A nyugdíj korhatár mindig is népszerű téma volt a nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők körében. Az elmúlt években is sokat változott már, de ebben a cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy 2015-ben és 2016-ban hogyan fognak alakulni a nyugdíjkorhatárok. A 2015-ös évben az 1954-ban születettek fogják elérni a 62,5 éves korhatárt. Az állam úgy határozott, hogy 65 év lesz a korhatár, amit folyamatosan emelnek majd. Az emeléseket majd minden eltelt fél év után fogják eszközölni. Az elsők, akik elérik a 65-éves korhatárt azok az 1957-ben születettek lesznek és mindez 2022-re fog majd teljesülni. A nyugdíjkorhatár megemelése azért nagyon fontos, mert így tudják a rendszer összeomlását elkerülni, nyilatkozta a kormány.

Ebben azért van logika, mert ha megnézzük a jelentéseket, akkor 3 kereső képes ember tudja megtermelni egy nyugdíjas nyugdíját. Az a baj viszont ezzel, hogy ez nem fog visszaszorulni, sőt akár több ember kell majd egy nyugdíj előteremtéséhez. A mostani rendszer szerint az öregségi nyugdíj teljes jogának igénybevételéhez minimum 20 év igazolható szolgálati időt kellett ledolgoznia az adott személynek. A rész nyugdíjhoz 5 évvel kevesebb kell, azaz 15 év. Azt ugye mindenképpen tudni kell, hogy a nyugdíj mértéke az átlagbértől és a szolgálati időtől függ, viszont ennek ellenére nagyon sok olyan ember van, aki nem akarja elfogadni azt a tényt, hogy kevés nyugdíjat kap. Aki szeretne még pénzt keresni a nyugdíja mellé és érez magában annyi erőt, hogy versenybe tud szállni a munkaerő piacon, az akár nyugdíjas kora után is vállalhat munkát. Ha meg  szeretnénk alapozni a nyugdíjas éveinket akkor választhatunk kell egy önkéntes nyugdíjpénztárt is ennek finanszírozására.

A nyugdíj korkedvezményt 2014. december 31.-éig lehet igénybe venni, de csak azok tehetik ezt meg, akik jogosultak erre. Az, hogy a kormány ad-e még lehetőséget erre azt nem lehet tudni, mert köd fedi az egészet és nem lehet átlátni még rajta. Az biztos, hogy sokan igénybe vennék és mindenképpen élnének vele. A nyugdíjkorhatárt tehát nem lehet egyszerűen lesöpörni az asztalról és nem foglalkozni vele, mert nagyon fontos kérdésről van szó. Azonban az is kérdéses, hogy hol fog egy fix pontot elérni a nyugdíjkorhatár kitolása. Vajon hol fog stagnálni, ezt sajnos előre nem lehet meg mondani csak abban lehet biztos, hogy ha folyamatosan követi oldalunkat, akkor nagyon hamar hozzájuthat azokhoz a hírekhez amik ebben a témában fognak jönni, mivel itt szinte azonnal megjelentetünk minden idevágó fontos információt.
nyugdíjkorhatár,nyugdíjkorhatár férfiak,nyugdíjkorhatár nők

Persze a legnagyobb probléma az, hogy több ember kell a nyugdíj kitermeléséhez. Ezzel szembe kell nézni, nem tudunk mit csinálni, kizárólag a körülményekkel változtatásával lehetne javítani ezen az egész rendszeren. Persze ez is időbe telik, soha nem tudni, előre, hogy milyen módosításokat fognak eszközölni a következő években. Most, hogy nyakunkon vannak a választások, az emberek sokkal jobban tanácstalanabbak, mint eddig voltak.

A választások közeledtével ugyanis nagyon sok ígéret elhangzik, amiket nem lehet 100%-ig komolyan venni, csak is akkor, hogy ha ezek megvalósulnak majd. Így az alapján kell döntenünk, amit hallunk és látunk, ami sokszor becsapós lehet. Ha ön nagyon érdekelt a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos témában, akkor itt minden bizonyára megtalálja az önnek leghasznosabb információkat és első kézből kaphat a kérdéseire megfelelő választ.

