Októberben kiderül, mennyi a pedagógusok fizetése

Hiába küzdöttek a fideszes oktatási szakpolitikusok – köztük Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke –, hiába szavazott meg a pedagógusok fizetésével kapcsolatban olyan módosító indítványt az Országgyűlés illetékes szakbizottsága, amely garantálta volna, hogy az életpályamodell belépésével egyetlen pedagógus fizetése se csökkenjen, Orbán Viktor miniszterelnök és Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár akarata győzött. Nem először.

Kedden a minisztérium eredeti előterjesztését szavazta meg a parlament, így körülbelül 4500 pedagógus fizetése fog csökkenni az új illetményrendszer bevezetésével. Hoffmann ezzel kapcsolatban újra arról beszélt, hogy a csökkenés az extrém fizetési kategóriában lévő tanárokat sújtja. Az extrém jelző emlegetése a pedagógusbérekkel összefüggésben arról tanúskodik, hogy a kormányban elterjedt az a nézet, miszerint egyes tanárok rengeteget keresnek. Korábban a kormányszóvivő emlegetett horribilis juttatásokat.

A pedagógusok nagy részének érzékelhetően emelkedik szeptembertől a fizetése, kérdés, ez az emelés milyen arányban lesz az előírt többletmunkával. Könnyen meglehet, hogy az életpályamodellből következő tehernövekedést kompenzálja csupán a béremelés. A Népszabadság által megkérdezett közoktatási szakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy 4500 pedagógusnak biztosan csökkenni fog a bére, hanem arról is, hogy a többieknek sem fog a különböző pótlékok és a túlórapénz elveszítése miatt jelentősen emelkedni. Szüdi János emlékeztetett arra, mit is hangoztatott a kormány, amikor a közoktatás drasztikus átalakításába belefogott.

 – Azt mondták, hogy az államosítással kiegyenlítik azokat a különbségeket az iskolák között, amely a különböző anyagi helyzetű települések önkormányzati intézményei között kialakult. A kormány szerint a bérek közötti különbségeket is meg lehet szüntetni – magyarázza. A jogász úgy véli, joggal lehetett kritizálni azt, hogy a közalkalmazotti bérekhez évek óta nem nyúltak hozzá. Azonban most az történik, hogy a kormány kiválasztott a közalkalmazottak közül egyes szereplőket, jelen esetben a pedagógusokat, és azoknak ad béremelést, míg más közalkalmazottaknak nem.

 – Egy iskolában a pedagógusok kapnak, az ugyanabban az épületben dolgozó könyvtáros, szociális munkás meg nem. Ez a megoldás igazságtalan – fogalmaz, megemlítve azt is, hogy az intézkedés munkapiac- és versenyellenes. Hiszen azokat a pedagógusokat is bevonja a béremelés körébe, akik nem közalkalmazottak, azaz az egyházi vagy alapítványi, magánintézmények tanárait is. Nem lehet eltérni a megállapított bértől, nincs tehát munkaerő-piaci helyzetben senki, akkor sem, ha egyébként a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

– Ez idáig volt egy garantált bér, amelyhez a munkaadó hozzátehetett. Ezzel a differenciálással a jobb munkavégzést ismerhette el. Az új illetményrendszerben a munkáltató nem honorálhatja a kiemelkedő teljesítményt, a többletmunkát, a nagyobb tudást és tapasztalatot. Ez az igazi egyenlősdi, ami elkeserítő azoknak, akik többet, jobbat teljesítenek, és örvendetes azoknak, akik annyit nyújtanak, amennyit muszáj – fejti ki Szüdi János.

És milyen pótlékokat szüntet meg a kormány az új illetményrendszerben? Eltörlik a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést. Ilyet kaphattak például azok a pedagógusok, akik iskolai minőségbiztosítási programban dolgoztak. (Ezt a programot Pokorni Zoltán, az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke még miniszterként indította el 13 évvel ezelőtt, „Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program” címmel. A szocialista–liberális kormányok pályázati úton megszerezhető egymilliárd forinttal egészítették ki a programot.)

