Pedagógus-életpálya: ezzel lesznek elfoglalva a tanárok a következő öt évben
A pedagógus-életpályamodellt a kormány sima fizetésemelésnél sokkal többnek szánja: az alapötlet az, hogy ezzel olyan környezetet hoznak létre, amely úgy ígér egyre nagyobb fizetést a tanároknak, hogy 2, 8 és 15 év után is levizsgáztatják őket, aki pedig rosszul szerepel, még ki is rúghatják.
A jövő tanárai ezen az előmeneteli rendszeren haladnak majd felfelé:
Az egyetem után először minden tanár gyakornok lesz, két év után vizsgázhat először, és ha ez sikerül, előreléphet Pedagógus I.-be. Négy évvel a pályakezdés után már kötelező a vizsga, ha nem sikerül, kirúgják a tanárt (ezután viszont jelentkezhet újra tanítani, de ha valakit felvesznek, két évvel később megint neki kell futnia a minősítésnek).
Hat évvel a Pedagógus I.-be történt besorolást követően újabb vizsga jön, ekkor Pedagógus II.-be kell eljutni. Ha valaki még várna, ezt a kilencedik évig teheti meg, ezután kötelező a vizsga.
A Mesterpedagógus és a Kutapedagógus fokozatot már nem kötelező elérni, és választani is csak az egyiket lehet. Mindkettőre hat évvel a Pedagógus II. kategóriába történt besorolás után lehet majd jelentkezni (tehát leghamarabb a pályakezdéstől számított 15. évben). A mestertanár inkább tanító, a kutatótanár inkább tudós.
A nagy kérdés persze az, hogy mi lesz azokkal, akik már most is tanárok. Ezt valószínűleg pontosan még senki nem tudja, a kormány pedig határozottan úgy tűnik, a kérdésben két ellentétes cél között gyötrődik.
Egyrészt, a törvény szövege alapján a kormány általános célja, hogy minél szigorúbb legyen. A legszigorúbb megoldás nyilván az lenne, ha a tizenhárom évnél régebb óta dolgozó tanároknak a lehető leghamarabb le kéne vizsgázniuk, hogy átkerüljenek a Pedagógus II.-be.
Másrészt viszont az országban szeptembertől 165 150 Pedagógus I.-ként dolgozó pedagógus lesz, és ennyi embernek még a felét is nagyon nehéz lenne hirtelen levizsgáztatni, ráadásul még ki sincsenek dolgozva a vizsgák szakmai követelményei. És a kormánynak nincs is igazán pénze, hogy kifizesse a Pedagógus II.-be tartozók nagyobb fizetését.
Az Index birtokába került rendelet ezért azt mondja, hogy a jelenlegi pedagógusok átminősítését a következő öt évben fokozatosan hajtják majd végre, 30 000 embert vizsgáztatva le évente. Hogy önként lehet-e majd jelentkezni, vagy a minisztérium választja ki az embereket, még nem tudni – sőt, olyan, sokkal fontosabb részletek sem egyértelműek, mint hogy mikor lesz az első minősítővizsga.
Egy harmadik lehetőség volna, hogy a pedagógus-szakvizsgával rendelkezők 2014-től minősítési vizsga nélkül kerülnének Pedagógus II.-be. Ezt Galló Istvánnétől, a Pedagógusok Szakszervezete elnökétől hallottuk, aki azt mondta, az egyeztetéseken a kormány megígérte nekik, hogy 2014-től minden szakvizsgázott pedagógussal automatikusan ez fog történni. Ha tényleg így lesz, annak 40 ezer tanár örülne. Viszont valószínűleg erre sem lenne pénz: a júliusi rendelettervezetben még az szerepelt, hogy január 1-jétől legfeljebb 20 ezer fő kerülhetne Pedagógus II. fokozatba, és legfeljebb kétezren Mesterpedagógusba (ők is nyilván valamilyen gyorsított eljárással, a Pedagógus II. fokozatot átugorva).
Ennyi lenne a Pedagógus II.-be kerülő pedagógusok fizetése
Egyetemi diplomával
Főiskolai diplomával
Pályán töltött idő, év
Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal
Pedagógus II fizetése
Mostani szakvizsgás fizetés túlórákkal
Főiskolai diplomások Pedagógus II fizetése
9–11
121 915 Ft
167 748 Ft
103 667 Ft
153 098 Ft
12–14
129 747 Ft
173 339 Ft
107 169 Ft
158 201 Ft
15–17
137 579 Ft
178 931 Ft
110 671 Ft
163 304 Ft
18–20
145 411 Ft
184 522 Ft
114 174 Ft
168 407 Ft
21–23
153 243 Ft
190 114 Ft
118 843 Ft
173 511 Ft
24–26
159 508 Ft
195 706 Ft
124 447 Ft
178 614 Ft
27–29
165 774 Ft
201 297 Ft
130 284 Ft
183 717 Ft
30–32
172 039 Ft
206 889 Ft
136 121 Ft
188 820 Ft
33–35
178 304 Ft
212 480 Ft
141 958 Ft
193 924 Ft
36–38
185 614 Ft
218 072 Ft
147 795 Ft
199 027 Ft
39–41
192 924 Ft
223 663 Ft
153 632 Ft
204 130 Ft
Túlórák
Az viszont biztos, hogy a tanároknak többet kell majd dolgozniuk. Ez két helyről jön össze.
