Mi mennyi 2016 - MINIMÁLBÉR

2015.11.20. 02:26

A Liga Szakszervezetek nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek egymáshoz - jelentette be a szövetség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Győrben.

                Mi mennyi 2016

 

Gaskó István elmondta, hogy egy hét múlva, november 27-én dönti el a Liga Szakszervezetek tanácsa, hogy milyen nyomásgyakorló eszközöket vet be a kormánnyal és a munkaadói oldallal folytatott tárgyalásokon.

Beszámolt arról is, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki tárgyalása eredménytelennek bizonyult mind a bérek, mind a munka törvénykönyve ügyében, nem közeledtek az álláspontok. A következő VKF ülést jövő hét pénteken, november 27-én tartják.

berkalkulator-2016.png  Kifejtette, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég 5,5 százalékos minimálbér-emelésről beszélt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán 2,5 százalékos emelésről szólt, a csütörtöki tárgyaláson a munkaadók pedig az emelés 1,5 százalékos lehetőségéről beszéltek. Ezekkel az álláspontokkal a Liga nem tud kiegyezni - mondta.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a Liga azt akarja elérni, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ehhez mintegy 20 ezer forintos emelés szükséges. (A minimálbér bruttó összege 2015-ben 105 ezer forint, a szakmunkás garantált bérminimumé 122 ezer forint.)

Hozzátette: a nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz „a szájzártól a sztrájkig bezárólag”.

Az eddigi tárgyalásokról szólva elmondta, hogy a Liga három éve szorgalmazza a minimálbér és a létminimum közötti rés megszüntetését. A kormány részéről erre volt hajlandóság, de az „nem volt annyira erős, hogy a munkaadókat is rákényszerítsék erre”.

Úgy vélte, a munkaerőpiacon elindult elvándorlás mértéke már tarthatatlan, nemcsak az orvosok, hanem a szakmunkások is Nyugat-Európában szeretnének boldogulni a jövedelemkülönbség miatt.

 

És, hogy mi mennyi-be fog kerülni? Így adózunk jövőre majd :

 

Több módosítást is elfogadott a jövő évi adótörvényekhez kapcsolódóan az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken. Ezek érintik például a szeszfőzdéket, a munkavállalói résztulajdonosi programot vagy az önkormányzatok adóelőnynyújtási lehetőségét.

Egy változtatás lazítana a megbízható adózói minősítés mulasztási bírsághoz kötődő feltételein a nagyobb vállalkozások esetében, figyelemmel arra, hogy ezeknél nagyobb például az adminisztrációs hiba esélye.

Elkülönített letéti számlát kellene nyitniuk a szeszfőzdéknek a bérfőzéshez kapcsolódó jövedéki adó befizetési kötelezettségük teljesítéséhez annak érdekében, hogy az egyértelműen elkülöníthető legyen a szeszfőzde adóalanyként teljesített befizetéseitől.

A bizottság egy olyan változtatást is elfogadott, amely mentesíti az ajándékozási illeték alól azokat az ügyleteket, amelyekben a munkavállalói résztulajdonosi program keretében ingyenesen szerez valaki értékpapírt, üzletrészt, tagi részesedést.

Több új szabály került be az illetéktörvénybe arról, hogy lakásvásárláskor mikor nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Például ilyen az az eset, amikor valaki úgy vásárol meg egy lakást, hogy azt nyomban bérbe adja a korábbi tulajdonosának. A bérleti időnek legalább 5 évre kell szólnia, az éves bérleti díj pedig nem haladhatja meg a vételár 7 százalékát. A szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a bérlővé vált korábbi tulajdonos 5 éven belül visszavásárolhatja a lakást, mégpedig az általa kapott vételárnál 5 százalékkal magasabb összegért.

Egy másik elfogadott módosítás egyértelművé teszi, hogy a külföldön vagy belföldön megfizetett úthasználati díj 7,5 százaléka vonható le az iparűzési adóból. A változtatás bővíti az önkormányzatok adóelőlegnyújtási lehetőségét is azzal, hogy valamennyi vállalkozó számára megállapíthatnak adókedvezményt az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés költségének 10 százalékának megfelelő összegben.

Egy változtatás pontosítja a biztosítási díj visszaigénylésének módját a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnése esetén.

A bizottság változtatna az adóhatósági becslés szabályain. Javaslatuk szerint az adóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, továbbá azt is, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és az alkalmazott módszerek megfelelőek az adó alapjának becslésére.

Az adótörvényeket módosító törvényjavaslathoz adott bizottsági összegző módosító indítvány kimondja azt is, hogy kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján adóbecslés nem alkalmazható.