A másik érzékeny veszteség az integrált pedagógiai rendszerhez (IPR) tartozó iskolák pedagógusainak juttatott pótlék megszűnése. Ez az intézkedés – a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának újradefiniálásával – gyakorlatilag az utolsó szöget veri az oktatási integráció koporsójába. Az IPR-hez nagyságrendileg 1900 iskola csatlakozott. Ezzel az intézmények vállalták, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma gyerekeket nem elkülönítve, hanem együtt tanítják. Ezzel a vállalással nemcsak havi többletbérhez jutottak az érintett iskolákban tanító pedagógusok, hanem hozzáfértek egy olyan eszköztárhoz, amelynek igénybevételével – tréningeken, továbbképzéseken – a legmodernebb, más országokban sikeresen alkalmazott módszereket sajátíthattak el.

Az új illetményszámítási rendszer egyik következménye, hogy a gyerekeket integráltan oktató iskolákban tanító pedagógusok havi öt- és hatvanezer forint közötti összegtől esnek el. (Ötezer volt a pótlék minimum-, hatvan a maximumösszege.) Pokorni ugyanakkor bízik benne, hogy meglesz a fedezet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (KLIK) az iskolaigazgatók bérének egyéni vizsgálat utáni esetleges kompenzációjára. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: minden iskolaigazgató jövedelmét egyedileg megvizsgálja a kormány. Tájékoztatása szerint a kormánypárt képviselőcsoportjának hétfői ülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen.

A frakcióvezető közlése szerint ehhez törvénymódosítás nem szükséges. Beszámolt arról is: a hétfői frakcióülésen – heves vita után – többen törvényi garanciákat vártak az intézményvezetők bérének szinten tartására, ám ebben hétfőn nem jutott döntésre a képviselőcsoport. Ezért felkérte az oktatási kabinetet a módosító javaslatok kidolgozására és benyújtására – fűzte hozzá. Pokorni Zoltán és kormánypárti politikusok e kérdésben módosító indítványt is nyújtottak be, de ezt a törvény elfogadása előtt visszavonták. Az oktatási bizottság elnöke kedden azt mondta, továbbra is azt gondolja, jobb lett volna, ha a törvényben rendezik ezt a kérdést. Mindenkire kiterjedő, egyszerűbb megoldás lett volna, bár kétségtelenül többe került volna – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Szüdi szerint a pedagógiai intézetekben dolgozó szakembereknél és a szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusoknál is „lenullázza” az életpálya bevezetésével meghirdetett béremelés jelentős részét az a tény, hogy elveszik a pótlékokat. A nevelési tanácsadóra, a logopédusra ugyanis nem terjed ki az új pótlékolási rendszer, vagyis az az abszurd helyzet áll elő, hogy a gyógypedagógus az iskolában megkapja munkájáért a pótlékot, de a szakszolgálatnál nem. Az érintett szakembereknél ez nagyságrendileg 16 ezer forintos veszteség is lehet. – A pedagógusok emellett nem kapják majd a szakvizsga után járó pénzeket sem, nem élvezik annak gyümölcsét, hogy többet tanultak. Az új illetményrendszer nem ösztönöz továbbtanulásra, mint ahogy jobb munkára sem, mert a munkáltató nem ismerheti el azt a fizetésben – fogalmaz Szüdi János, aki úgy látja, hogy a béremelésre még mindig nincs meg a fedezet a költségvetésben.

