A Liga Szakszervezetek nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek egymáshoz - jelentette be a szövetség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Győrben.
Gaskó István elmondta, hogy egy hét múlva, november 27-én dönti el a Liga Szakszervezetek tanácsa, hogy milyen nyomásgyakorló eszközöket vet be a kormánnyal és a munkaadói oldallal folytatott tárgyalásokon.
Beszámolt arról is, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki tárgyalása eredménytelennek bizonyult mind a bérek, mind a munka törvénykönyve ügyében, nem közeledtek az álláspontok. A következő VKF ülést jövő hét pénteken, november 27-én tartják.
Kifejtette, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég 5,5 százalékos minimálbér-emelésről beszélt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán 2,5 százalékos emelésről szólt, a csütörtöki tárgyaláson a munkaadók pedig az emelés 1,5 százalékos lehetőségéről beszéltek. Ezekkel az álláspontokkal a Liga nem tud kiegyezni - mondta.
A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a Liga azt akarja elérni, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ehhez mintegy 20 ezer forintos emelés szükséges. (A minimálbér bruttó összege 2015-ben 105 ezer forint, a szakmunkás garantált bérminimumé 122 ezer forint.)
Hozzátette: a nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz „a szájzártól a sztrájkig bezárólag”.
Az eddigi tárgyalásokról szólva elmondta, hogy a Liga három éve szorgalmazza a minimálbér és a létminimum közötti rés megszüntetését. A kormány részéről erre volt hajlandóság, de az „nem volt annyira erős, hogy a munkaadókat is rákényszerítsék erre”.
Úgy vélte, a munkaerőpiacon elindult elvándorlás mértéke már tarthatatlan, nemcsak az orvosok, hanem a szakmunkások is Nyugat-Európában szeretnének boldogulni a jövedelemkülönbség miatt.
És, hogy mi mennyi-be fog kerülni? Így adózunk jövőre majd :
Több módosítást is elfogadott a jövő évi adótörvényekhez kapcsolódóan az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken. Ezek érintik például a szeszfőzdéket, a munkavállalói résztulajdonosi programot vagy az önkormányzatok adóelőnynyújtási lehetőségét.
Egy változtatás lazítana a megbízható adózói minősítés mulasztási bírsághoz kötődő feltételein a nagyobb vállalkozások esetében, figyelemmel arra, hogy ezeknél nagyobb például az adminisztrációs hiba esélye.
Elkülönített letéti számlát kellene nyitniuk a szeszfőzdéknek a bérfőzéshez kapcsolódó jövedéki adó befizetési kötelezettségük teljesítéséhez annak érdekében, hogy az egyértelműen elkülöníthető legyen a szeszfőzde adóalanyként teljesített befizetéseitől.
A bizottság egy olyan változtatást is elfogadott, amely mentesíti az ajándékozási illeték alól azokat az ügyleteket, amelyekben a munkavállalói résztulajdonosi program keretében ingyenesen szerez valaki értékpapírt, üzletrészt, tagi részesedést.
Több új szabály került be az illetéktörvénybe arról, hogy lakásvásárláskor mikor nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni. Például ilyen az az eset, amikor valaki úgy vásárol meg egy lakást, hogy azt nyomban bérbe adja a korábbi tulajdonosának. A bérleti időnek legalább 5 évre kell szólnia, az éves bérleti díj pedig nem haladhatja meg a vételár 7 százalékát. A szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a bérlővé vált korábbi tulajdonos 5 éven belül visszavásárolhatja a lakást, mégpedig az általa kapott vételárnál 5 százalékkal magasabb összegért.
Egy másik elfogadott módosítás egyértelművé teszi, hogy a külföldön vagy belföldön megfizetett úthasználati díj 7,5 százaléka vonható le az iparűzési adóból. A változtatás bővíti az önkormányzatok adóelőlegnyújtási lehetőségét is azzal, hogy valamennyi vállalkozó számára megállapíthatnak adókedvezményt az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés költségének 10 százalékának megfelelő összegben.
Egy változtatás pontosítja a biztosítási díj visszaigénylésének módját a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnése esetén.
