Állami támogatások családoknak 2013 / 2014 évben is különféle jogcímeken érhetők el. A kormányok mindig feladatuknak tartották, hogy a családokat, melyek a társadalom legfontosabb építőkövei, lehetőség szerint megerősítsék, és segítség a következő generáció testi és lelki értelemben vett egészséges felnövekedését. Széles a kínálat, ezért bemutatásuk csak nagyon tömören lehetséges.

Kezdjük máris a szociális rászorultságtól függő ellátásokkal, melyek lehetnek pénzben és természetben nyújtott támogatások. Pénzben nyújtott ellátások között található a rendszeres szociális segély, a temetési segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás. Természetben nyújtott támogatások között meg kell említeni a lakásfenntartási támogatást, illetve az átmeneti segélyt. Természetesen minden támogatásnak, ellátásnak vannak megfeleltetési szabályai.

A következő jogcím, amelyen a családok állami támogatást kaphatnak, az a gyermekek után igénybe vehető támogatások köre. Ide tartozik az anyasági támogatás, a GYES, a GYET, a TGYÁS, a családi pótlék, mely két részből áll a nevelési ellátásból, és az iskoláztatási támogatásból, itt kell még megemlíteni a GYED-et és a gyermekápolási táppénzt. Az egyéb kedvezmények között ki kell emelni a családi adókedvezményt, illetve az ingyenes tankönyvellátást.

Bővült az 1997. évi XXXI. törvény által a szociálisan rászorulók támogatásának a köre. Ez alapján a családok részesülhetnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban, gyermektartásdíj megelőlegezésében, óvodáztatási támogatásban, otthonteremtési támogatásban, és végül a gyermekétkeztetés normatív kedvezményében. Ezen felül lehetősége van az arra rászoruló családoknak igénybe venni a természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást. Fentieken kívül még meg kell említeni a szocpolt, a félszocpolt, a kamattámogatást, és a lakástakarék-pénztári támogatást, amelyek lakás vásárlás, bővítés, tetőtér beépítés, korszerűsítés esetén vehető igénybe a családok számára. Ezek a lakásépítéssel kapcsolatos támogatások a nagyságuknak köszönhetően komoly segítséget jelentenek azoknak a családoknak, akik ilyen jellegű terveiket akarják megvalósítani.

Egyéni vállalkozó adózása főállás mellett 2012 2013- Egyéni vállalkozó adózása főállás mellett 2012-2013 évben a következők szerint alakul. Ha az egyéni vállalkozónak van igazolható heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, és a vállalkozásából nem származik vállalkozói kivét, akkor egyéni vállalkozóként nincs járulékfizetési kötelezettsége, ami független a bevételétől. Vagyis csak a nyereség (árbevétel mínusz költségek), illetve az árbevétel után kell különböző adókat fizetni, de járulékokat nem.

Ha az illetőnek igazolhatóan nincs legalább heti 36 órás főállású munkaviszonya máshol (tehát főállású egyéni vállalkozó), akkor legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a vállalkozói igazolvány kiváltásának napjától. Akkor is, ha még semmilyen bevétele nincs a vállalkozásnak! Tagi kivét, azaz 9,5% nyugdíjjárulék – ha MNYP tag, akkor 8% MNYP tagdíj, 1,5% nyugdíjjárulék, 4+2% egbizt. Járulék, 4% vállalkozói járulék, szja jövedelem szerint, (ha van 40 órás munkaviszonyuk nincs eho) ha van főállásuk + EHO is van az osztalék után


A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra vonatkozó előírások

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2008. január 1-jétől szintén kötelezett a 4 350,-, napi 145,- forint összegben megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettségét nem érinti, hogy az egyéni vállalkozó eva adózó vagy sem! Szintén nem befolyásolja e járulékfizetési kötelezettség fennállását az sem, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként vagy eva adóalanyként elért bevétele.

Az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége:

a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig,
b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt gyermekgondozási segélyben részesül, keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. Az egyéni vállalkozót emellett terheli a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is. (A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.) A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege. Az eva adózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az eva adóalap 10 százaléka után fizeti meg. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a fizetendő  egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alatt álló kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg és évente, a személyi jövedelemadó-bevallásában vallja be.