A napokban megjelent, és júliustól hatályba is lép a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK) szabályozó, több ponton átdolgozott kormányrendelet. Több bank is úgy döntött viszont a közelmúltban, hogy nem fogad be CSOK-ra (régi nevén szocpolra) vonatkozó ügyfélkérelmeket. Ennek ellenére mind a támogatás, mind a lakáshitelek iránt igen élénk lehet a kereslet az idén.

A napokban megjelent a lakásépítési támogatásokról szóló, módosított kormányrendelet, amely immár az új és használt lakások vásárlásához adható támogatások nyújtását is szabályozza. A jogszabályban szereplő legfontosabb változás, hogy a legfeljebb 350 ezer forintos négyzetméterárú, legalább komfortos használt lakás vásárlásához, továbbá a meglévő használt lakás bővítéséhez is jár július 1-jétől a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK), régebbi, közismert nevén szocpol.

A megújított lakásépítési támogatást ugyanakkor kevesebb helyen lehet majd igényelni, mint eddig. Információink szerint ugyanis a közelmúltban több nagybank is úgy döntött, hogy nem folytatja a konstrukció nyújtására vonatkozó együttműködést a kincstárral. A visszalépés viszont akár kétélű fegyver is lehet, hiszen a CSOK-ot igényelni szándékozó ügyfelek olyan bankot keresnek, amely nyújtja a konstrukciót, és vélelmezhető, hogy akkor már az esetlegesen igényelt hitelt is ott veszik fel.

A kincstár honlapján szereplő tájékoztatás szerint egyébként jelenleg 13 banknál érhető el a 2011-es kormányrendelet által szabályozott lakásépítési támogatás, ám ezekből három jelzálogbank, és valamelyik itteni bankcsoporthoz tartozik. Elérési gondokkal ugyanakkor nem kell számolni, hiszen a nyolc nagybank közül öt – az Erste, a K&H, az MKB, az OTP és az Unicredit – szerepel a listán, az integrált takarékszövetkezetek közül pedig mindegyiknél elérhető a támogatás.

A lakásépítési támogatást igényelni készülő családok lehetőségei viszont kétségtelenül kibővülnek a megújult rendelettel. A jogszabály alapján ugyanis 500 ezer és 3,25 millió forint közötti összegű, vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak a szülők a meglévő gyermekeik után, továbbá azok a házaspárok, akik a következő négy évben gyereket kívánnak vállalni.

Az állami támogatás nagysága – ahogy eddig – a gyerekek számától, a lakás nagyságától és a lakás energiatakarékossági fokozatától is függ. Használt lakásra vagy bővítésre akár ugyanannyi támogatás is kérhető, mint új lakásra, és az is könnyebbséget jelent a korábbiakhoz képest, hogy a jelenlegi 60 helyett akár már 40 négyzetméteres lakásra is kérhető majd támogatás. A mostani jogszabály meghatározza azt is, hogy mi számít a lakás bővítésének. Ez pedig a lakás hasznos alapterületének egy szobával történő növelését jelenti, amely történhet hozzáépítéssel, de a tetőtér beépítésével is.

A lakásépítési támogatásokra vonatkozó új szabályok július elsejei életbe lépése pedig a lehető legjobb időpontban történik: nyárra ugyanis a hitelintézetek végeznek a devizahitelek elszámolásával, és a nyári időszak egyébként is nagyon aktív mind az ingatlanpiac, mind a lakáshitelezés szempontjából. A nagy piaci felfutást viszont kissé fékezheti a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) megjelenése, ami a hitelfelvevő legális jövedelmének arányában korlátozza a vállalható törlesztőrészletet, másrészt a hitelfedezeti mutató bevezetése (HFM), amely a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelösszeget.