A jövő évi költségvetésben benne van a következő pedagógusbér-emelés fedezete, és 2015 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye az idei, októberben kézhez kapott bérhez képest - közölte a köznevelési államtitkárság. Itt az új pedagógus bértábla is.
Előzőleg a Nemzeti Pedagóguskar elnöke és 13 rangos állami és egyházi gimnázium vezetője levélben kérte a kormányfőt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) illetékes vezetőit és a parlamenti pártok frakcióvezetőit, hogy továbbra is a minimálbérhez kötötten emelkedjenek a pedagógusbérek, és ne változtassanak a vonatkozó szabályozáson. A köznevelési államtitkárság emlékeztetett: a pedagógusok voltak az elsők, akiknek a kormány életpályát kínált 2011-ben, és ennek részeként a béremelést is megvalósította.
A jövő évi költségvetésben is benne van a következő pedagógusbér-emelés fedezete. 2015 szeptemberétől átlagosan legalább 3,4 százalékkal nő majd a pedagógusok alapilletménye a 2014. évi októberben kézhez kapott bérhez képest, s a béremelés 2016-ban, majd 2017-ben is folytatódik. Erre a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtását rögzítő kormányrendelet biztosít garanciát - rögzítették.
Kiemelték: ilyen mértékű ágazati béremelés nem volt más területen, és a kormány a pedagógusi munka megbecsülésére nagy hangsúlyt fektet. Kitértek arra is: a pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése az előzetes ütemezésnek megfelelően folyik, egy év alatt háromszor is emelkedett a pedagógusok alapilletménye 2013. szeptember és 2014. szeptember között. 2014 után 2015-ben is tovább növekszik a pedagógusok bére, 2015. januártól több mint 20 ezer pedagógus illetménye az előmeneteli rendszer részeként legalább 8 százalékkal növekszik majd.
Ők azok, akik pedagógus II., vagy mesterpedagógus minősítést kaptak idén. 2016 januárjától a kormányzat szándékának megfelelően tovább folytatódik a pedagógus II. és a mesterpedagógus fokozatba átlépők számának a növekedése, így a bérük is nő - mutattak rá. A pedagógus életpályához tartozó béremelés 2015. szeptember 1-jétől kiterjed majd azokra a nevelő-oktató munkát segítő munkakörökben dolgozókra – például pedagógiai asszisztensekre – is, akik rendelkeznek pedagógus szakképzettséggel. A pedagógusbér-emelés fenntartótól függetlenül minden pedagógusra vonatkozik - jelezték a kormány oldalán.
A szakszervezetek csomagban - többek között a korkedvezményes nyugdíj ügyét és a Munka törvénykönyvét bevonva - tárgyalnának a jövő évi bérekről, a kormány azonban csak utóbbiról hajlandó egyeztetni. A csütörtöki tárgyaláson sem közeledtek az álláspontok.
A munkaadók elmozdultak az 1,8 százalékos - inflációkövető - emelési javaslattól, de az általuk ajánlott 3 százalékos emelés nagyon alacsony, a szakszervezetek számára nem elfogadható. A munkaadói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3 százalékos emelését hagyná jóvá, az átlagkeresetet pedig 3-4 százalékkal javasolják emelni nemzetgazdasági szinten.
A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettója négy éven belül elérje a létminimum 80 százalékát (jelenleg annak 76 százaléka), akkor is 4-4,5 százalékkal kellene emelni a minimálbért 2015 és 2017 között minden évben. Vagyis egy jövő évi 3 százalékos emeléssel ez a minimum cél sem érhető el, nincs bérfelzárkózás.
A tárgyalásokat nehezíti, hogy a szakszervezetek a jövőre megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a Munka törvénykönyve, valamint a sztrájktörvény módosítását, illetve a cafeteria témakörét is bevonták a tárgyalásokba, mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A korkedvezményes nyugdíj rendszerének megszűnése "rendkívül nagy töréspont", mivel egyértelmű kormánydöntés van arról, hogy a rendszer megszűnik december 31-én - jegyezte meg.
A szakszervezetek szerint elfogadhatatlannak, hogy a kormány úgy szüntesse meg a korkedvezményes nyugdíjat, hogy azt nem váltja fel semmi, ami különösen hátrányosan érinti a nehéz, egészségkárosító munkakörökben dolgozókat.
