103/2013/2014. (IV. 6.) kötelező béremelés kompenzációs kormányrendelet

103/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet (a bérkompenzációs oldalon 103/2013. (IV. 6.)

az egyes ágazatokban működő munkáltatók által, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből 2014. első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásról, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány az 1-10. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 11. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. statisztikai állományi létszám: a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz a Központi Statisztikai Hivatal honlapján 2013. január 1-jei állapot szerint közzétett útmutató szerint számított létszám azzal az eltéréssel, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámot a 2013. január 1-jei és a hó végi létszámadatok alapján kell kiszámítani;

2. csekély összegű (de minimis) támogatás: az 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás.

2. § A rendelet hatálya kiterjed

a) arra a munkáltatóra, amely a 2012. december 31. napjától 2013. június 30. napjáig terjedő időtartam alatt fő tevékenysége szerint 1. mellékletben felsorolt ágazatokban működött, illetve működik (a továbbiakban: munkáltató),

b) a Nemzeti Munkaügyi Hivatalra,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ), továbbá

d) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap „A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelés ágazati támogatása” előirányzat felhasználására.

3. § (1) A munkaügyi központ a munkáltató részére - kérelmére - támogatást állapít meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum (a továbbiakban együtt: kötelező bérminimum) összege 2013. január 1. napjától bekövetkezett emelkedéséből adódó költségeinek csökkentéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - olyan munkavállaló után igényelhető,

a) aki a munkáltatóval 2012. december 31-én és a 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig terjedő időtartam egészében, vagy annak egy részében munkaviszonyban állt, illetve áll, és a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozott, illetve tartozik, és

b) akinek 2012. december 31-ei állapot szerinti alapbére nem érte el a 2013. január 1-jétől hatályos, az általa betöltött munkakör alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegét, és

c) akinek alapbérét 2013. január 1-jétől a munkáltató legalább ettől az időponttól hatályos, a betöltött munkaköre alapján rá irányadó kötelező bérminimum összegében állapította meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatás olyan munkavállaló után is igényelhető, aki a munkáltatóval 2012. december 31-én nem állt munkaviszonyban, de akivel a munkáltató ezt az időpontot követően a (2) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonyának megszűnése miatt megüresedő munkakör betöltésére, vagy tartós távolléte miatti helyettesítés céljából létesít munkaviszonyt.

(4) A támogatási igény kiszámításánál a 2013. január 1-től a támogatás iránti kérelem benyújtásáig terjedő időszakban csak azt az időtartamot lehet figyelembe venni, amely alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya fennállt, és a munkavállaló beletartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(5) A támogatási igény kiszámításánál a kérelem benyújtásától 2013. június 30-ig terjedő időszakban azokat az időtartamokat lehet figyelembe venni, amely alatt

a) a munkáltató ismeretei szerint a munkavállaló munkaviszonya fennáll, és a munkavállaló a munkáltató statisztikai állományi létszámába tartozik,

b) a munkavállaló munkaviszonya már nem áll fenn, vagy várhatóan nem fog fennállni, de a munkáltató vállalja, hogy a munkavállaló munkakörét munkaviszony létesítésével be fogja tölteni, továbbá ha várható tartós távollét miatt helyettesítés céljából munkaviszonyt kíván létesíteni.

(6) Nem igényelhető támogatás

a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló után, valamint

b) olyan munkavállaló után, akinek foglalkoztatásához a munkáltató foglalkoztatás bővítő bértámogatásban, munkahelymegőrző támogatásban, munkatapasztalatszerzés támogatásban, részmunkaidős foglalkoztatás támogatásában, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatásban részesül,

c) amely alatt a munkavállaló nem tartozott a munkáltató statisztikai állományi létszámába.

(7) Nem nyújtható támogatás

a) költségvetési szerv részére,

b) olyan munkáltató részére, akinek lejárt esedékességű, meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve a helyi adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, kivéve, ha a megfizetésére 2013. március 31. napjáig fizetési halasztást kapott,

c) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

4. § (1) A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2012. december 31-én és 2013. január 1-én hatályos összege közötti különbözet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számítást a 2. mellékletben foglaltak alapján kell elvégezni.

5. § (1) A támogatás iránti kérelmet 2013. május 31-éig kell benyújtani az 3. mellékletben meghatározott formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az államháztartásról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilatkozatokat.

(2) A kérelmet írásban és elektronikus formában kell benyújtani. A kérelem mellékletét képező nyilatkozatok kizárólag elektronikus formában nyújthatók be. A munkaügyi központ a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.

6. § (1) A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt.

(2) A munkaügyi központ a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.

(3) A munkaügyi központ a támogatást a 2013. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben állapítja meg és folyósítja.

