• Minimálbér

• Kötelező legkisebb munkabér és bérminimum.

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb, államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.

2014-től százezer forint feletti, 101 500 forint lestt a bruttó minimálbér - dőlt el az érdekegyeztető tárgyalásokon. A zsebben ebből azonban csak 66 500 forint marad azoknak, akik nem tudnak családi kedvezményt igénybe venni. 2010-ben a bruttóként jóval kisebb összegű, 73 500 forintos minimálbér nettója 60 200 forint volt. A közterhek emelése, pontosan az adójóváírás eltörlése megdrágította a minimálbért. De mennyi lesz 2015-ben? Talán 105000ft ?

Az elmúlt évek adóváltozásai azonban azt hozták, hogy a nettó minimálbér emelkedése nem követte a bruttó összegét, a minimálbér közteher-tartalma jelentősen megnőtt. A minimálbéres dolgozó foglalkoztatása drágább lett, de a zsebben csak kicsivel marad több.

Ugyanis a kormány előbb fokozatosan szűkítette, majd 2012-től teljesen megszüntette az adójóváírást, ami az alacsony jövedelmi sávban jelentett adókedvezményt. Amikor kiderült, hogy ez a lépés jelentős nettó bércsökkenést eredményezne, a kormány a minimálbér 19%-os emelése mellett döntött. 2012-ben 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelkedett a minimálbér és bevezették az elvárt béremelést, ami azt jelentette, hogy 300 ezer forint bruttó havi bér alatt "senki nem járhat rosszabbul" az adórendszerrel. A gazdasági teljesítménytől azonban nagyon távol állt egy ilyen súlyú emelés. A recessziós környezetben a vállalkozások nagy valószínűséggel elbocsátással reagáltak volna, illetve az intézkedés a feketefoglalkoztatást erősítette volna tovább. Így a kormány bevezette a bérkompenzációt, a béremelés 5% feletti részét ideiglenesen (2012-ben és részben 2013-ban) átvállalva a vállalkozásoktól. Azonban kiderült, hogy sokan még az 5%-ot sem tudják kifizetni. Így újabb bérkompenzáció jött. Bár eleinte munkaügyi ellenőrzéseket ígértek, mulasztás esetén közbeszerzésből, állami támogatásokból való kizárást, a szigor csendben kikopott, és az ellenőrzési menetrendből is kikerült az elvárt béremelés teljesítése.

Ami viszont megmaradt, hogy a minimálbér közteher-tartalma jóval magasabb, mint korábban volt. Könnyebbséget azok élvezhetnek, akik igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. Akik nem, azok ebből a bérből ma 2,5-szer több közterhet fizetnek, mint négy éve.

2013-ban elindult ugyan a munkahelyvédelmi akcióterv, ez viszont nem a munkavállaló, hanem a munkáltató oldalán támogat - ha 25 év alatti, 55 év feletti, tartós munkanélküli vagy kismama foglalkoztatásáról van szó. Ezekben a körökben a munkáltatói teher csökken, de az kétséges, hogy a vállalkozások ebből mennyit adnak át a munkavállalónak nettó bérnövekedés formájában.