NAV útmutató az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről szóló 3003/2013. NAV útmutató módosításáról

Az általános forgalmi adó bevallás általános szabályairól, valamint a gyakorított elszámolási lehetőségének engedélyezéséről szóló 3003/2013. NAV útmutatót (a továbbiakban: útmutató) a következők szerint módosítom.

1. Az útmutató 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Az Art 1. számú melléklet I/B/3.ak)pontja alapján havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény)  96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek és az Áfa törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének.”

2. Az útmutató a 6. pontot követően a következő 6a. ponttal egészül ki: adóbevallás

„6a. Az Art 1. számú melléklet I/B/3.an)pontjának rendelkezése szerint az adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.”

3. Az útmutató 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3.ac) pontja alapján az adózónak abban az esetben, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot (vagyis a számítás eredménye -250 ezer forint és +250 ezer forint közötti érték) - és az Áfa törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal -, a tárgyévről éves adóbevallást kell benyújtania.”

4. Az útmutató 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:­

„11. A csoportos adóalanyiság megszűnése (a csoportazonosító szám törlése) esetén a volt tag a csoportos adóalanyiság engedélyének visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő naptól – a rá egyébként irányadó bevallási gyakoriság szerint – havi vagy negyedévenkénti bevallás benyújtására köteles, amennyiben a csoportos adóalanyiság megszűnését követő nyilatkozata szerint általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező adózási módot választott. A tagnak a csoportos adóalanyiság megszűnését követő első havi, illetőleg negyedéves bevallását az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő napot magában foglaló hónapról/negyedévről a hónapot, negyedévet követő hónap 20. napjáig kell benyújtania.”

5. Az útmutató 12. pontja helyébe a következőrendelkezés lép:

„12. A csoportos adóalanyiságból kiválás esetén a kivált tag a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napjától, – a rá egyébként irányadó bevallási gyakoriság szerint – havi vagy negyedévenkénti bevallás benyújtására kötelezett, amennyiben a kiválást követő nyilatkozata szerint általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező adózási módot választott. A csoportos adóalanyiságból kivált tagnak a kiválást követő első általános forgalmi adó bevallását a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónapról vagy negyedévről a hónapot, negyedévet követő hónap 20. napjáig kell teljesítenie.”

6. Az útmutató a 12. pontot követően a következő 12a. ponttal egészül ki:

„12a. A csoportos adóalanyiság megszűnése vagy a csoportból kiválás esetén, amennyiben a volt tag 2015-ben vagy ezt követően alakul, akkor a volt tagnak az alakulás évében és az alakulást követő évben havi bevallási gyakorisággal kell eleget tennie az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének. Egyéb esetben a volt tagot negyedévenkénti bevallási kötelezettség terheli.”

7. Az útmutató 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. Az év közbeni áttérési kötelezettségek során az adózónak az év elejétől kezdődően folyamatosan figyelnie kell az elszámolandó adó összegét és a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének általános forgalmi adó nélküli, éves szinten összesített összegét. Az a körülmény, hogy az adózó a gyakoribb bevallásra irányadó értékhatárt eléri egy adott napon, nem jelenti azt, hogy azonnal át kell térnie a gyakoribb bevallásra. Az áttérésre irányadó szabályok ugyanis kimondják, hogy az elszámolandó adó összegét az év elejétől a tárgyév adott negyedévének utolsó napjáig terjedő időszakban összesítetten kell figyelembe venni. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3.ai)pontja alapjána tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát, melyből következően a tárgyidőszakra vonatkozóan benyújtott bevallások (ideértve a késett bevallásokat is) adatai határozzák meg az adózó bevallási gyakoriságának év közben történő módosulását.”

8. Az útmutató 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3.ad) pontja alapján az éves bevallásról negyedéves bevallási gyakoriságra kell az adózónak áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete előjelétől függetlenül a 250 ezer forintot elérte (vagyis legalább +250 vagy -250 ezer forint), vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének általános forgalmi adó nélküli, éves szinten összesített összege meghaladja az 50 millió forintot vagy számára az adóhatóság év közben közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - az adózónak benyújtania, amelyben az említett értékhatárt elérte, illetőleg amelyben az adóhatóság a közösségi adószámot megállapította. Ezen negyedévet követően az adózó negyedéves bevallás benyújtására köteles áttérni.”

9. Az útmutató 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetési kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat közlésétől számított 15. nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt legkorábban a bevallás beérkezésének napjától kell számítani.”

10. Az útmutató 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3.b)pontja alapján az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének. Az átalakulással, egyesüléssel, illetve szétválással létrejövő adózó a tevékenysége megkezdése időpontjától a jogelődre vonatkozó gyakorisággal tesz eleget bevallási kötelezettségének, azonban nem mentesül a gyakoribb bevallási kötelezettségre történő áttérés általános szabályai alól. Az áttérés szükségességének vizsgálata szempontjából a jogutód tevékenységének megkezdése időpontjától elért elszámolandó általános forgalmi adó, illetve a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélküli összege az irányadó.”

11. Az útmutató 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. A rá irányadó általános forgalmi adó bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha az Áfa törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítés, vagy az Áfa törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50.000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani.”

12. Jelen útmutató a kiadmányozás napjától érvényes, rendelkezéseit a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

Egyéni vállalkozó adózása főállás mellett 2012 2013- Egyéni vállalkozó adózása főállás mellett 2012-2013 évben a következők szerint alakul. Ha az egyéni vállalkozónak van igazolható heti 36 órát meghaladó főállású munkaviszonya, és a vállalkozásából nem származik vállalkozói kivét, akkor egyéni vállalkozóként nincs járulékfizetési kötelezettsége, ami független a bevételétől. Vagyis csak a nyereség (árbevétel mínusz költségek), illetve az árbevétel után kell különböző adókat fizetni, de járulékokat nem.

Ha az illetőnek igazolhatóan nincs legalább heti 36 órás főállású munkaviszonya máshol (tehát főállású egyéni vállalkozó), akkor legalább a minimálbér után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a vállalkozói igazolvány kiváltásának napjától. Akkor is, ha még semmilyen bevétele nincs a vállalkozásnak! Tagi kivét, azaz 9,5% nyugdíjjárulék – ha MNYP tag, akkor 8% MNYP tagdíj, 1,5% nyugdíjjárulék, 4+2% egbizt. Járulék, 4% vállalkozói járulék, szja jövedelem szerint, (ha van 40 órás munkaviszonyuk nincs eho) ha van főállásuk + EHO is van az osztalék után


A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra vonatkozó előírások

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2008. január 1-jétől szintén kötelezett a 4 350,-, napi 145,- forint összegben megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettségét nem érinti, hogy az egyéni vállalkozó eva adózó vagy sem! Szintén nem befolyásolja e járulékfizetési kötelezettség fennállását az sem, hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként vagy eva adóalanyként elért bevétele.

Az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége:

a) a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak visszaadása, visszavonása, a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat jogerőre emelkedése napjáig,
b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon időtartamra, amely alatt gyermekgondozási segélyben részesül, keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti. Az egyéni vállalkozót emellett terheli a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is. (A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén tagdíjat nem, csak 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.) A nyugdíjjárulék alapja a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege. Az eva adózó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az eva adóalap 10 százaléka után fizeti meg. Az eva adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a fizetendő  egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be. A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alatt álló kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig fizeti meg és évente, a személyi jövedelemadó-bevallásában vallja be.