A kötelező óraszám a mostani 22-ről 22–26-ra nő, és
megszűnik a túlóradíj, tehát ha valakit még ezen felül megkérnek, hogy például helyettesítsen, azért nem kap külön pénzt.
Cserébe a tanárok nem is túlórázhatnak olyan sokat, mint eddig. Maximum napi két, de heti 6 túlóra szabható ki, és 30-nál nem lehet több olyan nap egy tanévben, amelyben a pedagógusnak túlóráznia kell.
Sipos Imre helyettes államtitkár szerint mostantól „azonos munkáért azonos munkabér jár”, ami igazságosabb lesz, mert nem függ attól, hogy az önkormányzat hogyan tudja kiegészíteni a fizetést (emiatt az ország elmaradottabb területein dolgozó pedagógusok kevesebbet kerestek, mint a gazdagabb régiókban dolgozók). Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint viszont nem létezik azonos munka, valaki mindig többet fog dolgozni, ha a nagyobb munkát nem díjazzák.
A másik vitatott pont az új törvényben a pedagógusok kötött munkaidejéről szól: ez azt a 32 órás időt jelöli, amelyben a pedagógusnak az intézményvezető előírását kell követnie (ebbe beleszámít a tanítás is). Eddig a kötelező 22 óra tanítási időn kívül a pedagógusok maguk dönthették el, hogy hogyan osztják be az idejüket.
A rendelettervezetben még arról is volt szó, hogy a kötött munkaidőt mindenképp az iskolában kellene tölteni, kivéve, ha például ebben az időben színházba vagy osztálykirándulásra viszik a gyerekeket. Galló Istvánné azt mondja, ezt a kitételt eltörölték, és erről majd a szakszervezetek által kötött kollektív szerződés rendelkezik. Egyelőre viszont azt sem tudni, sikerül-e ilyet kötni. Hoffmann Rózsa csütörtökön megint arról beszélt, hogy a tanárok kötött munkaidejére azért van szükség, hogy hosszú távon megvalósítható legyen az „egész napos iskola", amely, ha a szülők ezt nem ellenzik, különböző szakkörökkel és foglalkozásokkal délután 4-5-ig benn tartja a diákokat.
Akkor most ez az egész jó, vagy nem?
Ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni. Egy csomó részlet, például
hogy mikor lesznek az első minősítővizsgák
hogy kik vesznek majd részt rajtuk,
hogy mik lesznek majd a vizsgán a pontos szakmai követelmények
és hogy a pedagógusok idejét hogyan kell majd beosztani
csak azután derül ki, hogy augusztus 27-én a parlament elfogadja a köznevelési törvény módosítását. A vizsgák szakmai követelményeit az Oktatási Hivatal valószínűleg ennél is később teszi majd közzé.
Egyelőre annyit tudunk, hogy a tanárok többsége szeptembertől legalább 30-40 ezer forinttal többet keres, bár előfordulhat néhány különösen sokat dolgozó pedagógus, aki akár még kevesebbet is kaphat. Januártól (amikor elvileg már lesznek olyanok, akik Pedagógus II.-be lépnek) viszont elvileg újabb emelést kap néhány tanár. Mindez azután történik, hogy az év elején egy csomó pedagógustól megvonták a béren kívüli juttatásokat, és szeptembertől újabb tanárok veszthetik el ezeket.
Az emelésért cserébe a tanároknak kevesebb lesz a szabadidejük. A minisztérium vállalt célként jelölte meg, hogy kevesebb időt hagyjanak a tanároknak például délutáni másodállást vállalni, mert emiatt szerintük rosszabbul dolgoztak.
Az életpályamodell bevezetéséről szóló törvényben egyszerű béremelésnél sokkal többről van szó: a pedagógusokat tényleg motiválhatja a Mesterpedagógus és a Kutatópedagógus fokozatban lévő nagyobb fizetés, sőt, valószínűleg a legtöbben már annak is örülnének, ha a közeljövőben sikerülne átsorolniuk Pedagógus II.-be. Sokaknak tetszik a gyakornokok mentorálásának lehetősége is.
Ráadásul az életpályamodellről szóló törvényben a kormány egy csomó további ígéretet tesz. Ezeket mondják még:
A tanárok bére mostantól a mindenkori minimálbér adott (100-nál magasabb) százalékában van meghatározva, tehát valahányszor növekszik a minimálbér, jó dolog lesz tanárnak lenni. Ugyanígy a minimálbérhez vannak rögzítve a pótlékok is.
Öt év alatt fokozatosan tovább emelik a fizetéseket, ezzel végül elérik a 2011-ben ígért szintet.
A következő öt évben mindenki részt vehet a minősítő eljárásban, tehát bejuthat legalábbis a Pedagógus II. fokozatba.
Ezek viszont egyelőre csak ígéretek, még ha törvénybe is írták őket. A mostani, alacsonyabb béremelés egy ugyanilyen, törvénybe írt ígéret megszegésével történik, és ugyanaz a kormány módosítja a törvénybe írt ígéretét, amely két évvel korábban a törvényt meghozta.
Hogy inkább ígéretként, mint kész tényként kell-e kezelni a szeptembertől érvényes pedagógus-bértáblát, legjobban az mutatja meg, ha megnézzük, hogy a minisztérium saját becslése szerint hogyan oszlanak meg a modell költségei a mostani év (ez az, amire már konkrétan van forrás), és 2014, sőt, 2015 között.
Jól látszik, hogy az a pénz, ami már konkrétan megvan (a 2013-ra szóló rész) eltörpül ahhoz képest, amelynek az előteremtésére a kormány most ígéretet tesz. Igaz, a 2014-es költségvetés elfogadása nincs már nagyon távol, kiegyensúlyozni viszont azt is csak egy év múlva kell, a választások után. Az életpályamodell a következő években ráadásul biztosan egyre drágább lesz, még 2015 után is, hisz minden évben újabb és újabb pedagógusok teszik majd le a minősítő vizsgát, és kerülnek át a magasabb fizetési kategóriába.
Tervezett keretszámok: a magasabb kategóriák fokozatos feltöltése
Pedagógus II.
Mesterpedagógus
Kutatótanár
2014
20000
2000
2015
50000
8000
750
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ezt a pénzt honnan teremtik majd elő. Annyit válaszoltak, hogy a költségvetést nem részenként, hanem egészében tervezik, tehát nincs értelme olyat kérdezni, hogy egy adott kiadásra honnan lesz pénz.
Szeptembertől a tanárok nagy részének érezhetően, kb. 30-40 ezer forinttal nő a nettó fizetése, viszont néhány olyan pedagógus, aki eddig nagyon sokat túlórázott, akár kevesebbet is kaphat. Mindenkit érintő, igazán nagy bérnövekedés akkor jön, ha a tanárok elkezdenek feljebb lépkedni az új hierarchián, melyet a szeptembertől érvényben lévő pedagógus-életpályamodellben állítottak fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak valóban sokkal több pénzt csak jövőre és az utána lévő években kell elutalnia, azt viszont még nem tudni, akkor honnan lesz erre forrás. Közben változik egy csomó szabály, és a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk.
A kormány még 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a tanárok bérét megemelik, és 2013 szeptemberétől elindul a pedagógus-életpályamodell. Az akkor ígért emelésnek hatvan százalékát adják meg most: azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani az eredeti törvényt, hogy ne kelljen odaadni az egészet.
Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan változik szeptembertől a tanárok bére, és kiderül, mi köze mindehhez annak a kifejezésnek, amit Hoffmann Rózsa már három éve folyamatosan ismételget.
A legfontosabb: itt van a béremelés, amit szeptembertől kapnak meg a tanárok. Látszik, hogy a legtöbb tanárnak ez érezhető, kb. 30-40 ezer forintos valódi nettó keresetnövekedést jelent.
Mostani és 2013. szeptember 1. utáni pedagógusfizetések
Egyetemi diplomával
Főiskolai diplomával
eddig
2013. szeptember 1-től
eddig
2013. szeptember 1-től
alapbér
túlórákkal
alapbér
túlórákkal
pályakezdő
89 595 Ft
99 828 Ft
111 832 Ft
82 170 Ft
91 555 Ft
102 065 Ft
5 év után
93 840 Ft
104 559 Ft
134 198 Ft
85 046 Ft
94 760 Ft
122 478 Ft
10 év után
103 854 Ft
115 716 Ft
150 973 Ft
91 209 Ft
101 626 Ft
137 788 Ft
15 év után
115 584 Ft
128 786 Ft
162 156 Ft
97 371 Ft
108 493 Ft
147 994 Ft
20 év után
122 304 Ft
136 273 Ft
167 748 Ft
100 453 Ft
111 926 Ft
153 098 Ft
25 év után
135 040 Ft
150 464 Ft
178 931 Ft
108 485 Ft
120 876 Ft
163 304 Ft
30 év után
146 646 Ft
163 396 Ft
190 114 Ft
118 555 Ft
132 096 Ft
173 511 Ft
35 év után
152 236 Ft
169 623 Ft
195 706 Ft
123 590 Ft
137 706 Ft
178 614 Ft
40 év után
164 352 Ft
183 123 Ft
206 889 Ft
133 660 Ft
148 926 Ft
188 820 Ft
Forrás: NGM közlése, 2013-as közalkalmazotti bértábla, rendelettervezet az új pedagógusfizetésekről
A növekedést azért ellensúlyozza néhány más tényező, amit ebben a táblázatban nem tudtunk megmutatni. A szeptember 1. utáni fizetést mutató oszlopban azért csak az alapbért mutatjuk, mert ekkortól már nem jár külön fizetés a túlóráért. Jól látható azonban, hogy a legtöbb tanár fizetése ezzel együtt is bőven emelkedik.
A pótlékok közül sokat megvonnak, többek között a többszakos tanároknak járó, a fizetésük 10%-át kitevő pótlékot is. A megmaradó pótlékokat viszont növelik, és általában, a pótlékok kérdésében még nincs végleges döntés a minisztériumban.
2014-től, ahol előzőleg nem volt kollektív szerződésben rögzítve a cafeteria és a BKV-bérlet, valószínűleg ezek is megszűnnek, bár ilyet sok helyen már eddig sem kaptak a tanárok. Aki viszont eddig például kapott BKV-bérletet és cafeteriát is, mostantól pedig nem kap, a növekedés mellett akár 20 ezer forintos veszteségre is számíthat.
