Valóban meglepően rövid, összesen 20 oldalas a 2016-os adótörvény-javaslat, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány nevében beterjesztett. Mutatjuk a változásokat pontról pontra. 

32 paragrafusból áll a csütörtökön beterjesztett 2016-os adócsomag. Ennek elemei:

• A személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozásában a módosítás 15 százalékra csökkenti a személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 16 százalékról.
• A kétgyermekes családok adókedvezménye jövőre egynegyedével növekszik (10 ezer forintról 12500 foritnra).
• A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása jogtechnikai jellegű pontosításokat szolgál.
• Kedvező rendelkezés, hogy a bírság, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.
• Bevezetésre kerül a növekedési adóhitel, amelynek lényege, hogy az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót a következő két adóév során kell megfizetni. Tállai András itt megemlítette, hogy ha az adózás előtti eredmény ötszörösére bővülése esetén léphet életbe ez a módosítás.
• Csökken a bankadó az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően. A hitelintézetekre vonatkoztatottan a Javaslat szerint a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken (majd 2019-től az adókulcs az uniós normáknak megfelelő arányú lesz). További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A 2019-től alkalmazandó adókulcs(ok) mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig tesz javaslatot a kormány.
• Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.
• Közműadó-kedvezmény: (1) az adókötelezettség valamennyi, új nyomvonalon létesített közművezeték esetén csak az üzembe-helyezést követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. (2) A javaslat szerint a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát - annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át - le lehet vonni az adó alapjából.
• Állandó közteherré alakul a dohányipari különadó, amit eredetileg csak az idei évre akart bevezetni a kormány.
• Január elsejétől 5%-ra csökken a sertés tőkehús áfája.
• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi tevékenységet folytató vállalkozó számára, amelynek összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi (egészségügyi alapellátási) tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot.

A dohányipari különadónál nem erről volt szó

Tállai András NGM-államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a jövő évi adótörvény-javaslat attól is különleges, mert nincs benne közteher-emelkedés. Ez így ebben a formában megítélésünk szerint nem teljesen igaz.

A dohányipari cégek ugyanis valószínűleg adóemelésként élik meg, hogy a tavalyi ígérettel ellentétben a kormány tartóssá teszi az idei évben bevezetett és egyszeri tehernek ígért "dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását". Bár már a törvény tavalyi elfogadásakor is egyes piaci szereplők a különadó tartós fennmaradására számítottak.