Öt év alatt 43 százalékkal nőtt a minimálbér összege, és a kormány meg a Fidesz-frakció elkötelezett a további emelése mellett - mondta a Fidesz frakció szóvivője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Tuzson Bence közölte: 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2015-ben pedig 105 ezer forint, azaz a minimálbér összege évente átlagosan tíz százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek. Hozzátette: az OECD-országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó minimálbér, és várhatóan a következő évben is nőni fog, aminek az az alapja, hogy a magyar gazdaság növekedése ebben az évben is megközelíti a 3 százalékot.
A gazdasági növekedés mellett a négyszázezerrel több új munkahely tette lehetővé a minimálbér növelését, amely azért is fontos, mert ma is 1,5 millió ember jövedelmét garantálja a minimálbér. Ha figyelembe vesszük a családi adókedvezmény rendszerét is, akkor ha valaki több gyereket vállal és minimálbérből él, szinte a teljes jövedelme nála tud maradni, főleg mióta az adókedvezményt a járulékokból is le lehet írni - tette hozzá.
A baloldal választási programjában 32 ezer forintos minimálbér-csökkentés szerepelt, Gyurcsány Ferenc pártja pedig a minimálbér eltörlésével kampányolt - említette meg. Tuzson Bence jelezte: a minimálbér eltörlése rendkívül nagy megterhelést jelentett volna a legkisebb jövedelműeknek, és nagyon kiszolgáltatottá tette volna őket, amit a kormány és a Fidesz-frakció semmiképp sem akart. Ha csökkent volna a minimálbér, akkor csökken a táppénz, a gyed, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátások összege, az álláskeresési járadék, a tanulók pénzbeli juttatása és a súlyosan fogyatékos emberek jövedelemalapú kedvezménye is - tette hozzá.
Arra törekednek, hogy a minimálbér mellett minden jövedelem nőhessen, "és az emberek munkájukért egyre magasabb jövedelmet kaphassanak, reálszinten is" - mondta. Tuzson Bence emlékeztetett arra is, hogy a minimálbér emelkedése mellett csökkent az infláció és a fogyasztói árindex is, azaz akiknek nem változott a jövedelme, annak is nőtt a vásárlóereje. Hangsúlyozta: azt akarják, hogy alacsony maradjon az infláció, és ennek megfelelően "érzékelhető, erős jövedelemnövekedés alakuljon ki". Jelezte: azt javasolják, hogy a minimálbér 2016-ban is nőjön tovább, de a munkavállalók és munkáltatók érdekegyeztető tanácsa fog ebben a kérdésben dönteni. (forrás)
A Liga Szakszervezetek több témában, mint például a társadalmi párbeszéd továbbfejlesztése, a sztrájktörvénynek és a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása, a korhatár előtti ellátások új rendszere, valamint a 2015. évi bérek kérdésköre, még idén tárgyalna a kormánnyal - közölte a munkavállalói érdekképviselet.
A Liga javaslatait írott levélben már megküldte Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszternek.
Az érdekképviselet közleményében kifejtette, hogy a bérek kapcsán, mindenképp szükségesnek tartja a minimálbér nettó összegének felzárkóztatását a mindenkori létminimum összegéhez, a lehető leghamarabb, de legkésőbb - többlépcsős rendszerben - a jelenlegi kormányzati ciklus végéig.
A korhatár előtti ellátások rendszeréről a Liga komplex javaslatot készített elő, és juttatott el a miniszterhez, melyben kifejtette álláspontját, miszerint bizonyos korhatár előtti ellátások fenntartása társadalompolitikailag indokolt: például az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül felmondott munkaviszony esetén az egykori alkalmazottak, korukra tekintettel, feltehetően kiszorulnának a munkaerőpiacról, így biztosítani kell, hogy korábbi időpontban mehessenek nyugdíjba.
