Mi mennyi 2016 - árak, bérek, járulékok, adók, támogatások, szociális ellátások, családi pótlék - segélyek stb

Hamarosan itt a 2016 és jönnek a változások életünk minden területén, összefoglaló !

Nyugdíjak - Bérek - Családi pótlék - Adózás

 

Minimálbér 2016 : A kormány az elmúlt években sokkal inkább elvett a minimálbért kereső emberektől, mint adott nekik - reagálta az LMP Tuzson Bencének, a Fidesz frakció szóvivőjének csütörtöki bejelentésére.

Tuzson Bence csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: öt év alatt 43 százalékkal nőtt a minimálbér összege. Hozzátette, hogy 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2015-ben pedig 105 ezer forint, azaz a minimálbér összege évente átlagosan tíz százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az LMP szerint a minimálbér az elmúlt öt évben mindössze 8500 forinttal nőtt, miközben a bruttója 31500 forinttal lett több. A 43 százalékos emelésből így az emberek csak 14 százalékos emelkedést érzékeltek.

A jövő évi költségvetés egy százalékpontos adócsökkentésével is a "dolgozó szegények" járnak a legrosszabbul - tették hozzá.

Az ellenzéki párt szerint a legfontosabb lépés a nettó bérek emelését lehetővé tevő adóreform és a dolgozói szegénység elleni javaslatok elfogadása annak érdekében, hogy Magyarország egy élhetőbb ország legyen.

Adózás : Az adatok szerint – általánosságban – az adóbevallást készítő magánszemélyek mintegy negyede tartozott az államnak; a cégvilág jóval több mint felének szintén volt adóhátraléka.

A gazdasági szereplők és a polgárok együttes elmaradása kevéssel ugyan, de meghaladta a 2400 milliárd forintot.

A hatalmas összegű köztartozás két csoportra osztható. Az első kategóriát azok a kintlévőségek alkothatják, amelyeknél még remélhető részben vagy egészben eredményes behajtási intézkedés. Ide sorolható az 1,2 millió magánszemély összesen 195 milliárdos hiánya.

De a gazdasági életben ténylegesen részt vevő vállalkozások ügyében is lehet keresni valója a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Az ilyen cégek ugyanis üzleteket kötnek, vannak gépeik, berendezéseik, s követeléseket támasztanak más szereplőkkel szemben. A működő cégek közül júniusban 325 ezer küzdött kisebb-nagyobb adóhátralékkal, mégpedig együttesen 240 milliárdos összegben – olvasható a Napi Gazdaságban.

Nyugdíj : Kell a nyugdíjbiztosítás, hogy meg tudjunk élni!
Azzal mindenki tisztában van, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem lesz képes megfelelő nyugdíjat biztosítani a számunkra. Nagyon egyszerűen ki tudjuk számolni a nyugdíjkalkulátorral, hogy mekkora állami nyugdíjra vagyunk jogosultak, de ne számítsunk valami szép összegre. A jelenlegi keresetünk nagyjából 60%-a juthat nekünk, és ez még a szerencsés helyzet, hiszen jó pár év múlva ezt is örömmel elfogadnánk.

Egyértelmű, hogy valamilyen módon pótolnunk kell magunknak a kieső bevételeinket, és erre az egyik legjobb megoldás a nyugdíjbiztosítás. Nem csak magas hozamokat van lehetőségünk elérni, széleskörű szolgáltatás mellett, hanem még az állam is támogatja, ha ilyen módon gondoskodunk magunkról.

Akár plusz 130 ezer forintot kaphatunk minden évben
Minden kétséget kizárva a nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb vonzereje a 20%-os, évente akár 130 ezer forintos SZJA kedvezmény. Ráadásul kimondottan előnyös az is, hogy míg korábban a bankszámlánkra utalta az állam az életbiztosítások után járó adókedvezményt, addig most a nyugdíjbiztosítás egyenlegét fogja növelni ez az összeg. Magyarul úgy működik, mint a befizetéseink, és további extra nyereséget termelnek számunkra, viszont nem mindenhol egyformán. Érdemes megnézni, hogy egyes biztosítók hogyan kezelik a hozzájuk beérkező adójóváírásokat.

Nagyon nem mindegy, hova kerül az adókedvezmény
A biztosítók ugyanis egészen eltérően kezelik a hozzájuk beérkező adókedvezményeket. Akadnak olyanok, mint például a Generali, Groupama, és a MetLife, akik olyan felosztásban fektetik be a pénz, amilyen eszközalapokat választottunk a rendszeres díjainknak. További előnye, hogy mivel külön eseti számlán tartják nyílván az adókedvezményeket, ezért bármikor változtathatunk rajta, így adott esetben áttehetjük kisebb, vagy nagyobb hozammal kecsegtető befektetési alapokba.
Bár az Aegon Biztosító is a rendszeres díjak szerint fekteti be az adóvisszatérítést, de ők egységes pénzalapot kezelnek, így csak akkor válthatunk, ha az egész portfóliónkon változtatunk.

A nyugdíjak emeléséről ne is beszéljünk, éhen halni sem elég a Magyar nyugdíj. 

Család pótlék : évek óta nem emelik és a szociális ellátásokat sem.

Ellátások : Számos kistelepülésen válhat fizetőssé egy most még ingyenes szociális ellátás, ha elfogadja a parlament a héten benyújtott törvénytervezetet – írja az index.hu. Jelenleg az önkormányzatok döntik el, kérnek-e pénzt azért a rászorulóktól, hogy legyen valaki, aki kijár az otthonukba segíteni boldogulni a mindennapokban, például takarítani, gyógyszert adagolni vagy öltözködni. A terv szerint viszont be fognak vezetni egy óránként 285 forintos minimumdíjat.

