Ennyi lett a minimálbér 2017-től írja a 24óra: Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten.

Ezzel a kormány ajánlása teljesült a minimálbérnél és a bérminimumnál, és kaptak némi pluszengedményt a munkáltatók, hiszen jövőre 4 helyett 5 százalékkal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó (amit Varga Mihály járulékként említett).

Lesz rugalmasság is a rendszerben

Sőt, megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról – mondta. Varga Mihály kijelentette, ezzel eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, “elment a falig”, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

Ennyi lesz a minimálbér és a bérminimum

Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 650 forintra emelkedik a minimálbér, 2018-ra pedig 137 862 forintra. Ez nettóban azt jelenti (változatlan adóteher mellett), hogy a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forint lehet a kereset, utána pedig 91 679 forint.

A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint – jövőre 161 250 forint lesz, rá egy évre pedig 180 600 forint.  A nettó a mostani 85 785 forintról először 107 231 forintra emelkedik, majd 2018-ban 120 099 forintra. (A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.)

Elemző: jövőre két számjegyű is lehet a bruttó béremelkedés

Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár két számjegyű is lehet, miközben az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet – írta a KSH kedden kiadott szeptemberi bérstatisztikai adatait kommentálva Oszlay András, a Takarékbank elemzője.

Varga mérföldkövet emlegetett

A nemzetgazdasági miniszter szerint mérföldkőhöz érkezett a magyar gazdaság azzal, hogy a kormány egyszerre javítaná a versenyképességet és növelné a béreket. Úgy vélte, ez lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság a mostani 2-3 százalékos bővülésről egy magasabb növekedési tartományba kerüljön.

A szakszervezet elégedett

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, “nagy nap a mai”, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért.

Hangsúlyozta, nem ért véget a bérharc, a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken. Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább két számjegyű béremelés legyen – jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás – tette hozzá.

Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is “leszivárogjon”.

Nagy teher a munkaadóknak

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. “Mi vállaltuk a legtöbbet” – mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.

Varga: a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani

Varga Mihály kérdésre elmondta, bízik benne, hogy szerdán benyújtja a kormány a parlamentnek a módosításokat, amelyeket az országgyűlés gyorsított eljárással elfogadhat. Elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.

Varga Mihály szerint a bérkiáramlás hatása a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom növekedése jelentősen javítja majd a gazdaság teljesítményét, valamint bízik benne, hogy a járulékcsökkentés segíti a célzottabb fejlesztési-beruházási döntések meghozatalát a vállalatoknál. Hozzátette: jövőre magasabb, 2,3 százalékos hiányt terveztek, így a hiányszámokon várhatóan nem kell módosítani, ha egyéb világgazdasági körülmények ezt nem teszik szükségessé.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, van olyan külföldi vállalat, amely a társasági adó csökkentésének hatására mérlegeli egy magyarországi befektetés lehetőségét. További információk itt...

Jövőre szűkül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köre, és számos elemet átsoroltak a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, igaz az utóbbiak után fizetendő közterhek mértéke így is csökken - hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat csütörtöki közleményében.

Cafeteria 2017 - további információk itt >>>

A módosítások nyomán január 1-jétől 22 százalékra mérséklődik a magasabb, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási (eho) kulcs, ez pedig hatással lesz a cafeteria keretében adható juttatásokra is. 

Mi mennyi 2017-ben >>>

Kibővül 2017-től az adómentes juttatások köre, köztehermentesen lehet majd belépőt adni sportrendezvényekre, sportlétesítmények használatára (értékhatár nélkül), évi 50 ezer forintig kulturális rendezvényekre. Mentesül a közterhek alól az óvodai, bölcsődei ellátás, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltások, védőeszközök beszerzése, valamint az albérleti támogatás - írták.

Nagy Dániel, a Mazars Kft. szenior adómenedzsere a közlemény szerint elmondta, a fiatalabb munkavállalók közül sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, amelynél jövőre már nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon. Ezzel a lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - tette hozzá.

Felhívták a figyelmet, hogy az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

Január elsejétől új elemként jelenik meg a cafeteria-rendszerben a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók jövő évtől a 450 ezer forintos rekreációs keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, ha a munkáltató cafeteria rendszere ezeket elérhetővé teszi. A közszférában dolgozók számára változatlanul 200 ezer forint marad a keret - írták.

Amennyiben a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi a rekreációs keretet, úgy a limitet meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A béren kívüli juttatásoknál a közterhek mértéke összesen 34,22 százalék lesz. Így változik 2017-től az életünk....

Jövőre több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, ezek közterhe összesen 43,66 százalék lesz.

(MTI)