Az érdekképviselet szerint a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szintén speciális csoportba sorolhatók, mivel jelentős fizikai és pszichikai megterhelés mellett, szoros függelmi viszonyban, állampolgári jogaikban is korlátozva végzik munkájukat, így a hatékony munkavégzés ideje lerövidül, tehát a helyzetet egyrészt életpálya-modellek kialakítása során kell kezelni, másrészt a nyugdíjkorhatár előtt igénybe vehető szolgálati ellátások új formáit kell kialakítani - vélekedik a képviselet.
A Varga Mihálynak küldött levélben a Liga olyan pontokban javasolja az Mt. módosítását, melyeket kulcsfontosságúaknak tart az egyéni, illetve a kollektív jogok szempontjából. A tájékoztatásban kifejtett véleménye szerint a törvény felsorolt rendelkezései sértik a munkavállalók jogait, sok esetben jelentős keresetcsökkenéssel járnak, valamint ellehetetlenítik a szakszervezetek érdemi tevékenységét, működését.
A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján a Liga Szakszervezetek szerint a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni ezt az alapvető jogukat, így szükségszerű a változtatás.
Az érdekképviselet a társadalmi párbeszédet továbbfejlesztené, a most működő szektoriális érdekegyeztető fórumok mellett egy olyan átfogó, a munka világának teljességét felölelő fórum létrehozását javasolja, ahol a munka világának szereplői érdemi konzultációt tudnának folytatni a kormánnyal az őket érintő kérdésekről. A fórum segítségével országos szinten gyakorolhatók a munkaügyi kapcsolatok, lehetőség van véleménynyilvánításra, konzultációra, illetve megállapodás-kötésre munkát érintő kérdésekben.
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb, államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.
2014-től százezer forint feletti, 101 500 forint lestt a bruttó minimálbér - dőlt el az érdekegyeztető tárgyalásokon. A zsebben ebből azonban csak 66 500 forint marad azoknak, akik nem tudnak családi kedvezményt igénybe venni. 2010-ben a bruttóként jóval kisebb összegű, 73 500 forintos minimálbér nettója 60 200 forint volt. A közterhek emelése, pontosan az adójóváírás eltörlése megdrágította a minimálbért. De mennyi lesz 2015-ben? Talán 105000ft ?
Az elmúlt évek adóváltozásai azonban azt hozták, hogy a nettó minimálbér emelkedése nem követte a bruttó összegét, a minimálbér közteher-tartalma jelentősen megnőtt. A minimálbéres dolgozó foglalkoztatása drágább lett, de a zsebben csak kicsivel marad több.
Ugyanis a kormány előbb fokozatosan szűkítette, majd 2012-től teljesen megszüntette az adójóváírást, ami az alacsony jövedelmi sávban jelentett adókedvezményt. Amikor kiderült, hogy ez a lépés jelentős nettó bércsökkenést eredményezne, a kormány a minimálbér 19%-os emelése mellett döntött. 2012-ben 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelkedett a minimálbér és bevezették az elvárt béremelést, ami azt jelentette, hogy 300 ezer forint bruttó havi bér alatt "senki nem járhat rosszabbul" az adórendszerrel. A gazdasági teljesítménytől azonban nagyon távol állt egy ilyen súlyú emelés. A recessziós környezetben a vállalkozások nagy valószínűséggel elbocsátással reagáltak volna, illetve az intézkedés a feketefoglalkoztatást erősítette volna tovább. Így a kormány bevezette a bérkompenzációt, a béremelés 5% feletti részét ideiglenesen (2012-ben és részben 2013-ban) átvállalva a vállalkozásoktól. Azonban kiderült, hogy sokan még az 5%-ot sem tudják kifizetni. Így újabb bérkompenzáció jött. Bár eleinte munkaügyi ellenőrzéseket ígértek, mulasztás esetén közbeszerzésből, állami támogatásokból való kizárást, a szigor csendben kikopott, és az ellenőrzési menetrendből is kikerült az elvárt béremelés teljesítése.
Ami viszont megmaradt, hogy a minimálbér közteher-tartalma jóval magasabb, mint korábban volt. Könnyebbséget azok élvezhetnek, akik igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. Akik nem, azok ebből a bérből ma 2,5-szer több közterhet fizetnek, mint négy éve.
