százalékos béremelés évente mintegy 45-50 milliárd forintnyi többletbért jelent a pedagógusoknak.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a pedagógusokkal szemben jelentős elmaradást kell pótolni, hiszen „az uniós tagországokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy a pedagógusok a feladataikhoz viszonyítva rosszabb bérhelyzetben voltak, mint akár a többi közép-európai országban”. Kijelentette: a lépcsős bevezetés a költségvetés számára többletterhet nem jelent. „Még azok a tételek is, amelyek elindítása későbbre került, mint ahogy azt a kormány várta – az e-útdíj vagy a pénztárgépek központi bekötése –, sem jelentik azt, hogy a kormány ne tudná kényelmesen tartani a három százalék alatti hiánycélt” – fogalmazott Varga Mihály.

Az életpályamodell teljes körű bevezetése esetén akár 150 ezer forinttal is emelkedhet a tanárok bruttó fizetése. Egy elemzés szerint a tanárok több mint másfélszeresével kereshetnek többet, de lesz olyan, akinél 72 százalékos lesz a béremelés mértéke.

Lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt – közölte az emberi erőforrások minisztere vasárnap az MTI-vel. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek.

A miniszter az MTI-nek elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemben tudják kivitelezni. Nagy valószínűséggel szeptember 1-jétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következő évben – tette hozzá.

Teljesítették a januárban tett ígéretüket: a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre a köznevelés jövőjét alapvetően meghatározó változásból, hogy az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Hozzátette, hogy ugyanakkor sok helyen már az elmúlt félévben megtapasztalták a nagyobb állami felelősségvállalás előnyeit. Példaként említette, hogy az új feladatmegosztásnak köszönhetően több intézményben javult az iskolák szakos ellátottsága és felszereltsége, például Baranya, Pest, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyék tankerületeiben. A kisiskolák – ahol a fenntartás mellett a működtetésről is az államot megtestesítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) gondoskodik, „szinte csodaként élték meg”, hogy rezsiköltségüket határidőben rendezték, s hogy a szükséges eszközök beszerzése, pótlása sem okozott senkinek fejfájást. A karbantartásra is jutott pénz. Vagy például Komárom-Esztergom Oroszlány kistérségi iskoláiban a Klik úszásoktatást, gyógytornát biztosított.

Az azonnali intézkedést igénylő esetekben is egyszerűbben mentek a dolgok, az ügyintézés gyorsabbá, rugalmasabbá vált az állami fenntartásba vételt követően, és a szakmai munkaközösségek együttműködése is szorosabbá vált a tankerületekben. Több intézménytől jelentették, hogy mérhetően javult a szakmai munka színvonala – sorolta az államtitkár az első eredményeket. Megjegyezte, hogy ilyen óriási szerkezetátalakítás során természetes, hogy óhatatlanul voltak és vannak zökkenők. Hozzáfűzte: az intézményvezetőkre, tankerületi igazgatókra többletfeladatok hárultak, ám a tanárok munkáját nem akadályozta az átszervezés.

A pozitívumok között említette, hogy évtizedek után pontos képet kaphatnak a köznevelésről, felmérhetők a hiányok, a munka átláthatóvá és tervezhetővé válik. Nem utolsósorban segíteni tudnak, ahol szükség van rá. Ez bebizonyosodott az általános iskolai beiratkozásoknál is: az először készülő országos összesítésnek és állami beavatkozásnak köszönhetően április 30-áig minden gyereknek helyet találtak, míg ez a korábbi években sokszor augusztusig is elhúzódott. Megjegyezte: a Klik működésében, személyi összetételében még lát gyenge pontokat, amelyeket korrigálni kell. A gépezet azonban jól beindult, gördülékeny együttműködés van a központ és a minisztérium, valamint a tankerületek és az önkormányzatok között – közölte.

Azt is örömmel nyugtázta, hogy a tanév másik újdonsága, a mindennapos testnevelés sikeresen startolt, sok elismerést kaptak a szülőktől, tanároktól, egészségügyi szakemberektől. Mint mondta, a következő tanévben gyerekek újabb tízezrei tapasztalhatják meg a mindennapos mozgás örömét. Hangsúlyozta: lesz elegendő testnevelő tanár, és az állam 13,5 milliárd forintot fordít az Új Széchenyi Terv pályázati pénzeiből tornatermek, sportudvarok építésére, bővítésére. Igaz, ahol a létesítmények még szűkösek, továbbra is szükség lesz a pedagógusok legendás leleményességére – tette hozzá.

Sikertörténetnek nevezte a Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek megalkotását. Kifejtette: ez utóbbiak összes oldalszáma meghaladja a 11 ezret. Ez az alapja a megígért tartalmi megújításnak, amely biztosítja, hogy az ország minden pontján megszerezhetik a gyerekek az egységes, de szükség szerint differenciált tudást és képességeket. Szeptembertől az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon már új tankönyvekből tanulhatnak a diákok – mondta. Jelezte: a szükségszerű tartalmi felülvizsgálatot ötévente el fogják végezni.

A köznevelési államtitkár összegzése szerint jól haladtak azoknak a szabályoknak a megalkotásával, amelyek elengedhetetlenek a következő tanév megújult rendszerben történő megkezdéséhez. Érzékelhető eredményei vannak a kormány három évvel ezelőtt nyilvánvalóvá tett kezdeményezéseinek és intézkedéseinek, amelyeknek célja, hogy az országban, így az iskolákban is ismét rend legyen. Láthatóan csökkent az igazolatlan hiányzások száma és az iskolai agresszió mértéke – jelentette ki.