Ráadásul a tanárok heti kötelező óraszáma is megnő, és nem a túlórákat törlik el, csak a túlórák bérezését.
A nettó fizetést adókedvezmények nélkül számoltuk, egyszerűen 34%-ot levonva a bruttó összegből. Ha valaki nagycsaládos, vagy egyedül neveli a gyermekét, ennél többet kap. Valójában a tanárfizetések sávjai háromévente változnak, de az egyszerűség kedvéért itt 5 évre kerekítettünk.
Így jött ki a tanárok eddigi fizetése
Fotó: Jeff J Mitchell
Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy tanár fizetése mennyi: az összes tanár, akivel beszéltünk, azt mondta, őket is meg szokta lepni a pontos összeg a hónap elején. A bizonytalanságot a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások okozzák. Elvileg jogszabályok szólnak arról, hogy ezek mikor, kinek járnak, de a gyakorlatban hosszú ideig az önkormányzat és az igazgató döntött, hogy akkor valaki kétszakos tanár megfelelő pótlékkal, vagy egyszakos tanár pótlék nélkül, aki egyébként más órákra is bejár helyettesíteni.
Február óta ugyanezt a döntést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta meg, leginkább azt a módszert alkalmazva, hogy ahol ez törvényesen lehetséges, ott nem fizettek, és már februártól nekiálltak elvenni a béren kívüli juttatásokat, mint például a cafeteriát és a BKV-bérletet. Most hivatalosan is elveszik a pótlékok nagy részét, valamint a túlórabéreket is.
Készítettünk egy táblázatot, ahol a tanárok mostani fizetését próbáljuk megtippelni részletesebben, illetve elmagyarázzuk, hogyan jött ki az előző táblázatban feltüntetett összeg.
Valójában a pedagógusok most két-két kategória szerint kapnak fizetést is: hogy melyikbe kerülnek, attól függ, hogy főiskolán vagy egyetemen végeztek, illetve, hogy a diplomájukat főiskolán vagy egyetemen szerezték, továábbá, hogy van-e pedagógus-szakvizsgájuk (ez adott pedagógus-munkakörre, illetve például az iskolaigazgatói, szakértői munkakörre készít fel). Fent a kettő átlagát vettük, a lenti táblázatban viszont már különválasztva is láthatók a fizetések.
A túlórát a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján számoltuk. Eddig a Klebelsberg Központ felügyelete alatt dolgozó 108 ezer pedagógus nagyjából fele kapott havonta túlórabért, átlagosan 13 173 forintot. Úgy számoltunk, hogy ez a pedagógusfizetésnek átlagosan 11 százaléka. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint azonban csalóka „átlagos túlórabérről” beszélni, még úgy is, ha csak azok között vonunk átlagot, akik valamelyen túlórát kaptak: ha valaki szerette volna kiegészíteni a fizetését, 20 év munkaviszony után heti 3 órarendi túlórával is havi 30 ezer forint körüli pénzt kereshetett. A minisztérium viszont arra emlékeztet, túlórapénzt a nyári szünetben már eddig sem kaptak a tanárok.
Az Országgyűlés sajtófőnökének helyettese, György Bálint a házbizottság pénteki tanácskozása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány kérésére hétfőn és kedden megtartandó rendkívüli ülésen a házszabálytól eltérve vitatják meg az előterjesztést. Az összevont általános és részletes vita hétfőn lesz. Ha érkeznek módosító indítványok, azokról, majd magáról a törvényjavaslatról is kedden szavaznak a képviselők. Pokorni Zoltán , a Fidesz oktatáspolitikusa egy tegnapi konferencián kiemelte, bosszantó, hogy például augusztus végén még nincs meg a rendelet a pedagógusok szeptemberi béremeléséről.
A jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől, a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.
A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzetséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektől függően ettől magasabb.
Szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát (116130 forint), a főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (154644 forint) kapják meg. Az egyetemi végzettségűek (általában a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (169442 forint) részesülnek majd bruttó fizetésként.
A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest.
Jelentős ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok bruttó 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére.
A kormány szerdán benyújtotta a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslatát, amelyet jövő héten rendkívüli ülésen fogadhat el az Országgyűlés.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője augusztus 6-án jelentette be, hogy rendkívüli országgyűlési ülés összehívását kezdeményezi augusztus 26-27-ére a pedagógusok béremelésével kapcsolatos törvényi változások elfogadására.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán a kormány nevében a házelnöknek írt - a parlament honlapján is elérhető - levélben kezdeményezte az ülés megtartását.
A módosítást az indokolja, hogy a korábban elfogadott törvény szerint csak az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben, pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna béremelést szeptembertől.
Balog Zoltán nemzetierőforrás-miniszter szerdán benyújtott előterjesztése ugyanakkor a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő és előadó munkakörökben, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjeszti a béremelést, amely 2015 szeptemberétől a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottakra is vonatkozik majd.