A bizottság változtatna az adóhatósági becslés szabályain. Javaslatuk szerint az adóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, továbbá azt is, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és az alkalmazott módszerek megfelelőek az adó alapjának becslésére.
Az adótörvényeket módosító törvényjavaslathoz adott bizottsági összegző módosító indítvány kimondja azt is, hogy kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján adóbecslés nem alkalmazható.
Mi mennyi 2016 - benyújtották az Országgyűlésnek a 2016. évi adócsomagra vonatkozó törvényjavaslatot, amely a legjelentősebb újításokat az adózás rendjében hozza. További friss hírek
Az egyik legjelentősebb változás jövőre, hogy az adóhatóság kategorizálná az adózókat, és eltérő eljárási szabályokat alkalmazna a megbízható és a kockázatos adózókra. A minősítést az adóhatóság első ízben a 2016. első negyedévre vonatkozó adózói adatok alapján adja majd ki. A kapott minősítések lekérdezésére 2016. második negyedévétől az ügyfélkapun keresztül lesz majd lehetőség. Azok a cégjegyzékbe bejegyzett vagy áfa regisztrált adóalanyok, akik jogkövető magatartást folytatnak, megbízható minősítést kapnak. A megbízható minősítés megszerzéséért 10, megbízhatóságot jelző kritériumnak kell megfelelniük.
A megbízható státuszt elnyerve előnyösebb elbírálásban részesülnek, mint a kockázatosnak ítélt adózók. A megbízható státusz elnyerése olyan könnyítésekkel kecsegteti az adózókat, mint hogy
a kiszabható mulasztási és adóbírság felső határát 50 százalékkal mérséklik az általános szabályok szerint megállapítható mértékhez képest;
a nyilvántartott tartozásra évente egy alkalommal automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak;
a visszaigényelt általános forgalmi adót az adóhatóság 2017. január 1-jétől 45 napon, 2018. január 1-jétől 30 napon belül utalja ki.
Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat az adózókat, akik nagy összegű adóhiányt vagy –tartozást halmoztak fel, akik be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak, és akiket egy éven belül ismételt üzletbezárásra büntetettek. A kockázatos kategóriába sorolt adózók nem részesülnek kedvezményes eljárásban: az általuk visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap, és a megbízható adózókhoz képest hosszabb adóhatósági ellenőrzésekre számíthatnak, az ő esetükben az ellenőrzési határidőt 60 nappal meghosszabbíthatják.
Adóregisztráció
Néhány ponton változik az adóregisztrációs eljárás is. Az adótartozásra vonatkozó összeghatárok 5 és 10 millió forintra csökkennek; a regisztrációnál vizsgált személyek körébe bekerülnek a cégvezetők is.
Adminisztrációs hiba, tévedés
A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetében az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – hívja fel az adózót a kötelezettsége teljesítésére, azaz adminisztrációs hibát, tévedést nem büntet azonnal.
Pótlékmentes részletfizetés
A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kapcsán a korábbi 150 000 forintról 200 000 forintra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés összeghatára, melyet a személyi jövedelemadón túl az egészségügyi hozzájárulásra is kiterjesztenének.
Folyószámla integráció
Jelenleg az adóhatósági és a vámhatósági szerv külön tartja nyilván az adózók kötelezettségeit és befizetéseit. A módosító csomag elfogadásával a külön nyilvántartott folyószámlákat a hatóságok közös nyilvántartássá fésülik össze. Az adó- és a vámfolyószámlák összevonására tekintettel az adóhatósági igazolásokra vonatkozó szabályok is módosulnak. A tartozásmentesség igazolást 2016-tól már egységesen, NAV szinten lehet kérni, az igazolás tartalma pedig kiegészül a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozások adataival is.
Nettó pótlékszámítás
A nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezések a jövőben – eltérő rendelkezés hiányában – a tartozások szélesebb körére lesz alkalmazható.
Adóellenőrzések
Végelszámoláskor a rendezett adóügyi kapcsolatokkal rendelkező, megbízható adózók esetében a kötelező adóhatósági ellenőrzés megszűnik, csak a kockázatos adózók esetében marad fenn.