2013-ban elindult ugyan a munkahelyvédelmi akcióterv, ez viszont nem a munkavállaló, hanem a munkáltató oldalán támogat - ha 25 év alatti, 55 év feletti, tartós munkanélküli vagy kismama foglalkoztatásáról van szó. Ezekben a körökben a munkáltatói teher csökken, de az kétséges, hogy a vállalkozások ebből mennyit adnak át a munkavállalónak nettó bérnövekedés formájában.
Ugyan idén rekordalacsony az infláció, sőt enyhe deflációs hatás is mutatkozott, ami növelte a nettó bérek értékét, jól látszik, hogy szakad az országunk a hazavitt összegek mentén.
A Központi Statisztikai Hivatal megyei lebontású nettó bérekre vonatkozó adatsora szerint az év második negyedéve javította az alkalmazottak helyzetét. Az első félévi adatok alapján ugyanis minden esetben - ha enyhén is, de - nőttek a hazavitt összegek.
Változatlanul Budapesten keresik a dolgozók a legtöbbet, havi átlagban 197 795 forintból gazdálkodhatnak, ami közel 4000 forinttal haladja meg az első negyedév végi állapotot. A második helyre Győr-Moson-Sopron megye került 160 804 forintos nettó bérrel. Budapesten egy év alatt egyébként 4,1, utóbbi megyében pedig 5,3 százalékos volt a hazavitt összeg emelkedése.
Ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb nettó bért regisztráló megyék esetében sem történt változás, hiszen továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll a sor végén, előbbi 111 737, utóbbi 109 742 forinttal. Ezek az összegek az egy évvel korábbi állapothoz mérten Nógrád esetében mindössze 0,3, Szabolcs megye esetében pedig 1,2 százalékkal magasabb. Az országos átlag egyébként az első félévben idén 153 939 forint volt az első negyedévi 152 052 után.
Ha ránézünk az első féléves átlagos infláció mértékére, ami most 0,1 százalékos deflációval egyenlő a KSH adatai szerint, akkor egyértelmű, hogy a béremelkedés egyben a fizetések értékének növekedését is jelenti. Igaz, ez mindössze 0,1 százalékpontos "javulást" jelent: vagyis országos átlagban a 3,1 százalékkal magasabb nettó a valóságban 3,2 százalékkal ér több, mint 2013 első negyedévében.
Így szakad az ország
Az elmúlt negyedévek folyamatait tekintve érdekes megállapítást tettünk a cikkünk írása során. A korábban összeállított rangsorokból ugyanis az látható, hogy két-két megye folyamatosan az élvonalban, illetve a sereghajtók között szerepel. Tavaly év eleje óta a negyedév végi állapotokból kiindulva átlagosan 5,9 és 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Somogy és Vas megyében, amivel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye egy nagyon szerény 1,9 és 0,4 százalékos növekedést tud felmutatni.
Az élvonalban szereplő Somogy és Vas megye helyezése már csak azért is meglepő, mert az elmúlt időszakban nem történt olyan nagy volumenű beruházás a térségben, ahol az átlagfizetéseket javító bérért nagy számban foglalkoztatnának új embereket.
Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "helyzete" azonban teljesen érthető. A két régió ugyanis munkaerőpiaci szempontból a problémásabbak közé tartozik a gyenge munkaerő-kereslet miatt. Ezért nagyobb mértékben játszik szerepet a folyamatokban a másodlagos munkaerőpiac, vagyis az állami közfoglalkoztatás. A törvényileg meghatározott közmunkásbér pedig a kormány filozófiája alapján nem éri el a minimálbér szintjét sem, így ez mindenképpen lefelé húzza a statisztikákat.
A szakadás folyamatát az fenti grafikonunk is nagyon jól szemlélteti, ahol is a legérdekesebb az elmúlt két negyedévhez tartozó oszlopok. Míg ugyanis Somogy megyében az első félév végére már 7 százalékos nettónövekedést érzékelhettek a dolgozók előző év azonos időszakához képest, addig Nógrádban ez egy stagnálással egyenértékű 0,3 százalékos pluszt jelent mindössze.