 – Ez az egész életpályamodell pimaszság, hiszen a kormány úgy tünteti fel a pedagógusok eddigi munkavégzését, mintha lógnának, és csak 22 órát dolgoznának. Ez teljes lekezelése a szakmának, hiszen órára kell készülni, foglalkozni kell a tanulók munkáival otthon is, például ki kell javítani a dolgozatokat. Eddig is az intézmény vezetője mondta meg, mikor milyen munkát kell elvégeznie a pedagógusnak, meddig kell benntartózkodnia az iskolában. Csak nem kellett akkor is bent ülni a zsúfolt, levegőtlen tanári szobában, amikor arra nem volt szükség.

Szeptembertől a tanárok nagy részének érezhetően, kb. 30-40 ezer forinttal nő a nettó fizetése, viszont néhány olyan pedagógus, aki eddig nagyon sokat túlórázott, akár kevesebbet is kaphat. Mindenkit érintő, igazán nagy bérnövekedés akkor jön, ha a tanárok elkezdenek feljebb lépkedni az új hierarchián, melyet a szeptembertől érvényben lévő pedagógus-életpályamodellben állítottak fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormánynak valóban sokkal több pénzt csak jövőre és az utána lévő években kell elutalnia, azt viszont még nem tudni, akkor honnan lesz erre forrás. Közben változik egy csomó szabály, és a pedagógusoknak többet kell dolgozniuk.

A kormány még 2011-ben rögzítette törvényben, hogy a tanárok bérét megemelik, és 2013 szeptemberétől elindul a pedagógus-életpályamodell. Az akkor ígért emelésnek hatvan százalékát adják meg most: azért kell rendkívüli parlamenti ülésen módosítani az eredeti törvényt, hogy ne kelljen odaadni az egészet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan változik szeptembertől a tanárok bére, és kiderül, mi köze mindehhez annak a kifejezésnek, amit Hoffmann Rózsa már három éve folyamatosan ismételget.

A legfontosabb: itt van a béremelés, amit szeptembertől kapnak meg a tanárok. Látszik, hogy a legtöbb tanárnak ez érezhető, kb. 30-40 ezer forintos valódi nettó keresetnövekedést jelent.

A növekedést azért ellensúlyozza néhány más tényező, amit ebben a táblázatban nem tudtunk megmutatni. A szeptember 1. utáni fizetést mutató oszlopban azért csak az alapbért mutatjuk, mert ekkortól már nem jár külön fizetés a túlóráért. Jól látható azonban, hogy a legtöbb tanár fizetése ezzel együtt is bőven emelkedik.

• A pótlékok közül sokat megvonnak, többek között a többszakos tanároknak járó, a fizetésük 10%-át kitevő pótlékot is. A megmaradó pótlékokat viszont növelik, és általában, a pótlékok kérdésében még nincs végleges döntés a minisztériumban.
• 2014-től, ahol előzőleg nem volt kollektív szerződésben rögzítve a cafeteria és a BKV-bérlet, valószínűleg ezek is megszűnnek, bár ilyet sok helyen már eddig sem kaptak a tanárok. Aki viszont eddig például kapott BKV-bérletet és cafeteriát is, mostantól pedig nem kap, a növekedés mellett akár 20 ezer forintos veszteségre is számíthat.
• Ráadásul a tanárok heti kötelező óraszáma is megnő, és nem a túlórákat törlik el, csak a túlórák bérezését.

A nettó fizetést adókedvezmények nélkül számoltuk, egyszerűen 34%-ot levonva a bruttó összegből. Ha valaki nagycsaládos, vagy egyedül neveli a gyermekét, ennél többet kap. Valójában a tanárfizetések sávjai háromévente változnak, de az egyszerűség kedvéért itt 5 évre kerekítettünk.

Így jött ki a tanárok eddigi fizetése

Fotó: Jeff J Mitchell

Ma gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy egy tanár fizetése mennyi: az összes tanár, akivel beszéltünk, azt mondta, őket is meg szokta lepni a pontos összeg a hónap elején. A bizonytalanságot a túlóradíjak, a pótlékok és a béren kívüli juttatások okozzák. Elvileg jogszabályok szólnak arról, hogy ezek mikor, kinek járnak, de a gyakorlatban hosszú ideig az önkormányzat és az igazgató döntött, hogy akkor valaki kétszakos tanár megfelelő pótlékkal, vagy egyszakos tanár pótlék nélkül, aki egyébként más órákra is bejár helyettesíteni.