Az újabb megszorítás jegyében:

  • bevezetnének egy minimális térítési díjat, ami óránként az öregségi nyugdíjminimum 1 százaléka, azaz 285 forint lenne
  • többé nem lenne ingyen adható ez a szolgáltatás, csak és kizárólag akkor, ha az érintettnek egyáltalán nincsen semmi jövedelme
  • díjcsökkentésben pedig csak azok reménykedhetnének, akiknek egy bizonyos szint alatti a jövedelme (57 ezer vagy – egyedül élőknél – 71 250 forint alatt van)

A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a szigorításra, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint „számos esetben” rossz helyre ment a pénz.

Veszélyes precedenst teremthet, hogy Varga Mihály titkosította az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatokat, illetve az egyes döntéseket megalapozó háttérszámításokat (Erről Faragó József írt elemzést a VH előző számában, "A titokzatos Varga Mihály" címmel). Ám nemcsak a titkosítás ijesztő, hanem az is, ami a büdzsé publikus részéből kirajzolódik.

A Policy Agenda számításai szerint a kormány szisztematikusan szaggatja szét a szociális hálót. A válság kirobbanásának évében, 2008-ban a költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra – 2009-ben pedig már a nemzeti össztermék 16,1 százalékát. Jövőre ez az arány 14,3 százalékra sorvad, azaz a kormány 560 milliárddal ad kevesebbet a szociális célokra, mint 2008-ban.

Arányaiban a munkanélküliek ellátását csonkolta a legdurvábban az állam: a 2008-as 0,4 százalékról 0,1 százalékra csökkent az erre költhető pénz. A nyugdíjak sem úszták meg: korábban a GDP 10 százaléka ment e célra, most 8,6.

A családi pótlék „befagyott”: évek óta nem emelkedett az összege, így a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százaléka jut erre (2008-ban 2 százalék). Pedig ha az állam tartaná a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a gyes, a gyed, gyet összegét 33 százalékkal lehetne megemelni.

És miközben az állam a szociális kiadásokat módszeresen kurtítja, saját működésére nem sajnálja a pénzt: korábban a GDP 6 százalékából jött ki, most 8,4 százalékát viszi el. Pedig ezen a soron 2010 és 2016 között 2300 milliárd forintot is spórolhatott volna. De nem tette.

Szociális ellátások : Korózs Lajos szerint elfogadhatatlan, hogy a szociális segélyezés az önkormányzatokhoz került, így a szegényeknek kevesebb támogatás jut. Az MSZP ezért azt kezdeményezi, hogy az állam normatív módon garantálja a lakhatási és méltányossági támogatásokat.  

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a szociális segélyezés önkormányzatokhoz rendelését, mivel azzal a szegények még kevesebb támogatást kapnak. Erről Korózs Lajos, a szocialisták országgyűlési képviselője beszélt csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte, márciustól kétharmadával csökkent a lakhatási támogatásban részesülők aránya, a segítség folyósításához pedig több esetben hatalmaskodó feltételeket köt az önkormányzat.

Az MSZP a helyzet javítása érdekében továbbra is azt kezdeményezi, hogy az állam normatív módon garantálja a lakhatási és méltányossági támogatásokat – fejtette ki Korózs Lajos. Az ellenzéki politikus emellett azonnali intézkedést kért a kormánytól a szociális szférában dolgozó mintegy 80 ezer alkalmazott bérpótlékának augusztusi kifizetése ügyében.

A járulékok emelkednek és így magyarázzák : Az adó- és járulékbevételek növekedése elsősorban a gazdasági növekedésnek tudható be, a fogyasztáshoz és az élőmunka jövedelmekhez kapcsolódó adóbevételek egyaránt emelkedtek - kommentálta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára az államháztartás friss előzetes adatait az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

Az NGM által csütörtökön nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének júliusi hiánya az egy évvel korábbi 37,7 milliárd forinttal szemben 70,8 milliárd forint, az első héthavi deficit pedig 894,1 milliárd forint, míg tavaly az első hét hónapban 851,4 milliárd forint volt. Az idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet, így az első héthavi hiány az egész évre várt deficit 100,2 százaléka.

Adorján Richárd elmondta: több oka van annak, hogy az államháztartás első héthavi hiánya nagyjából azonos az éves előirányzattal. A bevételek és a kiadások éven belül nem egyforma ütemezésben, időbeni elosztásban jelentkeznek, év végén jellemzően jobbak a pénzforgalmi adatok, az év egyes utolsó hónapjai várhatóan szufficittel zárnak majd. A másik ok, amiért látszólag időlegesen rosszul áll a költségvetés, hogy nem kaptuk meg Brüsszelből a neki járó pénzeket, ennek azonban a helyettes államtitkár szerint nincsenek fundamentális okai, csak időleges csúszásról van szó.

Hangsúlyozta, egyáltalán nem számítanak arra, hogy a költségvetés elszaladhat, amit a most publikált adatok is alátámasztanak. Az első héthavi adó- és járulékbevétel mintegy 400 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal magasabb a tavalyi hasonló időszakinál, ezt a többletet ellensúlyozza az uniós bevételek csúszásából és az uniós kiadások felfutásából származó hiánytöbblet. Hozzátette, azt remélik, hogy az uniós bevételek még idén beérkeznek a költségvetésbe, a módszertan szerint azonban azokat ennek hiányában is el lehet számolni bevételként.

 

Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31352/Ujragondoljak_a_szocialis_ellatas_rendjet#sthash.9G8KYQpL.dpuf
Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31352/Ujragondoljak_a_szocialis_ellatas_rendjet#sthash.9G8KYQpL.dpuf