Másfél évtizede adósok a kormányok a korkedvezményes nyugdíj rendszerének szabályozásával, a legújabb határidő-hosszabbítás szerint 2014 végéig fennmarad az elavult szabályozás. A hosszabbítással a döntéshozók a probléma kihalására számítanak, ugyanis ma már a 40 éve érvényben levő listán alig van olyan munkahely ami alapján igénybe lehet venni a korkedvezményes nyugdíjakat – írja cikkében a Napi. Jelenleg alig 18 ezer nyugdíjas kap ezen a jogcímen ellátást a többségük a tömegközlekedésből került ki. A korkedvezményes rendszert anno a veszélyes munkahelyeken dolgozók kárpótlásának egyfajta kompenzációjára találták ki.

A korkedvezményes munkakörök listája több százra rúg, ezen munkakörökben foglakoztatott munkavállalók után a rendes tb-járulékon felül a munkáltató köteles plusz 13 százalékos extra korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. A járulékfizetés alól külön eljárásban mentesítés kérhető - ez esetben értelemszerűen nem vehető igénybe a nyugdíj kiszámításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő többszörös beszámítással.

A korkedvezményes munkakörök jelentős része olyan mértékben időt múlt, hogy a szakmák többsége már nem is létezik Magyarországon: ilyen például a mélyművelésű bányászat, amelynek utolsó mohikánjai 2018-ig dolgozhatnak idehaza az utolsó mélyművelésű bányában oroszlányi márkushegyi bányában. A bánya bezárásáról az elmúlt hónapokban döntött a kormány. Valamennyi mélyben dolgozó bányász jogosult volt korábban is a korkedvezményes nyugdíjra a lóvezetőtől fölfele egészen a bányamesterig. A korábbi évtizedekben több tízezer embert foglakoztatott a magyar textilipar, ahol a szövödei munkásokra szintén vonatkozott a korkedvezmény, ám ez az iparág is teljesen eltűnt Magyarországról.

A 2014 utáni szabályozás egyik kiemelt csoportja valószínűleg a kohászat lesz. Hasonlóan megmaradhat hosszabb távon a radioaktív anyagokkal dolgozó alkalmazottak korkedvezménye is, legyen az orvosi vagy ipari röntgenes, vagy ionizáló környezetben dolgozó kutatók.

A másik népesebb munkavállalói csoportot a földi tömegközlekedésben dolgozókat érinti nagyobb számban a korengedményes nyugdíj kérdése - vagyis a BKV, Volán és vasúti járművezetőket, jegyvizsgálókat. Itt okozhat problémákat a rendszer kompenzációk nélküli átalakítása a közlekedésben dolgozó szakszervezetek erősebb érdekérvényesítő képessége miatt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 évben ezen a területen is jelentősen javultak a munkavégzés körülményei.

A technológiai fejlődés jó néhány munkakörben megszüntette a korkedvezményre való jogosultságot: ilyen idejét múlt a sütőiparban dolgozók ( például a meleg kemence mellett dolgozók) korengedménye, de akár ide sorolható a polgári repülésben dolgozók korkedvezménye is, legyen az akár repülőszemélyzet, vagy légiforgalmi irányító, amely munka ma már nem sokban különbözik - munkaegészségügyi szempontból - más számítógép előtt végzett munkától.

A korkedvezményes rendszer reformja többszöri halasztást szenvedett, legutóbb tavaly decemberben döntött úgy a kormány, hogy a jelenlegi - mintegy 40 éves rendszert - 2014-ig meghosszabbítja, addig még kérhető a jelenlegi szabályok szerint a korkedvezményes nyugdíj, azt követően várhatóan jelentősen szűkül a korkedvezményre jogosító munkakörök száma, vagy maga a rendszer szűnik meg.

A hatályos törvények szerint az kaphat korkedvezményes nyugdíjat, aki legalább tizenöt évig dolgozott vagy vállalkozóként fizette a nyugdíjbiztosítást, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és befizetései alapján nagyobb nyugdíjra jogosult, mint a létminimum (június 30-áig ez 194,58 euró) 1,2-szerese, azaz 233,50 euró. Korkedvezményes nyugdíja összegét úgy számítják ki, hogy a rendes nyugdíjéból fél százalékot levonnak minden harminc napra, amely még hátravan a nyugdíjkorhatárig. További feltétel a meghatározott életkor elérése. Hamarabb, mint két évvel a törvényben megszabott nyugdíjkorhatár – ez jelenleg 62 év – előtt senki sem mehet korkedvezményes nyugdíjba, a nőknél azonban figyelembe veszik a felnevelt gyermekek számát is. Ennek alapján ön három hónappal a hatvanadik életéve betöltése után, 2016 januárjában éri el a nyugdíjkorhatárt. Két évvel előtte, 2014 januárjában kérheti a kedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító helyileg illetékes fiókjában. A kérvényhez a ledolgozott évekről és a munkanélküliként való nyilvántartásáról szóló okmányokat és a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni. A biztosító általában két hónapon belül dönt a járandóság ügyében. Ha valamilyen oknál fogva nem ítéli meg, akkor egy éven belül csak kétszer lehet kérvényezni.