Február óta ugyanezt a döntést már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hozta meg, leginkább azt a módszert alkalmazva, hogy ahol ez törvényesen lehetséges, ott nem fizettek, és már februártól nekiálltak elvenni a béren kívüli juttatásokat, mint például a cafeteriát és a BKV-bérletet. Most hivatalosan is elveszik a pótlékok nagy részét, valamint a túlórabéreket is.

Készítettünk egy táblázatot, ahol a tanárok mostani fizetését próbáljuk megtippelni részletesebben, illetve elmagyarázzuk, hogyan jött ki az előző táblázatban feltüntetett összeg.

Valójában a pedagógusok most két-két kategória szerint kapnak fizetést is: hogy melyikbe kerülnek, attól függ, hogy főiskolán vagy egyetemen végeztek, illetve, hogy a diplomájukat főiskolán vagy egyetemen szerezték, továábbá, hogy van-e pedagógus-szakvizsgájuk (ez adott pedagógus-munkakörre, illetve például az iskolaigazgatói, szakértői munkakörre készít fel). Fent a kettő átlagát vettük, a lenti táblázatban viszont már különválasztva is láthatók a fizetések.

A túlórát a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján számoltuk. Eddig a Klebelsberg Központ felügyelete alatt dolgozó 108 ezer pedagógus nagyjából fele kapott havonta túlórabért, átlagosan 13 173 forintot. Úgy számoltunk, hogy ez a pedagógusfizetésnek átlagosan 11 százaléka. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke szerint azonban csalóka „átlagos túlórabérről” beszélni, még úgy is, ha csak azok között vonunk átlagot, akik valamelyen túlórát kaptak: ha valaki szerette volna kiegészíteni a fizetését, 20 év munkaviszony után heti 3 órarendi túlórával is havi 30 ezer forint körüli pénzt kereshetett. A minisztérium viszont arra emlékeztet, túlórapénzt a nyári szünetben már eddig sem kaptak a tanárok.

Az Országgyűlés sajtófőnökének helyettese, György Bálint a házbizottság pénteki tanácskozása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány kérésére hétfőn és kedden megtartandó rendkívüli ülésen a házszabálytól eltérve vitatják meg az előterjesztést. Az összevont általános és részletes vita hétfőn lesz. Ha érkeznek módosító indítványok, azokról, majd magáról a törvényjavaslatról is kedden szavaznak a képviselők.
Pokorni Zoltán , a Fidesz oktatáspolitikusa egy tegnapi konferencián kiemelte, bosszantó, hogy például augusztus végén még nincs meg a rendelet a pedagógusok szeptemberi béremeléséről.

A jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől, a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek – közölte korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér (jelenleg 98 ezer forint) alapján fog történni, így a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő.

A jelenlegi közalkalmazotti bértáblában az A kategóriájú fizetési fokozatban, a legfeljebb alapfokú iskolai végzetséghez kötött munkaköröknél a jelenlegi minimálbér jár. A B, a C és a D kategóriákban, a szakképesítéshez kötött munkaköröknél a garantált bérminimumot 114 ezer forintot adják. A diplomások jövedelme a pályán eltöltött évektől függően ettől magasabb.

Szeptembertől az oktatásban a középfokú végzettséggel rendelkezők pályakezdők a minimálbér 118,5 százalékát (116130 forint), a főiskolai diplomások (általában az általános iskolai tanárok) a minimálbér 157,8 százalékát (154644 forint) kapják meg. Az egyetemi végzettségűek (általában a középiskolai tanárok) a minimálbér 172,9 százalékában (169442 forint) részesülnek majd bruttó fizetésként.

