Októberben kiderül, mennyi a pedagógusok fizetése

Hiába küzdöttek a fideszes oktatási szakpolitikusok – köztük Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke –, hiába szavazott meg a pedagógusok fizetésével kapcsolatban olyan módosító indítványt az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, amely garantálta volna, hogy az életpályamodell belépésével egyetlen pedagógus fizetése se csökkenjen, Orbán Viktor miniszterelnök és Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár akarata győzött. Nem először.

Kedden a minisztérium eredeti előterjesztését szavazta meg a parlament, így körülbelül 4500 pedagógus fizetése fog csökkenni az új illetményrendszer bevezetésével. Hoffmann ezzel kapcsolatban újra arról beszélt, hogy a csökkenés az extrém fizetési kategóriában lévő tanárokat sújtja. Az extrém jelző emlegetése a pedagógusbérekkel összefüggésben arról tanúskodik, hogy a kormányban elterjedt az a nézet, miszerint egyes tanárok rengeteget keresnek. Korábban a kormányszóvivő emlegetett horribilis juttatásokat.

A pedagógusok nagy részének érzékelhetően emelkedik szeptembertől a fizetése, kérdés, ez az emelés milyen arányban lesz az előírt többletmunkával. Könnyen meglehet, hogy az életpályamodellből következő tehernövekedést kompenzálja csupán a béremelés. A Népszabadság által megkérdezett közoktatási szakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy 4500 pedagógusnak biztosan csökkenni fog a bére, hanem arról is, hogy a többieknek sem fog a különböző pótlékok és a túlórapénz elveszítése miatt jelentősen emelkedni. Szüdi János emlékeztetett arra, mit is hangoztatott a kormány, amikor a közoktatás drasztikus átalakításába belefogott.

 – Azt mondták, hogy az államosítással kiegyenlítik azokat a különbségeket az iskolák között, amely a különböző anyagi helyzetű települések önkormányzati intézményei között kialakult. A kormány szerint a bérek közötti különbségeket is meg lehet szüntetni – magyarázza. A jogász úgy véli, joggal lehetett kritizálni azt, hogy a közalkalmazotti bérekhez évek óta nem nyúltak hozzá. Azonban most az történik, hogy a kormány kiválasztott a közalkalmazottak közül egyes szereplőket, jelen esetben a pedagógusokat, és azoknak ad béremelést, míg más közalkalmazottaknak nem.

 – Egy iskolában a pedagógusok kapnak, az ugyanabban az épületben dolgozó könyvtáros, szociális munkás meg nem. Ez a megoldás igazságtalan – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy az intézkedés munkapiac- és versenyellenes. Hiszen azokat a pedagógusokat is bevonja a béremelés körébe, akik nem közalkalmazottak, azaz az egyházi vagy alapítványi, magánintézmények tanárait is. Nem lehet eltérni a megállapított bértől, nincs tehát munkaerő-piaci helyzetben senki, akkor sem, ha egyébként a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

– Ez idáig volt egy garantált bér, amelyhez a munkaadó hozzátehetett. Ezzel a differenciálással a jobb munkavégzést ismerhette el. Az új illetményrendszerben a munkáltató nem honorálhatja a kiemelkedő teljesítményt, a többletmunkát, a nagyobb tudást és tapasztalatot. Ez az igazi egyenlősdi, ami elkeserítő azoknak, akik többet, jobbat teljesítenek, és örvendetes azoknak, akik annyit nyújtanak, amennyit muszáj – fejti ki Szüdi János.

És milyen pótlékokat szüntet meg a kormány az új illetményrendszerben? Eltörlik a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Ilyet kaphattak például azok a pedagógusok, akik iskolai minőségbiztosítási programban dolgoztak. (Ezt a programot Pokorni Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke még miniszterként indította el 13 évvel ezelőtt, „Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program” címmel. A szocialista–liberális kormányok pályázati úton megszerezhető egymilliárd forinttal egészítették ki a programot.)

A másik érzékeny veszteség az integrált pedagógiai rendszerhez (IPR) tartozó iskolák pedagógusainak juttatott pótlék megszűnése. Ez az intézkedés – a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának újradefiniálásával – gyakorlatilag az utolsó szöget veri az oktatási integráció koporsójába. Az IPR-hez nagyságrendileg 1900 iskola csatlakozott. Ezzel az intézmények vállalták, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekeket nem elkülönítve, hanem együtt tanítják. Ezzel a vállalással nemcsak havi többletbérhez jutottak az érintett iskolákban tanító pedagógusok, hanem hozzáfértek egy olyan eszköztárhoz, amelynek igénybevételével – tréningeken, továbbképzéseken – a legmodernebb, más országokban sikeresen alkalmazott módszereket sajátíthattak el.

Az új illetményszámítási rendszer egyik következménye, hogy a gyerekeket integráltan oktató iskolákban tanító pedagógusok havi öt- és hatvanezer forint közötti összegtől esnek el. (Ötezer volt a pótlék minimum-, hatvan a maximumösszege.) Pokorni ugyanakkor bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

A frakcióvezető közlése szerint ehhez törvénymódosítás nem szükséges. Beszámolt arról is: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán és kormánypárti politikusok e kérdésben módosító indítványt is nyújtottak be, de ezt a törvény elfogadása előtt visszavonták. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Szüdi szerint a pedagógiai intézetekben dolgozó szakembereknél és a szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknál is „lenullázza” az életpálya bevezetésével meghirdetett béremelés jelentős részét az a tény, hogy elveszik a pótlékokat. A nevelési tanácsadóra, a logopédusra ugyanis nem terjed ki az új pótlékolási rendszer, vagyis az az abszurd helyzet áll elő, hogy a gyógypedagógus az iskolában megkapja munkájáért a pótlékot, de a szakszolgálatnál nem. Az érintett szakembereknél ez nagyságrendileg 16 ezer forintos veszteség is lehet. – A pedagógusok emellett nem kapják majd a szakvizsga után járó pénzeket sem, nem élvezik annak gyümölcsét, hogy többet tanultak. Az új illetményrendszer nem ösztönöz továbbtanulásra, mint ahogy jobb munkára sem, mert a munkáltató nem ismerheti el azt a fizetésben – fogalmaz Szüdi János, aki úgy látja, hogy a béremelésre még mindig nincs meg a fedezet a költségvetésben.

 – Ez az egész életpályamodell pimaszság, hiszen a kormány úgy tünteti fel a pedagógusok eddigi munkavégzését, mintha lógnának, és csak 22 órát dolgoznának. Ez teljes lekezelése a szakmának, hiszen órára kell készülni, foglalkozni kell a tanulók munkáival otthon is, például ki kell javítani a dolgozatokat. Eddig is az intézmény vezetője mondta meg, mikor milyen munkát kell elvégeznie a pedagógusnak, meddig kell benntartózkodnia az iskolában. Csak nem kellett akkor is bent ülni a zsúfolt, levegőtlen tanári szobában, amikor arra nem volt szükség.