Személyi jövedelemadó
Bevallási nyilatkozat, bevallási ajánlat
A javaslat szerint megszűnne az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás intézménye, ezek utoljára a 2015. évre vonatkozóan tehetőek. A tervezett módosítás szerint a jövőben, ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és nem érvényesít adókedvezményt, nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az adó megállapítására (bevallási nyilatkozat). Az adóhatóság a magánszemély bevallását a havi 08-as bevallások alapján készíti el, melyet március 15. után küld meg az adózónak elektronikus úton (Bevallási ajánlat). Ez azt jelenti, hogy az adózónak rendelkeznie kell ügyfélkapu hozzáféréssel. Az új intézményként bevezetni kívánt bevallási nyilatkozatot első alkalommal 2015. évre vonatkozóan lehetne tenni, ún. bevallási ajánlatot pedig a 2016. évre vonatkozóan készítene először az adóhatóság.
Szálláshely-szolgáltatás
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részleges feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szabályozása változik, ezzel összefüggésben a javaslat meghatározza az egyéb szálláshely, és külön nevesíti a falusi szálláshely fogalmát. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatását szabályozó kormányrendelet módosításával a falusi szálláshely-szolgáltatás is bekerült a tételes átalányadózásra jogosító tevékenységek közé.
Áfa
Időszakos elszámolású ügyletek: könnyítés
Jelentősen változik az időszakos elszámolású ügyletek adózása 2016-tól (bizonyos adózói körnek már idén év közben változott). Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja lesz. A főszabály azonban az esetek elenyésző részében lesz alkalmazható, előrefizetés esetében ugyanis, ha a számla kibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetében pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb – a korábban elfogadott szabályozás szerint – az időszak végét követő 30. nap lesz a teljesítési időpont. Ez a végső határidő módosulna az időszak végét követő 60. napra a törvényjavaslatban foglaltak szerint.
Egyéb változások
A törvényjavaslat elfogadásával az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhatnak csoportos adóalanyiságot. További változás, hogy a nemzetközi légi személyszállítást végző repülőtársaságok a jövőben mentesülnek a számlakibocsátás alól, azonban a szolgáltatást igénybe vevő kérésére kötelesek számlát kiállítani (a bizonylat kiállítási kötelezettség természetesen továbbra is él).
Jövedéki adó
A jövedéki adóra vonatkozó módosítási javaslatok a pálinka magánfőzésére (adójegy alkalmazásán keresztül megvalósuló adózási megoldás kerül bevezetésre), illetve bérfőzésére vonatkozó szabályokra vonatkoznak.
Környezetvédelmi termékdíj
Fogalmi változások
A törvényjavaslat az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtése, a szabályozás pontosabbá tétele és a jogértelmezés megkönnyítése érdekében több új fogalom meghatározást, fogalmi pontosítást, és szövegpontosítást tartalmaz.
Átalánydíj a gépjárművekre
Megnyílik a darabszám alapú átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. Az átalánydíj lehetősége csak a személygépkocsi és motorkerékpár termékdíjas alkotórészei (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektronikai berendezések) esetén áll fenn (a tehergépjármű esetén például nem). A gépjármű termékdíj átalánya (más termékek után fizetett átalánydíjjal ellentétben) visszaigényelhető a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
Átláthatóbb szankciórendszer
Átláthatóbbá válik a szankciórendszer. A javaslat egyértelműen tisztázza, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben nem szabályozott esetekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók, valamint új fogalomként jelenik meg a termékdíjhiány, a termékdíj-különbözet és a termékdíj-tartozás, és lehetőség lesz késedelmi pótlék kiszabására is.
Háromszögügyletek
A háromszögügyletek körében a módosítás alapján a jövőben abban az esetben sem keletkezik majd termékdíj fizetési kötelezettség, ha a külföldre történő kiszállítást nem az eladó, hanem a vevő végzi, szervezi.
Külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer
Egy évre nő az újrahasználható csomagolószerek visszaszállítására nyitva álló időszak, a termékdíj fizetési kötelezettség tehát egy év eltelte után keletkezik.
Egyéni hulladékkezelés
A törvényjavaslat jelentősen könnyíti az egyéni hulladékkezelést választók számára a termékdíjkötelezettség teljesítését. Az eddigi negyedéves bevallási és fizetési kötelezettséget egy évente egyszeri, előleg-bevallási, és egy éves, tényadatokon alapuló, elszámolási kötelezettség váltja fel.