Addig is az alábbi táblázatban megtekinthető férfik és nők esetén a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatárok 2015 - 2016 tekintetében:



Abban lehetséges bízni, hogy változni fognak a dolgok. Akár a választások után vagy később, de mindenképpen történni fognak olyan átalakulások, melyek a nyugdíjrendszert érintik. Reméljük, hogy pozitív irányba tolódik el majd ez és csak jól jövünk ki belőle. Jöjjön vissza bátran máskor is és keresse a nyugdíjjakkal kapcsolatos híreket, hogy a friss és ropogós információ egyből a szeme elé kerülhessen és elsőként újságolhassa el barátainak vagy családtagjainak esetleg kollégáinak. Egy ilyen fontos kérdést és témát nem lehet a szőnyeg alá hessegetni így minden egyes hírmorzsa fontos lehet.

A nők mellett a férfiakra is kiterjesztené a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjellátás lehetőségét az MSZP, valamint felülvizsgálná a Munka Törvénykönyvét. Szabó Sándor országgyűlési képviselő szerint pártja méltányos nyugdíjrendszer kialakítására törekszik, és kiállna a munkavállalók jogaiért is.

Két határozati javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek az MSZP, illetve az alaptörvény hatodik módosítását is kezdeményezte a párt Kövér László házelnöknél. Előbbi javaslatok a munkavállalók jogainak hatékonyabb érvényesítését, illetve egy méltányos nyugdíjrendszer kialakítását szorgalmazza, utóbbival pedig a jogi környezetet kívánják mindehez megteremteni.

A munkavállalók jogainak érvényesülésére vonatkozó határozati javaslatuk alapvető célja a 2012-ben életbe lépett Munka Törvénykönyvének felülvizsgálata – mondta a párt pénteki sajtótájékoztatóján Szabó Sándor országgyűlési képviselő. “A Munka Törvénykönyvének alapvető célja az volt, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, ezzel elősegítse az új munkahelyek megalapítását. Azt tapasztaljuk, hogy ez csak részben valósult meg, hiszen a versenyszférában jelentősebb munkahelyteremtés nem történt, csupán a közfoglalkoztatás mértéke nőtt” – magyarázta a politikus. Fokozódott azonban a dolgozók kiszolgáltatottsága, a munkáltatók sokszor élnek vissza a gazdasági erőfölényükkel, több munkára sarkallják a dolgozókat azonos, vagy alacsonyabb bérekért. Nem jobb a helyzet az érdekvédelem területén sem, a szakszervezeti tisztségviselők számára is ellehetetleníti a munkavállalók védelmét a munkáltatókkal szemben – tette hozzá. Szabó Sándor szerint a Munka Törvénykönyvének a bérpótlékrendszer átvizsgálására, a jogellenes munkaviszony megszüntetésére és az érdekvédelem hatékonyabb megvalósítására kellene kiterjednie, mindezt egy széles körű társadalmi egyeztetésen keresztül megvalósítva.

A nők mellett a férfiak számára is biztosítaná a 40 ledolgozott év utáni nyugdíjlehetőséget az MSZP, illetve egy új rendszert dolgozna ki a korkedvezményes nyugdíjaztatás esetében. A kormány ezt korábban korkedvezményes ellátássá csorbította, majd 2014. december 31-el teljesen megszüntette, a szocialista párt azonban több szempontból is fontosnak tartja annak visszaállítását – mondta Szabó Sándor. A határozati pont javasolja, hogy korhatár előtt nyugdíjba mehessenek azok, akik egészségkárosító körülmények között zajló munkát végeznek, új alapokra helyezné a megváltozott munkaképességűeknek nyújtott támogatásokat is. “A kormány közel kétszázezer embert kényszerített felülvizsgálatra a a rokkantsági nyugdíj odaítélése esetén, melyek egy része indokolt is volt, viszont 80-90%-uk nem véletlenül került ilyen helyzetbe. Sokan úgy estek ki a rendszerből, hogy egészségügyi állapotuk még romlott is a korábbi időszakhoz képest” – magyarázta Szabó Sándor.

Az alaptörvényben foglalt keretrendszer módosítása kapcsán az országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: rögzíteni kívánják, hogy minden állampolgárnak joga van a szociális biztonsághoz, melyet nem csupán támogatások útján, de kötelező ellátásokon keresztül kell biztosítani.