Ugyan idén rekordalacsony az infláció, sőt enyhe deflációs hatás is mutatkozott, ami növelte a nettó bérek értékét, jól látszik, hogy szakad az országunk a hazavitt összegek mentén.

A Központi Statisztikai Hivatal megyei lebontású nettó bérekre vonatkozó adatsora szerint az év második negyedéve javította az alkalmazottak helyzetét. Az első félévi adatok alapján ugyanis minden esetben - ha enyhén is, de - nőttek a hazavitt összegek.

Változatlanul Budapesten keresik a dolgozók a legtöbbet, havi átlagban 197 795 forintból gazdálkodhatnak, ami közel 4000 forinttal haladja meg az első negyedév végi állapotot. A második helyre Győr-Moson-Sopron megye került 160 804 forintos nettó bérrel. Budapesten egy év alatt egyébként 4,1, utóbbi megyében pedig 5,3 százalékos volt a hazavitt összeg emelkedése. 

Ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb nettó bért regisztráló megyék esetében sem történt változás, hiszen továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll a sor végén, előbbi 111 737, utóbbi 109 742 forinttal. Ezek az összegek az egy évvel korábbi állapothoz mérten Nógrád esetében mindössze 0,3, Szabolcs megye esetében pedig 1,2 százalékkal magasabb. Az országos átlag egyébként az első félévben idén 153 939 forint volt az első negyedévi 152 052 után. 

Ha ránézünk az első féléves átlagos infláció mértékére, ami most 0,1 százalékos deflációval egyenlő a KSH adatai szerint, akkor egyértelmű, hogy a béremelkedés egyben a fizetések értékének növekedését is jelenti. Igaz, ez mindössze 0,1 százalékpontos "javulást" jelent: vagyis országos átlagban a 3,1 százalékkal magasabb nettó a valóságban 3,2 százalékkal ér több, mint 2013 első negyedévében. 

Így szakad az ország

Az elmúlt negyedévek folyamatait tekintve érdekes megállapítást tettünk a cikkünk írása során. A korábban összeállított rangsorokból ugyanis az látható, hogy két-két megye folyamatosan az élvonalban, illetve a sereghajtók között szerepel. Tavaly év eleje óta a negyedév végi állapotokból kiindulva átlagosan 5,9 és 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Somogy és Vas megyében, amivel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye egy nagyon szerény 1,9 és 0,4 százalékos növekedést tud felmutatni. 

Az élvonalban szereplő Somogy és Vas megye helyezése már csak azért is meglepő, mert az elmúlt időszakban nem történt olyan nagy volumenű beruházás a térségben, ahol az átlagfizetéseket javító bérért nagy számban foglalkoztatnának új embereket. 

Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "helyzete" azonban teljesen érthető. A két régió ugyanis munkaerőpiaci szempontból a problémásabbak közé tartozik a gyenge munkaerő-kereslet miatt. Ezért nagyobb mértékben játszik szerepet a folyamatokban a másodlagos munkaerőpiac, vagyis az állami közfoglalkoztatás. A törvényileg meghatározott közmunkásbér pedig a kormány filozófiája alapján nem éri el a minimálbér szintjét sem, így ez mindenképpen lefelé húzza a statisztikákat. 

A szakadás folyamatát az fenti grafikonunk is nagyon jól szemlélteti, ahol is a legérdekesebb az elmúlt két negyedévhez tartozó oszlopok. Míg ugyanis Somogy megyében az első félév végére már 7 százalékos nettónövekedést érzékelhettek a dolgozók előző év azonos időszakához képest, addig Nógrádban ez egy stagnálással egyenértékű 0,3 százalékos pluszt jelent mindössze. 

A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi a 2014-es bértárgyalások megkezdését. A gazdasági fejlődést és a munkavállalók reálpozícióját figyelembe véve a LIGA Szakszervezetek a bérből és fizetésből élők részére a jövő évi inflációs várakozás és a várható GDP-növekedés összegének megfelelő bruttó béremelését tartja szükségesnek.

Szeptember 27-én a LIGA Tanács egyhangú szavazással elfogadta a 2014-es Őszi tárgyalások indítványát. A LIGA Szakszervezetek szükségesnek tartja a minimálbéren élők felzárkóztatását is, az ő esetükben a fent megfogalmazott általános béremeléshez képest +1%-os növekedést tart kívánatosnak. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Közszféra azon területeire, így különösen a Hon és Rendvédelemben dolgozókra, ahol a 2013-as béremelés elmaradt és ezeket visszamenőleg korrigálni, vagy a 2014-es határozatokban kiemelten kell kezelni.

Az indítványban a fentieken túl további 5 pontban kezdeményez tárgyalásokat és kíván törvénymódosító javaslatokat tenni a LIGA Szakszervezetek.

1. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépése óta bebizonyosodott, hogy a szabályozás nem járult hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ellenben rontotta a munkavállalók jövedelmi helyzetét, növelte kiszolgáltatottságukat. Emiatt aktuális a törvény felülvizsgálata és a szükséges korrekciók elvégzése.
2. A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni, ezt az alapvető jogukat. A sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása.
3. A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű létrehozni egy a közszolgáltató szektor problémáival foglalkozó fórumot is.
4. 4. A munkavállalók jelentős része számára a társadalombiztosítás által nyújtható nyugdíj nem elegendő az időskori biztonság megteremtéséhez. A 1281/2010. (XII.15.) számú Kormány határozatban rögzítésre került, hogy fenntartják és erősítik az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakat. A LIGA Szakszervezetek javasolja, hogy a Kormány jelentős adókedvezményekkel segítse elő az öngondoskodás elterjedését.
5. Tovább kell tárgyalni a korhatár előtti ellátások kérdését, ezen belül a korengedményes, a korkedvezményes nyugdíjról.

Módosulnak a Munka törvénykönyvéről szóló törvény munkabérre, távolléti díjra és szabadságra vonatkozó rendelkezései - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A tanácsadó cég hírlevelében ismerteti: az Országgyűlés május 27-én zárta le az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. (A javaslat zárószavazása várhatóan pénteken lesz - a szerk. megj.)

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere a hírlevélben elmondta: a hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (például nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban.

Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából.

Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. A bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak.

Változnak a kötetlen munkarend szabályai is. Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve - ismerteti a hírlevél.