Számlazáradékok
A csomagolószerek és reklámhordozó papírok esetében megszűnik a kötelező számlazáradékolás, csökkentve az érintettek adminisztrációs terheit.
Termékdíj-átvállalás
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a szerződésen alapuló átvállalás NAV felé történő bejelentését az átvállalónak kell megtennie.
Online kereskedelem
A törvényjavaslat értelmében a termékdíj köteles termékek külföldről, távolsági értékesítés keretében történő átruházása is termékdíj-kötelezettséget keletkeztet. A forgalomba hozatal fogalmának e változása megszünteti a külföldi, online kereskedelmet végző gazdálkodók piaci előnyét a hazai szereplőkhöz képest.
Illetékek
Járműpark korszerűsítésének ösztönzése
A módosító csomaggal zöld jelzést kap a környezetkímélő járművek illetékmentessége. Az elektromos meghajtású járművek mellett az egyéb környezetkímélő járművek visszterhes megszerzése is illetékmentessé válik.
A jogalkotó támogatni kívánja a logisztikai és közúti fuvarozási ágazatban használt járműpark korszerűsítését is. A tervezet elfogadása esetén a haszonjárművek (autóbusz, nyergesvontató és tehergépkocsi) szerzése illetékmentessé válik.
Egyéb változások
A megbízható adózói státusz egyik további hozadéka, hogy az ide besorolt adózók által kezdeményezett részletfizetési eljárás mentesül az eljárási illetékfizetés alól.
A műemléképületekre vonatkozóan (védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületekhez) illetékvisszatérítés formájában igénybe vehető speciális illetékmentességet élveznek az érintett adózók az öröklési és a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.
Helyi adók
Letölthető helyi adó adatbázis
A kincstári nyilvántartás a helyi adókról és mentességekről, kedvezményekről elektronikusan letölthető formában lesz elérhető a jövőben. Fontos azonban tudni, hogy ez nem hiteles nyilvántartás, az adózó a nyilvántartást csak saját felelősségére használhatja fel.
Egységes helyi adó bevallás
Az adózók a bevallási kötelezettségüket a jövőben az általános nyomtatványkitöltő programmal, egységes formában is teljesíthetnék. A benyújtott bevallásokat az állami adóhatóság továbbítaná az érintett önkormányzati adóhatóságoknak. Így az iparűzési adót fizető – különösen a több telephellyel rendelkező – adózók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnának meg.
Útdíj levonási lehetőség bővülése
Nem csak a hazai e-útdíj, hanem a ráfordításként, költségként elszámolt külföldön és belföldön megfizetett megtett úttal arányosan fizetett díj, valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért megfizetett díj 7,5 százaléka is levonható az iparűzési adóból. (A belföldi e-útdíj 7,5 százaléka már 2013. július 1-jétől levonható a fizetendő iparűzési adóból.)
Gépjárműadó
Az elektromos meghajtású gépjárművek mellett a többi környezetkímélő jármű üzemeltetését is mentesítenék a gépjárműadó alól. A mentesség de minimis (csekély összegű) támogatásként vehető igénybe. Új adóztatási mód vonatkozik majd a nyergesvontatókra, amely a fuvarozók jövedelempozícióját javíthatja.
Minimálbér 2016 : A kormány az elmúlt években sokkal inkább elvett a minimálbért kereső emberektől, mint adott nekik - reagálta az LMP Tuzson Bencének, a Fidesz frakció szóvivőjének csütörtöki bejelentésére.
Tuzson Bence csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: öt év alatt 43 százalékkal nőtt a minimálbér összege. Hozzátette, hogy 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2015-ben pedig 105 ezer forint, azaz a minimálbér összege évente átlagosan tíz százalékkal emelkedett, ami azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek.Az LMP szerint a minimálbér az elmúlt öt évben mindössze 8500 forinttal nőtt, miközben a bruttója 31500 forinttal lett több. A 43 százalékos emelésből így az emberek csak 14 százalékos emelkedést érzékeltek.
A jövő évi költségvetés egy százalékpontos adócsökkentésével is a "dolgozó szegények" járnak a legrosszabbul - tették hozzá.