Az érintettek körének kiterjesztésével az idén kisebb, az eredetileg tervezett összegnek a hatvan százaléka lesz a béremelés, amelyet minden év szeptemberében további tíz százalék követ 2017-ig. Balog Zoltán javaslata utóbbi érdekében rendeletalkotási jogot adna a kormánynak a 2014-2017 közötti tanévek illetményalapjának meghatározására.
Rogán Antal korábban arra kérte a köztársasági elnököt, hogy hivatala "sürgősséggel vizsgálja meg a törvény kihirdetésének lehetőségét".
Bajnai Gordonnak nem tetszik az emelés, ők 15 százalékos emeléssel lennének elégedettek, szemben a mostani 60 százalékos béremeléssel. Figyelem, ezt a Fidesz szóvivője mondta!
Csütörtöki sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője a pedagógusok béremelésére is kitért, ami már csak azért is módfelett meglepő, mert eddig jó okkal hittük úgy, hogy Hoppál Péter tudása csupán két szóra – „gyurcsánybajnai”, illetve „maffiabaloldal” – korlátozódik. De lám, kellő odafigyeléssel betanítható újabb mutatványokra is.
Fotó: MTI – Kovács Attila
Ám most ennél sokkal érdekesebb, hogy mit talált mondani a pedagógusok béremeléséről: „(Gyurcsány) Bajnai Gordonnak nem tetszik az emelés, ők 15 százalékos emeléssel lennének elégedettek, szemben a mostani 60 százalékos béremeléssel.” Figyelem, ezt a Fidesz szóvivője mondta! Sajnos nem akadt senki a jelen lévő újságírók között, aki rákiáltott volna: „Mondd még egyszer, szépfiú, és tiéd a címlap!” Vagy éppen felvetette volna. Hiszen eddig úgy tudtuk, nem is akárkitől, magától Balog Zoltántól, hogy szeptember 1-jétől átlagosan 34 százalékkal emelkedik a pedagógusok alapilletménye, ami az eredetileg tervezett béremelés 60 százaléka.
Mindenki a nulláról indul
Az újonnan bevezetendő életpályamodell azonban nem tesz különbséget az első években a tanárok munkaévei között: szeptembertől minden, legalább két éve oktató tanárt a Pedagógus 1. osztályba sorolnak, ahonnan csak meghatározott képesítővizsga után lehet feljebb lépni. (A két évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezőket automatikusan a Gyakornok kategóriába sorolják, ők két évig nem is állhatnak neki a Pedagógus 1. minősítés megszerzésének az eduline.hu cikke szerint.)
Az egyelőre még nem élesített módosító rendelet erről így fogalmaz: "A pedagógus minősítések 2013 szeptemberétől elkezdődnek, de a 2013. szeptember 1. és 2013.december 31. közötti időszakban Pedagógus II. fokozatba még csak ideiglenesen, 5 évre lehet bekerülni egyszerűsített minősítési eljárás keretében." A magyarnarancs.hu cikke szerint az ideiglenes minősítésre amiatt van szükség, hogy legyenek olyan tanárok, akik minősíteni tudják a kollégáikat az új rendszer kezdeti szakaszában (plusz az Oktatási Hivatal is tart gyorstalpaló képzéseket az ügyben). A cikk szerint így minden pedagógus - dacára szakvizsgáknak, másoddiplomáknak, szolgálati éveknek - szeptembertől a tanárokra vonatkozó új bértábla "alján" fogja kezdeni a tanévet.
Minden rendben van?
Mindezek mellett az új igazgatók kinevezése is borzolta a kedélyeket országosan, ugyanis több helyen is Hoffmann Rózsa olyanokat helyezett pozíciókba, akiket az iskolák tantestülete és a szülői munkaközösségek nem támogattak. Máshol viszont végül a pályázók közül senkit sem neveztek ki igazgatónak, így ott egyelőre nem tudni, ki fogja vezetni az intézményt szeptembertől - erre többek közt példa a Szigetváron megtörtént eset is.
A kinevezések kapcsán aggodalmának hangot adó Együtt-PM Szövetséget a Fidesz részéről Hoppál Péter, Orbán Viktor (egyik) magyar hangja utasította rendre egy jóízű Gyurcsány-Bajnaizással (az 'elmúltnyolcév' nevesített verziója). Hoppál szerint a határozott időre szóló, lejárt mandátumok miatt volt szükség új igazgatók kinevezésére 588 iskolában, és mivel az iskolák állami felügyelet alá kerültek, így a kinevezések is állami feladattá váltak (az Együtt-PM szerint a helyi közösségeknek kellene adni az igazgatóválasztás jogát). Idén ősszel több mint 150 ezer pedagógus kezdheti meg úgy a tanévet, hogy kiszámítható béremelés vár rá, nem pedig felmondólevél, ahogy az Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormánya idején történt, "amikor tízezreket tettek közülük utcára" - tette hozzá közleményében a politikus.
Alig fél hónappal a tanévkezdés előtt tehát egy tanárként évekig munkálkodó fideszes képviselő szerint minden rendben van.
„Szóvivő úr, ez maga szerint 60 százalékos emelés?”