Hoffmann Rózsa a pedagógus-életpályamodell szeptemberi indulására egyre javuló esélyeket lát, erre szerinte három-négy hét múlva egyértelmű válasz adható. Összkormányzati szándék a modell elindítása annak minden elemével, az új munkaidő-szabályozással, a minősítéssel és a jelentős, átlagosan 40 százalékos béremeléssel – jelentette ki az államtitkár, aki úgy fogalmazott: „hiszek az új pedagógus-életpályamodellben”.

A köznevelésért felelős államtitkár egyes érdekvédelmi szervezetek pedagógusnapi demonstrációját a kezdeményezők kudarcának nevezte, és utalt arra, hogy a több hetes szervezés és különböző csoportokkal történő összefogás ellenére „mindössze 300-400-an vettek részt” rajta. Álláspontja szerint ez is azt igazolja, hogy a megújulást ellenzőknek nincs komoly támogatottságuk, hiteles tehát a Századvég Alapítvány felmérésének eredménye, amely szerint a társadalom többsége egyetért a köznevelés átalakításának irányával és legfontosabb intézkedéseivel. A tüntetést szervező tömörülés elég régóta egyértelmű politikai akciókat folytat, megnyilvánulásaik kétséget sem hagynak afelől, hogy nem szakmai érvek motiválják őket – közölte. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: a pedagógustársadalom nagy része tudja, hogy az átalakulások az ő és a gyermekek érdekeit szolgálják.

Hoffmann Rózsa megerősítette, nem terveztek és terveznek pedagógus-elbocsátásokat. Ugyanakkor az iskolarendszernek igazodnia kell a csökkenő gyermeklétszámhoz. Néhány héten belül meglesznek az egyes megyékre, tankerületekre és intézményekre lebontott adatok, hogy hol mennyi pedagógusra van szükség a következő tanévre. Az előzetes kalkulációk szerint számuk nagyságrendileg megegyezik az idei tanévivel.

A pedagóguskart ért kritikák – szavai szerint – nem lepték meg, számított rá. A jövőre létrejövő kar „az egységességet, szervezettséget és a hivatás presztízsének emelkedését szolgálja” – mondta, hozzátéve: a kar által megalkotandó etikai kódex sok évtizedes hiányt pótol. Nem fenyegető eszköz, hanem „olyan, mint a lelkiismereti KRESZ”, be kell tartani, különben kár vagy baj származik a helytelen cselekedetekből. Szerinte aki azt állítja, hogy a pedagógusoknak hivatásuk gyakorlása során nem elfogadott morális szabályok szerint kell eljárniuk, az lényegében azt mondja, hogy egy tanár azt csinálhat, amit akar. Ez pedig ellentétes a gyermekek, a szülők, végső soron a pedagógusok érdekeivel.

A szeptember 1-jétől induló hit- és erkölcstanoktatását érintő egyházi észrevételeket „jó szándékú sürgető fellépésnek” nevezte. Mint mondta, a történelmi egyházakkal folyamatos az egyeztetés a finanszírozásról és egyéb kérdésekről is a tárcaközi bizottságokban. „Haladunk, és rövidesen minden szükséges döntés megszületik” –jelentette ki, hangsúlyozva: az egyeztetéseken az az alapelv, hogy az egyházak ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az állami intézményfenntartók. Így az nem fordulhat elő, hogy különbség legyen az óradíjakban, vagy hogy az erkölcstankönyvet ingyen kapják azok a diákok, akiknek térítésmentesen jár, míg a hittankönyvet nem.

Jelezte azt is: beiratkozáskor a gyerekek valamivel több mint fele a hit- és erkölcstant választotta. Összességében úgy látja, a köznevelés megújítása nyomán igazságosabb, eredményesebb, átláthatóbb rendszer jön létre. Minden egyes intézkedés a gyermekekért történik – emelte ki.

A pedagógus bértábla 2013. évi, remélhetőleg kedvező változása várható, mivel a tervezet szerint minimum hatvanöt ezer forintos emelkedés várható a most bruttó 350 ezer forint alatt kereső egészségügyi dolgozók számára. Ehhez azonban igen stabil gazdasági háttérrel kell 2013-ban rendelkezni, mivel hozzávetőlegesen 16.520 orvost, közel 68.000 szakdolgozót és 1400 egészségügyben dolgozó nem szakirányú végzettségű munkavállalót érint. A pedagógusbérekre vonatkozóan a kormányzati biztos elmondása szerint 2013-ban legkésőbb garantáltan bevezetésre kerül az új életpálya-modell, mely magasabb bérezést jelent az érintetteknek. Az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése kétszázezer forintra emelkedhet ezzel a jelenlegi tervezet szerint, szemben a jelenlegi alig százhúszezer forinttal.

Az alábbi táblázat a jövő évi tervezetet mutatja, ahol a fizetési osztályok első fokozata a garantált havi illetmények összegét jelenti. Hogy ki melyik fokozatba sorolható, az függ a szakképzettségtől és a végzettségtől. E szerint egy alapfokú végzettségű közalkalmazott az „A” fizetési osztályba sorolandó,  egy akadémiai végzettségű, doktori címmel rendelkező közalkalmazott pedig a „J” fizetési osztályba kerül, ez a legmagasabb fokozat. A fizetési fokozat besoroláson belül a konkrét fizetés mindig az adott személy esetében a ledolgozott évek számával egyenes arányban nő.

A közalkalmazotti bértábla 2013 évre vonatkozóan megmutatja a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét, valamint a feltüntetett fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat.

Közalkalmazotii bértábla 2013