Az ellenzéki párt szerint a legfontosabb lépés a nettó bérek emelését lehetővé tevő adóreform és a dolgozói szegénység elleni javaslatok elfogadása annak érdekében, hogy Magyarország egy élhetőbb ország legyen.
Adózás : Az adatok szerint – általánosságban – az adóbevallást készítő magánszemélyek mintegy negyede tartozott az államnak; a cégvilág jóval több mint felének szintén volt adóhátraléka.
A gazdasági szereplők és a polgárok együttes elmaradása kevéssel ugyan, de meghaladta a 2400 milliárd forintot.
A hatalmas összegű köztartozás két csoportra osztható. Az első kategóriát azok a kintlévőségek alkothatják, amelyeknél még remélhető részben vagy egészben eredményes behajtási intézkedés. Ide sorolható az 1,2 millió magánszemély összesen 195 milliárdos hiánya.
De a gazdasági életben ténylegesen részt vevő vállalkozások ügyében is lehet keresni valója a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak. Az ilyen cégek ugyanis üzleteket kötnek, vannak gépeik, berendezéseik, s követeléseket támasztanak más szereplőkkel szemben. A működő cégek közül júniusban 325 ezer küzdött kisebb-nagyobb adóhátralékkal, mégpedig együttesen 240 milliárdos összegben – olvasható a Napi Gazdaságban.
Nyugdíj : Kell a nyugdíjbiztosítás, hogy meg tudjunk élni! Azzal mindenki tisztában van, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer nem lesz képes megfelelő nyugdíjat biztosítani a számunkra. Nagyon egyszerűen ki tudjuk számolni a nyugdíjkalkulátorral, hogy mekkora állami nyugdíjra vagyunk jogosultak, de ne számítsunk valami szép összegre. A jelenlegi keresetünk nagyjából 60%-a juthat nekünk, és ez még a szerencsés helyzet, hiszen jó pár év múlva ezt is örömmel elfogadnánk.
Egyértelmű, hogy valamilyen módon pótolnunk kell magunknak a kieső bevételeinket, és erre az egyik legjobb megoldás a nyugdíjbiztosítás. Nem csak magas hozamokat van lehetőségünk elérni, széleskörű szolgáltatás mellett, hanem még az állam is támogatja, ha ilyen módon gondoskodunk magunkról.
Akár plusz 130 ezer forintot kaphatunk minden évben Minden kétséget kizárva a nyugdíjbiztosítások egyik legnagyobb vonzereje a 20%-os, évente akár 130 ezer forintos SZJA kedvezmény. Ráadásul kimondottan előnyös az is, hogy míg korábban a bankszámlánkra utalta az állam az életbiztosítások után járó adókedvezményt, addig most a nyugdíjbiztosítás egyenlegét fogja növelni ez az összeg. Magyarul úgy működik, mint a befizetéseink, és további extra nyereséget termelnek számunkra, viszont nem mindenhol egyformán. Érdemes megnézni, hogy egyes biztosítók hogyan kezelik a hozzájuk beérkező adójóváírásokat.
Nagyon nem mindegy, hova kerül az adókedvezmény A biztosítók ugyanis egészen eltérően kezelik a hozzájuk beérkező adókedvezményeket. Akadnak olyanok, mint például a Generali, Groupama, és a MetLife, akik olyan felosztásban fektetik be a pénz, amilyen eszközalapokat választottunk a rendszeres díjainknak. További előnye, hogy mivel külön eseti számlán tartják nyílván az adókedvezményeket, ezért bármikor változtathatunk rajta, így adott esetben áttehetjük kisebb, vagy nagyobb hozammal kecsegtető befektetési alapokba. Bár az Aegon Biztosító is a rendszeres díjak szerint fekteti be az adóvisszatérítést, de ők egységes pénzalapot kezelnek, így csak akkor válthatunk, ha az egész portfóliónkon változtatunk.
A nyugdíjak emeléséről ne is beszéljünk, éhen halni sem elég a Magyar nyugdíj.
Család pótlék : évek óta nem emelik és a szociális ellátásokat sem.