Hohó, mondhatná erre bárki, hogy tévedett a szóvivő, rosszul emlékezett egy számra, nyelvbotlása támadt neki vagy hirtelen rosszullét hatására ragadtatta el magát. Ne zárjuk ki, de lehetetlen nem észrevenni a Fideszben immár napi hasznosítású metódust, ha elég határozottan állítasz számadatokat, nem ellenőrzi senki, pláne ha az adott szám az adott kontextusban – igaz, más helyen, más helyi értékkel – már elhangzott. Ilyenformán pedig aligha lehet szó véletlen tévesztésről…
Hoppál Péter a legnagyobb kormánypárt, vagyis Orbán Viktor alkalmazottja, a párt, vagyis Orbán Viktor álláspontjának képviselője. S azt a munkamódszert követi, ami a Fidesz háza táján, Orbán portáján használatos. Tehát, ha ő hazudik cinikusan, akkor nem Hoppál Papagáj hazudik cinikusan, hanem a Fidesz, vagyis Orbán Viktor. S ez csak az alapfokú lecke.
A középfok valahol a pedagógus-szakszervezeteknél kezdődne, de sajna nincsen ehhez semmi hozzáfűznivalójuk. Pedig simán megtehetnék, hogy találkozót kérnek Hoppáltól, kihívják a Fidesz-székház előtti kövesútra, és felszólítják: „Most akkor mondd a szemünkbe is, hogy hatvan százalékkal emelkedett a bérünk!” Tényleg, miért nem teszik? Mit veszíthetnének?
Hoffmann Rózsa szerint meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét.
A köznevelési törvény módosítása miatt rendkívüli parlamenti ülés lesz augusztus 20-a után - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hoffmann Rózsa ezt azzal indokolta, hogy meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. A joganyagot már előkészítették, csak a parlament döntése hiányzik - tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna csak béremelést. A kormány viszont úgy döntött, hogy kiterjesztik a jogosultak körét, viszont kisebb lesz a béremelés mértéke.
Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést. Ennek mértéke az eredetileg tervezett emelés összegének hatvan százaléka, majd minden év szeptemberében tíz százalék 2017-ig.
A pedagógusok bérét 2013 szeptemberétől jelentősen növeli a kormány, szemben azzal, hogy több európai országban csökken vagy változatlan. A gyermekek, a családok, az ország jövője szorosan összefügg. A felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése megteremteti a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségének, egyúttal a pedagógus munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerésének garanciáját. A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új bérrendszer bevezetésére kerül sor. Közlemény.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága a pedagógusok tájékoztatása érdekében közzéteszi a jelenlegi bérszámítás alapjául szolgáló közalkalmazotti bértáblát és - a szeptember elsejétől - a kormány döntése szerinti pedagógushivatást támogató rendszer illetményeit.
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Az adatok birtokában mindenki számára egyértelművé válik, hogy a pedagógusokat milyen mértékű béremelkedés illeti meg, s az alapbéreket milyen címen járó és mekkora összegű pótlékok egészítik ki.
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott, a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő. A pedagógushivatást támogató bérrendszer bevezetése fokozatosan valósul meg. Az idei emelést követően 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik.
Az új rendszerben a bérkiegyenlítés érvényre juttatja minőségjavító hatását azáltal, hogy felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket felvető átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.
Az állam a köznevelés megújításával vállalta, hogy minden gyermeknek biztosítja a képességeit kibontakoztató jó óvodát, iskolát. A magas színvonalú, eredményes, a gyerekekre összpontosító intézményekben jó pedagógusokra van szükség, a tisztességes bérezéssel, a tervezhető életúttal a kormány megteremtette a megjelölt célok megvalósulásának feltételeit.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a pedagógus-bértábla többlépcsős bevezetésére idén és jövőre is van fedezet a költségvetésben.
A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a költségvetésre, amelyre rendelkezésre áll a szükséges fedezet – mondta a nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek szerdán adott, részleteiben csütörtökön megjelenő interjúban.
Varga Mihály leszögezte: a kormány továbbra is 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervez 2013-ban és 2014-ben. „Egyelőre nincs olyan feladata a minisztériumnak, hogy újraértékelje az államháztartási hiány mértékét” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jelenleg olyan minimális mértékűek az elmozdulások a költségvetés egyes sorai között, hogy ezek hatását összesítve, nagyjából a tervezett szinten lehet az év végén a hiány.
„A május 10-i kormányzati döntéssel, valamint a júniusban előterjesztett, júliusban elfogadott egyenlegjavító intézkedésekkel együtt a magyar költségvetés biztosít arra fedezetet, hogy ez a pedagógus bértábla ezekkel az arányokkal el tudjon indulni” – közölte a miniszter. A pedagógusok béremelésének távlati hatásairól elmondta: a 2015 és 2017 közötti, évi 10 százalékos béremelés évente mintegy 45-50 milliárd forintnyi többletbért jelent a pedagógusoknak.
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a pedagógusokkal szemben jelentős elmaradást kell pótolni, hiszen „az uniós tagországokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy a pedagógusok a feladataikhoz viszonyítva rosszabb bérhelyzetben voltak, mint akár a többi közép-európai országban”. Kijelentette: a lépcsős bevezetés a költségvetés számára többletterhet nem jelent. „Még azok a tételek is, amelyek elindítása későbbre került, mint ahogy azt a kormány várta – az e-útdíj vagy a pénztárgépek központi bekötése –, sem jelentik azt, hogy a kormány ne tudná kényelmesen tartani a három százalék alatti hiánycélt” – fogalmazott Varga Mihály.