A középiskolai végzettségű pályakezdők mindössze 1,8 százalékkal több jövedelemre számíthatnak, mint korábban. 18 év munkaviszony után már 47,7 százalékkal, míg 42 év után 88 százalékkal több bruttó bért remélhetnek. A főiskolai diplomás pályakezdők 26,7 százalékkal több bért kapnak szeptembertől. 18 év munkaviszony után 55, 42 év után 45 százalékkal több bért kapnak mint korábban. Az egyetemi diplomás pályakezdők 30 százalékos béremelést kapnak, 18 év tanítás után 50 százalékkal, 42 év után 32 százalékkal több bért kapnak a jelenlegi fizetésükhöz képest.

Jelentős ugrás a bérekben már három év munkaviszony után is van, mivel a tanárok bruttó 185, illetve 203 ezer forintra számíthatnak. Átlagosan 34 százalékkal emelkedik több mint százötvenezer pedagógus alapilletménye szeptembertől. 2017-ig minden szeptemberben lesz, mintegy 5-10 százalékos béremelés. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére.

Dúró Dóra szerint felháborító és cinikus a Fidesznek az az állítása, miszerint a pedagógusok béremelésének megvalósítása érdekében kell összehívni az Országgyűlés augusztusi ülését, hiszen valójában azért van erre szükség, mert a pedagógusoknak nemhogy a kampányban, de a később törvényben megígért fizetésnövekedést sem tudják megadni.

A képviselő közleményében ad hangot, hogy álságos és félrevezető a béremelésre jogosultak körének kiterjesztésére hivatkozni, hiszen a KSH adatai szerint mintegy 165 ezer pedagógus jár jelentősen rosszabbul a korábbi tervekhez, azaz a jelenlegi törvényhez képest, és csupán mintegy 6500 főre terjesztik ki az emelést.

A Jobbik fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy az idei felsőoktatási jelentkezések alkalmával kiderült: a szakmailag hibás életpályamodell egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hiszen idén háromszázzal kevesebben jelentkeztek pedagógusnak, mint tavaly. Mindez azért van, mert az érdemi fizetésemelést csak a pályán eltöltött tíz év után érhetik el az érintettek, ami nem segíti a fiatalok családalapítását, otthonteremtését.

Míg a választási kampányban azonnali és számottevő béremelésről beszéltek a jelenlegi kormánypártok, a pedagógusokat megalázva erre csak az ígértnél kisebb mértékben, a ciklus vége előtti utolsó tanévben kerül sor úgy, hogy a pedagógusok munkaterhei is növekednek, ráadásul a pontos adatokat csak néhány nappal a szeptemberi kezdés előtt ismerhetik meg az érintettek, egy rendkívüli országgyűlésen keresztülvitt megszorítást követően. Mindez arról is tanúskodik, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, hiszen nem tartják be ezt az ígéretüket sem, a kiszámíthatatlanság pedig bizonytalanságot okoz az iskolákban - mutat rá Dúró Dóra.

A Jobbik kormányra kerülése esetén vállalja, hogy a diplomás átlagbér szintjére em eli a kezdő pedagógusok fizetését, amire nem volt példa az elmúlt húsz évben - zárul a közlemény.

A köznevelési törvény módosítása miatt rendkívüli parlamenti ülés lesz augusztus 20-a után  - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hoffmann Rózsa ezt azzal indokolta, hogy meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. A joganyagot már előkészítették, csak a parlament döntése hiányzik - tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette: a korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak volna csak béremelést. A kormány viszont úgy döntött, hogy kiterjesztik a jogosultak körét, viszont kisebb lesz a béremelés mértéke.

Ha a parlament elfogadja a módosítást, akkor a pedagógiai szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést. Ennek mértéke az eredetileg tervezett emelés összegének hatvan százaléka, majd minden év szeptemberében tíz százalék 2017-ig.