Ellátások : Számos kistelepülésen válhat fizetőssé egy most még ingyenes szociális ellátás, ha elfogadja a parlament a héten benyújtott törvénytervezetet – írja az index.hu. Jelenleg az önkormányzatok döntik el, kérnek-e pénzt azért a rászorulóktól, hogy legyen valaki, aki kijár az otthonukba segíteni boldogulni a mindennapokban, például takarítani, gyógyszert adagolni vagy öltözködni. A terv szerint viszont be fognak vezetni egy óránként 285 forintos minimumdíjat.
Az újabb megszorítás jegyében:
bevezetnének egy minimális térítési díjat, ami óránként az öregségi nyugdíjminimum 1 százaléka, azaz 285 forint lenne
többé nem lenne ingyen adható ez a szolgáltatás, csak és kizárólag akkor, ha az érintettnek egyáltalán nincsen semmi jövedelme
díjcsökkentésben pedig csak azok reménykedhetnének, akiknek egy bizonyos szint alatti a jövedelme (57 ezer vagy – egyedül élőknél – 71 250 forint alatt van)
A hivatalos indoklás szerint azért van szükség a szigorításra, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint „számos esetben” rossz helyre ment a pénz.
Veszélyes precedenst teremthet, hogy Varga Mihály titkosította az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatokat, illetve az egyes döntéseket megalapozó háttérszámításokat (Erről Faragó József írt elemzést a VH előző számában, "A titokzatos Varga Mihály" címmel). Ám nemcsak a titkosítás ijesztő, hanem az is, ami a büdzsé publikus részéből kirajzolódik.
A Policy Agenda számításai szerint a kormány szisztematikusan szaggatja szét a szociális hálót. A válság kirobbanásának évében, 2008-ban a költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra – 2009-ben pedig már a nemzeti össztermék 16,1 százalékát. Jövőre ez az arány 14,3 százalékra sorvad, azaz a kormány 560 milliárddal ad kevesebbet a szociális célokra, mint 2008-ban.
Arányaiban a munkanélküliek ellátását csonkolta a legdurvábban az állam: a 2008-as 0,4 százalékról 0,1 százalékra csökkent az erre költhető pénz. A nyugdíjak sem úszták meg: korábban a GDP 10 százaléka ment e célra, most 8,6.
A családi pótlék „befagyott”: évek óta nem emelkedett az összege, így a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százaléka jut erre (2008-ban 2 százalék). Pedig ha az állam tartaná a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a gyes, a gyed, gyet összegét 33 százalékkal lehetne megemelni.
És miközben az állam a szociális kiadásokat módszeresen kurtítja, saját működésére nem sajnálja a pénzt: korábban a GDP 6 százalékából jött ki, most 8,4 százalékát viszi el. Pedig ezen a soron 2010 és 2016 között 2300 milliárd forintot is spórolhatott volna. De nem tette.
Szociális ellátások : Korózs Lajos szerint elfogadhatatlan, hogy a szociális segélyezés az önkormányzatokhoz került, így a szegényeknek kevesebb támogatás jut. Az MSZP ezért azt kezdeményezi, hogy az állam normatív módon garantálja a lakhatási és méltányossági támogatásokat.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a szociális segélyezés önkormányzatokhoz rendelését, mivel azzal a szegények még kevesebb támogatást kapnak. Erről Korózs Lajos, a szocialisták országgyűlési képviselője beszélt csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte, márciustól kétharmadával csökkent a lakhatási támogatásban részesülők aránya, a segítség folyósításához pedig több esetben hatalmaskodó feltételeket köt az önkormányzat.
Az MSZP a helyzet javítása érdekében továbbra is azt kezdeményezi, hogy az állam normatív módon garantálja a lakhatási és méltányossági támogatásokat – fejtette ki Korózs Lajos. Az ellenzéki politikus emellett azonnali intézkedést kért a kormánytól a szociális szférában dolgozó mintegy 80 ezer alkalmazott bérpótlékának augusztusi kifizetése ügyében.
A járulékok emelkednek és így magyarázzák : Az adó- és járulékbevételek növekedése elsősorban a gazdasági növekedésnek tudható be, a fogyasztáshoz és az élőmunka jövedelmekhez kapcsolódó adóbevételek egyaránt emelkedtek - kommentálta Adorján Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára az államháztartás friss előzetes adatait az M1 aktuális csatornán csütörtökön.
