Az új árfolyamrögzítés azokra a deviza alapú kölcsönökre és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik,

  • melyet természetes személyek vettek igénybe adósként vagy adóstársként,

  • a tartozást euróban, japán jenben vagy svájci frankban tartják nyilván,

  • a törlesztési kötelezettséget forintban teljesítik és

  • a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlan, vagy állami kezességvállalással fedezett (az úgynevezett fészekrakó hitel).

Azoknak az ügyfeleknek, akik élni kívánnak a lehetőséggel a törlesztőrészletet a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadását követő második törlesztési hónaptól rögzített árfolyamon számítják át forintra az intézmények.

A rögzített árfolyam

  • a svájci frank esetében 180 HUF/CHF,

  • az euró esetében 250 HUF/EUR,

  • a japán jen esetében pedig 2,5 HUF/JPY.

Az új árfolyamrögzítéses konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában ún. gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a hitelintézetek. Erre vonatkozóan az intézmények ún. gyűjtőszámlahitel keretszerződést kötnek az adóssal.

A kétfelé bontott árfolyam-különbözet mely része terheli a hiteladóst?

A hitel törlesztőrészlete alapvetően két részből tevődik össze: a tőketörlesztésből és a kamatfizetésből. E két rész aránya a törlesztés időszaka alatt változik. (Egyenlő részletekben történő (azaz annuitásos) törlesztés esetén a törlesztési időszak elején az adott havi törlesztőrészletben a kamatfizetés aránya jóval magasabb, mint a tőketörlesztés aránya, míg később a tendencia fordul, és a tőketörlesztés aránya lesz nagyobb.

A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez az árfolyamkülönbözet kerül a gyűjtőszámlára. A két részre eső árfolyamkülönbözet későbbi megfizetése azonban csak az egyik esetben terheli az adóst!

  1. Az aktuális törlesztőrészlet tőkerészének árfolyamkülönbözete az ÜGYFELEKET terheli.

  2. A kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözet megfizetése az ÁLLAMOT TERHELI, azaz ezt nem a hiteladós fizeti meg (ez az ún. „mentesített követelésrész”).

Mit értünk legmagasabb devizaárfolyamon?

Annak érdekében, hogy az esetleg túl magasra szökő árfolyamok ne róhassanak további terhet a devizahitellel rendelkező családokra, az a legmagasabb devizaárfolyam is szerepel a törvényben, amelyen felül már a gyűjtőszámlahitel egyenlege sem növekszik tovább.

A legmagasabb árfolyamok a következők:

  • a svájci frank esetében 270 HUF/CHF,

  • az euró esetében 340 HUF/EUR,

  • a japán jen esetében pedig 3,3 HUF/JPY.

    Ki élhet az új árfolyamrögzítés lehetőségével?

    Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig:

    a. a devizakölcsön fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot,

    b. a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdetéig megszünteti,

    c. a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot,

    d. amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog is terheli, e zálogjog által biztosított egyik követelés tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, illetve

    e. a zálogtárgyra nincs folyamatban lévő végrehajtás,

    f. pénzügyi lízingszerződés esetén a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

    Jó ha tudja, hogy
    a futamidő meghosszabbítása – mint fizetéskönnyítő lehetőség – nem kizáró ok. Az a devizahitel adós, aki korábban módosította így a szerződést, élhet az árfolyamrögzítés lehetőségével is.

    Meddig vehető igénybe a lehetőség?

    A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2013. március 29-éig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél. A feltételek fennállása esetén az intézmény köteles az árfolyamrögzítést biztosítani. Abban az esetben, ha az adós minden szükséges dokumentumot az intézmény rendelkezésére bocsátott, szerződés megkötésére 60 napon belül sor kerülhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötéséért a pénzügyi intézmény semmilyen költséget nem érvényesíthet.

    Fontos, hogy a hiteladósnak még az eredetileg megállapított törlesztőrészletet kell fizetnie mindaddig, amíg a rögzített árfolyam alkalmazása meg nem kezdődik. (Ellenkező esetben előfordulhat, hogy összesen 90 napot meghaladó késedelembe esik és nem veheti igénybe a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét!) A rögzített árfolyamon először a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése utáni – a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat leadását követő – második törlesztőrészlet fizethető.

    A kérelmek benyújtásának legkorábbi időpontja

    • közszférában dolgozók esetében 2012. április 1., azaz a törvény hatályba lépését követően azonnal,

    • a nem közszférában dolgozók esetében a hitel célja szerint megbontásra kerül

      • a lakáscélú kölcsönnel, és lízinggel rendelkezők esetében 2012. június 1.,

      • nem lakáscélú devizakölcsönnel (szabadfelhasználású devizakölcsönnel) rendelkezők esetében 2012. szeptember 1.

    Az intézmények döntése szerint a kérelem a fenti időpontok előtt is befogadható, ezzel kapcsolatosan érdeklődjön a hitelezőjénél!

    A szerződés időtartama maximálisan 5 év (60 hónap) lehet, azonban záró időpontja legkésőbb 2017. június 29-re eshet.

    További szabály, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön lejárata.

    Átléphetnek-e az új rendszerbe azok, akik a korábban kötöttek gyűjtőszámlahitel szerződést?

    A korábbi árfolyamgátba lépett ügyfelekre automatikusan – külön kérelem nélkül – vonatkoznak az új árfolyamgát szabályai. Elvileg ugyan van lehetőség kérni, hogy a korábbi feltételrendszer alkalmazása legyen érvényes, azonban ezt érdemes átgondolni, hiszen a „régi” rendszerben a rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözet teljes összege az ügyfeleket terheli, míg az „újban” a kamat- és kamatjellegű díjak, költségek árfolyam-különbözetre eső részét az állam és az intézmény átvállalja.

    A gyűjtőszámlahitel-szerződés módosításának szabályai

    A rögzített árfolyamon való törlesztés megszüntetése először annak kezdetétől számított 36 hónapot követően, legkésőbb pedig a teljes futamidő lejáratát megelőző utolsó előtti törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető.

    A hitel részleges vagy teljes előtörlesztése is lehetséges, azonban a teljes előtörlesztést a pénzügyi intézmény csak abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlára vonatkozó tartozást is fedezi. Részleges előtörlesztés esetén az eredeti devizakölcsön előtörlesztése valósul meg, tehát nem kérhető a gyűjtőszámlahitel előtörlesztése.