7. § (1) A munkáltató a támogatás felhasználásáról 2013. augusztus 31-éig - a 4. mellékletben foglaltak szerint - elszámolást nyújt be a munkaügyi központhoz.

(2) A munkáltató az elszámolást követő 15 napon belül köteles visszafizetni a felvett támogatásnak azt a részét, amelynek felvételére nem lett volna jogosult.

(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a felvett támogatást visszafizetni.

8. § (1) E rendeletben meghatározott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, és azt kizárólag az 1998/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a kérelem benyújtását megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A 6. § (2) bekezdése szerinti hatósági szerződésben a munkáltatót tájékoztatni szükséges a támogatás összegéről és annak csekély összegű támogatás jellegéről. A szerződésben utalni kell a csekély összegű támogatás uniós jogalapjának címére, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a támogatás összegét euróban kifejezve.

(3) Ha az e rendelet keretében igényelt támogatás a munkáltató által igénybe vett más csekély összegű támogatásokkal együttesen meghaladja a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott küszöbértékeket, akkor a kérelemben foglalt támogatási igény ezen küszöbértékek nagyságáig hagyható jóvá.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és hatályát veszti 2013. december 31-én.

10. § Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379.,2006.12.28.,5.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

11. § A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol

a) a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával,

b) a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával,

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által hatáskörébe utalt foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapításával,

d) a bérgarancia támogatással,

e) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,

f) a rendbírsággal, valamint

g) a munkaügyi központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel kapcsolatos ügyekben.”

Bérkompenzáció 2013 - 2014 - A kormány 2013-ban is lehetővé tette, hogy a munkaadók a minimálbér, és a kötelező bérminimum emelkedése miatt megjelenő többlet költségek enyhítése végett éljenek a bérkompenzáció lehetőségével.

A bérkompenzáció, mint kedvezmény a 27 %-os szociális hozzájárulási adóból vonható le. Eredetileg ez a lehetőség a 2012-es évre szólóan lett életre hívva, hogy ellensúlyozza a nagymértékű keresetcsökkenést, ami az adó- és járulékváltozások miatt következett be, illetve az elvárt béremelésekkel járó költség növekedés súlyát volt hivatott csökkenteni a munkáltatói oldalon. Bár a bérkompenzáció 2013 ra elvesztette létjogosultságát a kormány szerint, ugyanis az idei évben végrehajtott adóváltoztatások nem teszik szükségessé az elvárt béremelést, mert a változtatások keresetnövekedést eredményeztek. Ennek ellenére 2013-ra mégis marad a bérkompenzáció lehetősége.

Nézzük meg, hogyan is működött, illetve működik 2013-ban a kedvezmény. Látható, hogy 2012-höz képest komoly változtatásokat hajtott végre rajta a kormány. 2012-ben a kompenzációt 190.179 Ft-os bruttó jövedelemig lehetett igénybe venni. Ennek feltétlenül kedvezőtlen hatása van a nettó munkabérek alakulására is, főként a bruttó 135.000 Ft és a 190.179 Ft közötti tartományban. Ugyanis 2013-ra a kormány a maximális bruttó bért, ahol még érvényesíteni lehet a kedvezményt bruttó 135.000 Ft-ra csökkentette. Ennek az lett a következménye egyrészt, hogy a két bruttó jövedelem között elhelyezkedő béreknél megszűnt a kedvezmény alkalmazásának lehetősége, ami nettó bér csökkenést eredményezett, illetve a munkáltató terhei is nőttek általa, másrészt, akik 2013-ban is jogosultak maradtak a kedvezménnyel való élésre ők is kisebb mértékű kompenzációval élhettek.

A bérkompenzáció lehetőségével 2013-ban élhetnek azok a munkáltatók is, akik tavaly nem hajtották végre az elvárt béremelést, illetve ha vállalat, cég ebben az évben alakult. Fontos tudni, hogy a bérkompenzáció kedvezménye nem vonható össze a munkahelyek megtartását célzó egyéb kedvezményekkel (pl. 55 éven felüliek, 25 éven aluliak, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben alkalmazott, szülést követően a munkaerőpiacra visszatérők, illetve a tartósan munkanélküliek esetében igénybe vehető kedvezményekkel). A kormány kiterjesztette a bérkompenzáció alkalmazási területét a közszférára is, és azokra az egyházi intézményekre is, amelyek közcélú tevékenységet folytatnak. A bérkompenzáció összege, mely a központi költségvetést terheli várhatóan eléri a 151 milliárd Ft-ot. Ha megmarad, akkor a bérkompenzáció 2014-es összege várhatóan még nagyobb lesz.