Az NGM által csütörtökön nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének júliusi hiánya az egy évvel korábbi 37,7 milliárd forinttal szemben 70,8 milliárd forint, az első héthavi deficit pedig 894,1 milliárd forint, míg tavaly az első hét hónapban 851,4 milliárd forint volt. Az idén júniusban a parlament 15 milliárd forinttal, 892,4 milliárd forintra megemelte az idei államháztartási deficitet, így az első héthavi hiány az egész évre várt deficit 100,2 százaléka.
Adorján Richárd elmondta: több oka van annak, hogy az államháztartás első héthavi hiánya nagyjából azonos az éves előirányzattal. A bevételek és a kiadások éven belül nem egyforma ütemezésben, időbeni elosztásban jelentkeznek, év végén jellemzően jobbak a pénzforgalmi adatok, az év egyes utolsó hónapjai várhatóan szufficittel zárnak majd. A másik ok, amiért látszólag időlegesen rosszul áll a költségvetés, hogy nem kaptuk meg Brüsszelből a neki járó pénzeket, ennek azonban a helyettes államtitkár szerint nincsenek fundamentális okai, csak időleges csúszásról van szó.
Hangsúlyozta, egyáltalán nem számítanak arra, hogy a költségvetés elszaladhat, amit a most publikált adatok is alátámasztanak. Az első héthavi adó- és járulékbevétel mintegy 400 milliárd forinttal, 6,5 százalékkal magasabb a tavalyi hasonló időszakinál, ezt a többletet ellensúlyozza az uniós bevételek csúszásából és az uniós kiadások felfutásából származó hiánytöbblet. Hozzátette, azt remélik, hogy az uniós bevételek még idén beérkeznek a költségvetésbe, a módszertan szerint azonban azokat ennek hiányában is el lehet számolni bevételként.
Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31352/Ujragondoljak_a_szocialis_ellatas_rendjet#sthash.9G8KYQpL.dpuf
Az ősszel dönthet a kormány a szociális ellátórendszer struktúrájának átalakításáról, miután az elmúlt hónapokban megtörtént a fenntartói rendszer felülvizsgálata – értesült lapunk. Az előkészítés keretében lényegében már tavaly nyár óta részt vesznek az egyeztetéseken az egyházak képviselői is. - See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/31352/Ujragondoljak_a_szocialis_ellatas_rendjet#sthash.9G8KYQpL.dpuf
Mi mennyi lesz ? Nagyobb lesz a minimálbér, több adót fizethetünk, fizetősek lesznek eddig ingyenes autópályák, megsarcolják még a művirágot is, szigorít a NAV, változnak a hitelfelvétel szabályai. Összegyűjtöttünk 20 +1 változást, ami január elsején lépett életbe.
Alaposan átírják az életünket a január elsejétől hatályos új szabályok. Új adók, változó kulcsok, árak lépnek be 2015-től, olyan dolgokért is fizetnünk kell, amikért korábban nem kellett, miközben egy sor könnyítés is jön. Annyi minden változik, hogy mindent nem is sorolhatunk fel, csak néhány fontosabb, vagy érdekesebb újítást. 2016 évben majd még több változásra lehet számítani.
Fizetős lesz az M0-s és a Budapestre bevezető autópályák eddig ingyenes szakaszai, illetve az egyes településeket elkerülő, eddig ingyenes autópálya-szakaszok, kivéve a Megyeri hidat és az oda vezető utakat. Új szabály, hogy az autópályára felhajtáskor meg kell lennie a matricának, tehát nem elég már a pályán, vagy később, de még aznap megvenni. Sokaknak könnyítés viszont, hogy lehet éves, egyetlen megyére érvényes matricát is venni 5000 forintért.
A postai csekkeken is megjelennek a QR-kódok, amelyek segítségével otthonról is ki lehet fizetni a számlákat, így elkerülhetjük a sorban állást.
Nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ezzel együtt pedig nő egy sor olyan juttatás is, amelyet ezekhez viszonyítva számoltak ki. A minimálbér 105 ezer forint lesz, a garantált bérminimum 122 ezer, eközben a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék.