Az életpályamodell teljes körű bevezetése esetén akár 150 ezer forinttal is emelkedhet a tanárok bruttó fizetése. Egy elemzés szerint a tanárok több mint másfélszeresével kereshetnek többet, de lesz olyan, akinél 72 százalékos lesz a béremelés mértéke.
Lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt – közölte az emberi erőforrások minisztere vasárnap az MTI-vel. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek.
A miniszter az MTI-nek elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemben tudják kivitelezni. Nagy valószínűséggel szeptember 1-jétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következő évben – tette hozzá.
Teljesítették a januárban tett ígéretüket: a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre a köznevelés jövőjét alapvetően meghatározó változásból, hogy az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került – emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Hozzátette, hogy ugyanakkor sok helyen már az elmúlt félévben megtapasztalták a nagyobb állami felelősségvállalás előnyeit. Példaként említette, hogy az új feladatmegosztásnak köszönhetően több intézményben javult az iskolák szakos ellátottsága és felszereltsége, például Baranya, Pest, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyék tankerületeiben. A kisiskolák – ahol a fenntartás mellett a működtetésről is az államot megtestesítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) gondoskodik, „szinte csodaként élték meg”, hogy rezsiköltségüket határidőben rendezték, s hogy a szükséges eszközök beszerzése, pótlása sem okozott senkinek fejfájást. A karbantartásra is jutott pénz. Vagy például Komárom-Esztergom Oroszlány kistérségi iskoláiban a Klik úszásoktatást, gyógytornát biztosított.
Az azonnali intézkedést igénylő esetekben is egyszerűbben mentek a dolgok, az ügyintézés gyorsabbá, rugalmasabbá vált az állami fenntartásba vételt követően, és a szakmai munkaközösségek együttműködése is szorosabbá vált a tankerületekben. Több intézménytől jelentették, hogy mérhetően javult a szakmai munka színvonala – sorolta az államtitkár az első eredményeket. Megjegyezte, hogy ilyen óriási szerkezetátalakítás során természetes, hogy óhatatlanul voltak és vannak zökkenők. Hozzáfűzte: az intézményvezetőkre, tankerületi igazgatókra többletfeladatok hárultak, ám a tanárok munkáját nem akadályozta az átszervezés.
A pozitívumok között említette, hogy évtizedek után pontos képet kaphatnak a köznevelésről, felmérhetők a hiányok, a munka átláthatóvá és tervezhetővé válik. Nem utolsósorban segíteni tudnak, ahol szükség van rá. Ez bebizonyosodott az általános iskolai beiratkozásoknál is: az először készülő országos összesítésnek és állami beavatkozásnak köszönhetően április 30-áig minden gyereknek helyet találtak, míg ez a korábbi években sokszor augusztusig is elhúzódott. Megjegyezte: a Klik működésében, személyi összetételében még lát gyenge pontokat, amelyeket korrigálni kell. A gépezet azonban jól beindult, gördülékeny együttműködés van a központ és a minisztérium, valamint a tankerületek és az önkormányzatok között – közölte.
Azt is örömmel nyugtázta, hogy a tanév másik újdonsága, a mindennapos testnevelés sikeresen startolt, sok elismerést kaptak a szülőktől, tanároktól, egészségügyi szakemberektől. Mint mondta, a következő tanévben gyerekek újabb tízezrei tapasztalhatják meg a mindennapos mozgás örömét. Hangsúlyozta: lesz elegendő testnevelő tanár, és az állam 13,5 milliárd forintot fordít az Új Széchenyi Terv pályázati pénzeiből tornatermek, sportudvarok építésére, bővítésére. Igaz, ahol a létesítmények még szűkösek, továbbra is szükség lesz a pedagógusok legendás leleményességére – tette hozzá.
Sikertörténetnek nevezte a Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolódó kerettantervek megalkotását. Kifejtette: ez utóbbiak összes oldalszáma meghaladja a 11 ezret. Ez az alapja a megígért tartalmi megújításnak, amely biztosítja, hogy az ország minden pontján megszerezhetik a gyerekek az egységes, de szükség szerint differenciált tudást és képességeket. Szeptembertől az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon már új tankönyvekből tanulhatnak a diákok – mondta. Jelezte: a szükségszerű tartalmi felülvizsgálatot ötévente el fogják végezni.
A köznevelési államtitkár összegzése szerint jól haladtak azoknak a szabályoknak a megalkotásával, amelyek elengedhetetlenek a következő tanév megújult rendszerben történő megkezdéséhez. Érzékelhető eredményei vannak a kormány három évvel ezelőtt nyilvánvalóvá tett kezdeményezéseinek és intézkedéseinek, amelyeknek célja, hogy az országban, így az iskolákban is ismét rend legyen. Láthatóan csökkent az igazolatlan hiányzások száma és az iskolai agresszió mértéke – jelentette ki.
Hoffmann Rózsa a pedagógus-életpályamodell szeptemberi indulására egyre javuló esélyeket lát, erre szerinte három-négy hét múlva egyértelmű válasz adható. Összkormányzati szándék a modell elindítása annak minden elemével, az új munkaidő-szabályozással, a minősítéssel és a jelentős, átlagosan 40 százalékos béremeléssel – jelentette ki az államtitkár, aki úgy fogalmazott: „hiszek az új pedagógus-életpályamodellben”.
