Lakásbérleti szerződés megszűnése határozott idejű szerződésnél

A lakásbérleti szerződés megszűnése tekintetében különbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozatlan időre kötött szerződések között.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Közös megegyezéssel történő megszüntetés

A határozatlan időre kötött szerződést a felek megszüntethetik közös megegyezéssel. Az önkormányzati lakásra irányuló bérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet, az erre vonatkozó szabályokat az önkormányzat rendelete tartalmazza.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése felmondással

A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a lakásbérleti szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felmondást írásban kell a másik féllel közölni, a szóbeli felmondás érvénytelen.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: lakástörvény) felmondásra vonatkozó szabályai kógensek, ennélfogva azoktól nem lehet eltérni.

Felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A lakástörvény a felmondás két fajtáját különbözteti meg: az ún. rendes felmondást és az azonnali hatályú (rendkívüli) felmondást.

A bérbeadó a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a törvényben meghatározott felmondási okok valamelyike fennáll. A felmondás bármelyik felmondási ok esetében a bérlőtársakra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

Felmondás a bérlő szerződésszegése miatt

Az első felmondási ok a bérbeadó oldalán az, ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg. Ilyenkor a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre (fizetésre) írásban felszólítani. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. Érvénytelen a felszólítás, ha szóban közölték, vagy a bérlőt a következményekre nem figyelmeztették. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül - írásban - felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónapra szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A következő felmondást megalapozó eset az, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben a bérbeadó a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat és nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A harmadik ok, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak. Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás abbahagyására a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást a magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál . A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. Ez esetben a felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A negyedik, törvényben meghatározott felmondási ok az, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják. Rendeltetésellenes használatnak minősül - eltérő megállapodás hiányában -, ha a bérlő a lakást nem lakás céljára használja .

A felmondás egyéb esetei

Végül megilleti a bérbeadót a felmondás joga, ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. Ez esetben a felmondási idő nem lehet három hónapnál rövidebb. A cserelakás megfelelő színvonalának vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen és épületen belüli fekvését és a lakás bérét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van . A magánszemély bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül is felmondhatja a szerződést a hónap utolsó napjára, ha a felmondás jogát írásban kikötötték. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál .

Lakásbérleti szerződés megszüntetése a lakás cseréje miatt

A lakásbérleti szerződést megszűnteti a lakásbérleti jog cseréje. A csereszerződést írásba kell foglalni. A bérlő a lakás bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el.

Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha a lakáscsere egészségügyi okból, munkahelyváltozás vagy lényeges személyi körülmények megváltozása miatt válik szükségessé .

A szerződés megszűnése egyéb okok miatt

Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, vagy ha az építésügyi hatóság - életveszélyes állapota miatt - annak kiürítését rendelte el, a lakásbérleti jogviszony megszűnik .

Megszünteti a lakásbérleti szerződést a bérlő halála, feltéve, hogy nincsen a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy.

Magántulajdonú lakás bérlőjének halála esetében a bérlői jogviszony folytatására csak szűk körben van lehetőség. A lakásbérleti jogviszony folytatására csak az eltartó jogosult, feltéve, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, illetőleg az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, valamint a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt .

A lakásbérleti szerződést megszűnik abban az esetben is, ha a bérlőt Magyarország területéről kiutasították .

Lakásbérleti szerződés megszüntetése bírósági illetve hatósági határozattal

A bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát a bíróság a másik bérlőtárs vagy a társbérlő kérelmére megszünteti, ha a bérlőtárs, illetőleg a vele együttlakó személy a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg, a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít vagy a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Bírósági határozattal szűnik meg (a visszamaradt bérlőtárs kérelmére) a bérleti jogviszonya annak a bérlőtársnak, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Ugyancsak bírósági határozattal szűnik meg a bérlőtársi jogviszonya annak, akit a bíróság a házasság felbontásakor a bérlakás elhagyására kötelez (nem szükséges bírósági határozat abban az esetben, ha a felek ezt a kérdést bírósági eljárás nélkül, megállapodással rendezték).