Az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket.
Minden olyan pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5 000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját.
Az áfaváltozások közül az egyik legfontosabb, hogy 27 százalékról 5 százalékra csökken a szarvasmarha-, juh- és kecskehús. Ez azonban nem a bolti árat terhelő áfát jelenti, hanem a feldolgozók, termelők által fizetett áfát, elsősorban őket segítheti ez a lépés, illetve az áfacsalók elleni küzdelmet könnyíti.
Életbe lép az EKAER-rendszer. A NAV revizorai, pénzügyőrei az újév első napján kezdik meg az ellenőrzéseket, azonban január 31-ig csupán szolgáltató-segítségnyújtási és figyelem-felhívási céllal. Az adóhatóság eddig az időpontig nem szab ki mulasztási bírságot.
A szelektíven gyűjtött háztartási hulladékból is minél többet a háztól kell elszállítania a szolgáltatónak a hulladéktörvény elsejétől hatályos módosítása szerint.
Hatályba lép a közétkeztetésről szóló rendelet is, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát.
Változik az elméleti KRESZ-vizsga januártól, a tananyag ugyanaz marad, csak a képi világon változtattak. Az jóval modernebb lesz, emellett több kérdés várható az eddigiekhez képest.
A diákok után a közoktatásban tanító tanárok is jogtisztán tölthetik le az Office csomagját.
5-12 százalékkal csökkennek egyes üres adathordozók, például a pendrive, a memóriakártya, a mobiltelefon vagy a tablet árába beépített jogdíjak.
Egyelőre nehéz felmérni, milyen hatása lesz annak az új szabálynak, miszerint szinte bármilyen adóval sújthatnak minket az önkormányzatok.
Kisebb kört érint, de őket eléggé, hogy januártól az autóbontóknak minden egyes kibontott alkatrészt dokumentálniuk kell.
Fotó: Prokop Gábor
Új szabályok vonatkoznak a hitelnyújtásra is. Figyelembe veszik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, módosulnak a hitelfedezeti arányok, a háztartás jövedelmeként pedig csak az igazolt, hivatalos nettó jövedelem vehető figyelembe, mint például munkabér, nyugdíj, családtámogatási juttatások
Bővül a termékdíj-köteles termékek köre, egy sor újabb dolog után fizethetünk. Például a műanyag művirágok után, ezek díjtétele 1900 Ft/kg.
A kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén a felügyeleti díjat sávosan progresszív adókulcsok alapján kell ezentúl megállapítani, jelentősen nőnek a nagyobb árbevételű boltok terhei.
Sokakat érintő változás a jövedéki adóról szóló törvényben, hogy saját gyümölcsből, saját desztillálóberendezés segítségével a jelenlegi 200 liter helyett jövőre már csak 50 liter párlat előállítását engedélyezi a törvény. A többletet köteles a magánfőző a vámhatósággal egyeztetett módon megsemmisíteni. A bérfőzés 0 százalékos adómértéke is megszűnik, a normál adómérték 50 százalékát, tehát hektoliterenként 167 000 forint jövedéki adót kell a bérfőzött párlat tiszta szesz tartalma után megfizetni a bérfőzetőnek.
Januártól az építőiparban a munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, függetlenül attól, hogy ez a kölcsönzött munkaerő fordított adózás alá eső projekten dolgozik-e vagy sem.
Fotó: Thomas Peter
A szerzők, előadók és kiadók jövőre átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik a vendéglátóiparra vonatkozó tarifarendszerüket. Az új tarifarendszer a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is csökken.
2015. január elsejétől néhány dolog változik a Facebookon is, többek közt a felhasználási feltételek, az adatfelhasználási és a cookie-k használatára vonatkozó szabályzat is. Várhatóan nehezebb dolga lesz majd azoknak a cégeknek, akik fizetés nélkül szeretnék magukat reklámozni a közösségi oldalon.
Kifejtette, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég 5,5 százalékos minimálbér-emelésről beszélt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán 2,5 százalékos emelésről szólt, a csütörtöki tárgyaláson a munkaadók pedig az emelés 1,5 százalékos lehetőségéről beszéltek. Ezekkel az álláspontokkal a Liga nem tud kiegyezni - mondta.