A köznevelésért felelős államtitkár egyes érdekvédelmi szervezetek pedagógusnapi demonstrációját a kezdeményezők kudarcának nevezte, és utalt arra, hogy a több hetes szervezés és különböző csoportokkal történő összefogás ellenére „mindössze 300-400-an vettek részt” rajta. Álláspontja szerint ez is azt igazolja, hogy a megújulást ellenzőknek nincs komoly támogatottságuk, hiteles tehát a Századvég Alapítvány felmérésének eredménye, amely szerint a társadalom többsége egyetért a köznevelés átalakításának irányával és legfontosabb intézkedéseivel. A tüntetést szervező tömörülés elég régóta egyértelmű politikai akciókat folytat, megnyilvánulásaik kétséget sem hagynak afelől, hogy nem szakmai érvek motiválják őket – közölte. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: a pedagógustársadalom nagy része tudja, hogy az átalakulások az ő és a gyermekek érdekeit szolgálják.
Hoffmann Rózsa megerősítette, nem terveztek és terveznek pedagógus-elbocsátásokat. Ugyanakkor az iskolarendszernek igazodnia kell a csökkenő gyermeklétszámhoz. Néhány héten belül meglesznek az egyes megyékre, tankerületekre és intézményekre lebontott adatok, hogy hol mennyi pedagógusra van szükség a következő tanévre. Az előzetes kalkulációk szerint számuk nagyságrendileg megegyezik az idei tanévivel.
A pedagóguskart ért kritikák – szavai szerint – nem lepték meg, számított rá. A jövőre létrejövő kar „az egységességet, szervezettséget és a hivatás presztízsének emelkedését szolgálja” – mondta, hozzátéve: a kar által megalkotandó etikai kódex sok évtizedes hiányt pótol. Nem fenyegető eszköz, hanem „olyan, mint a lelkiismereti KRESZ”, be kell tartani, különben kár vagy baj származik a helytelen cselekedetekből. Szerinte aki azt állítja, hogy a pedagógusoknak hivatásuk gyakorlása során nem elfogadott morális szabályok szerint kell eljárniuk, az lényegében azt mondja, hogy egy tanár azt csinálhat, amit akar. Ez pedig ellentétes a gyermekek, a szülők, végső soron a pedagógusok érdekeivel.
A szeptember 1-jétől induló hit- és erkölcstanoktatását érintő egyházi észrevételeket „jó szándékú sürgető fellépésnek” nevezte. Mint mondta, a történelmi egyházakkal folyamatos az egyeztetés a finanszírozásról és egyéb kérdésekről is a tárcaközi bizottságokban. „Haladunk, és rövidesen minden szükséges döntés megszületik” –jelentette ki, hangsúlyozva: az egyeztetéseken az az alapelv, hogy az egyházak ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az állami intézményfenntartók. Így az nem fordulhat elő, hogy különbség legyen az óradíjakban, vagy hogy az erkölcstankönyvet ingyen kapják azok a diákok, akiknek térítésmentesen jár, míg a hittankönyvet nem.
Jelezte azt is: beiratkozáskor a gyerekek valamivel több mint fele a hit- és erkölcstant választotta. Összességében úgy látja, a köznevelés megújítása nyomán igazságosabb, eredményesebb, átláthatóbb rendszer jön létre. Minden egyes intézkedés a gyermekekért történik – emelte ki.
A pedagógus bértábla 2013. évi, remélhetőleg kedvező változása várható, mivel a tervezet szerint minimum hatvanöt ezer forintos emelkedés várható a most bruttó 350 ezer forint alatt kereső egészségügyi dolgozók számára. Ehhez azonban igen stabil gazdasági háttérrel kell 2013-ban rendelkezni, mivel hozzávetőlegesen 16.520 orvost, közel 68.000 szakdolgozót és 1400 egészségügyben dolgozó nem szakirányú végzettségű munkavállalót érint. A pedagógusbérekre vonatkozóan a kormányzati biztos elmondása szerint 2013-ban legkésőbb garantáltan bevezetésre kerül az új életpálya-modell, mely magasabb bérezést jelent az érintetteknek. Az egyetemet végzett pályakezdő pedagógusok alapfizetése kétszázezer forintra emelkedhet ezzel a jelenlegi tervezet szerint, szemben a jelenlegi alig százhúszezer forinttal.
Az alábbi táblázat a jövő évi tervezetet mutatja, ahol a fizetési osztályok első fokozata a garantált havi illetmények összegét jelenti. Hogy ki melyik fokozatba sorolható, az függ a szakképzettségtől és a végzettségtől. E szerint egy alapfokú végzettségű közalkalmazott az „A” fizetési osztályba sorolandó, egy akadémiai végzettségű, doktori címmel rendelkező közalkalmazott pedig a „J” fizetési osztályba kerül, ez a legmagasabb fokozat. A fizetési fokozat besoroláson belül a konkrét fizetés mindig az adott személy esetében a ledolgozott évek számával egyenes arányban nő.
A közalkalmazotti bértábla 2013 évre vonatkozóan megmutatja a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összegét, valamint a feltüntetett fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat.