Dávid Ferenc elmondta: ha december végéig nincs megállapodás, az az alapeset, hogy a kormány egyedül hirdeti ki a jövő évi minimálbért. Nyilvánvaló, hogy ennek társadalmi üzenete lenne, azt jelenti, hogy a kormány nem figyel a szociális partnereire - mondta. Ezért is lenne rendkívül értékes a kormányoldalnak, ha a sok konfliktus ellenére sikerülne megállapodni - jegyezte meg, hozzátéve: ha a kormány egyedül hirdeti ki a minimálbért, akkor átlagkereset ajánlást nem is fog kihirdetni.
Szocpol 2015 - Bővíti a kormány a családok otthonteremtési kedvezményét, vagyis a szocpolt. Júliustóla kedvezményt az egygyermekesekre is kiterjesztik, és használt lakásra, illetve lakásbővítésre is igénybe lehet majd venni. Házastársaknak vagy élettársi kapcsolatban élőknek jár a támogatás, évente összesen 12 ezer családnak.
2015. július 1-jén életbe lép az új szocpol, amelynek keretében immár használt lakás vásárlásához, bővítéshez és egy gyermekkel rendelkező családok számára is elérhető lesz vissza nem térítendő, 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjedő egyszeri otthonteremtési támogatás - jelentett be mai sajtótájékoztatóján Novák Katalin államtitkár.
Évi 12 ezer igénylő családdal és 9-10 milliárd forintnyi igénnyel számolnak. Az év végén lejáró, meglévő lakáshitel-kamattámogatási rendszer sorsáról nem esett szó.
Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hogy a jelenlegi szocpolt eddig - mivel csak új lakásokhoz és legalább 2 gyermek után járt - nagyon kevesen vették igénybe. Ebben 2015. július 1-jétől két fontos változás lesz: az egy gyermekesekre és a használt lakásba költözőkre is kibővítik a szocpolt.
Használt lakás, illetve egy gyermek esetén 500, két gyermek esetén 800 ezer forintos támogatás lesz.
500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig fog terjedni a támogatás összege, amely a négy éven belül megszülető vállalt gyermekre előre igénybe vehető lesz.
A Liga Szakszervezetek több témában, mint például a társadalmi párbeszéd továbbfejlesztése, a sztrájktörvénynek és a Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítása, a korhatár előtti ellátások új rendszere, valamint a 2015. évi bérek kérdésköre, még idén tárgyalna a kormánnyal - közölte a munkavállalói érdekképviselet.
A Liga javaslatait írott levélben már megküldte Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszternek.
Az érdekképviselet közleményében kifejtette, hogy a bérek kapcsán, mindenképp szükségesnek tartja a minimálbér nettó összegének felzárkóztatását a mindenkori létminimum összegéhez, a lehető leghamarabb, de legkésőbb - többlépcsős rendszerben - a jelenlegi kormányzati ciklus végéig.
A korhatár előtti ellátások rendszeréről a Liga komplex javaslatot készített elő, és juttatott el a miniszterhez, melyben kifejtette álláspontját, miszerint bizonyos korhatár előtti ellátások fenntartása társadalompolitikailag indokolt: például az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül felmondott munkaviszony esetén az egykori alkalmazottak, korukra tekintettel, feltehetően kiszorulnának a munkaerőpiacról, így biztosítani kell, hogy korábbi időpontban mehessenek nyugdíjba.
Az érdekképviselet szerint a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szintén speciális csoportba sorolhatók, mivel jelentős fizikai és pszichikai megterhelés mellett, szoros függelmi viszonyban, állampolgári jogaikban is korlátozva végzik munkájukat, így a hatékony munkavégzés ideje lerövidül, tehát a helyzetet egyrészt életpálya-modellek kialakítása során kell kezelni, másrészt a nyugdíjkorhatár előtt igénybe vehető szolgálati ellátások új formáit kell kialakítani - vélekedik a képviselet.
A Varga Mihálynak küldött levélben a Liga olyan pontokban javasolja az Mt. módosítását, melyeket kulcsfontosságúaknak tart az egyéni, illetve a kollektív jogok szempontjából. A tájékoztatásban kifejtett véleménye szerint a törvény felsorolt rendelkezései sértik a munkavállalók jogait, sok esetben jelentős keresetcsökkenéssel járnak, valamint ellehetetlenítik a szakszervezetek érdemi tevékenységét, működését.
A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján a Liga Szakszervezetek szerint a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni ezt az alapvető jogukat, így szükségszerű a változtatás.
Az érdekképviselet a társadalmi párbeszédet továbbfejlesztené, a most működő szektoriális érdekegyeztető fórumok mellett egy olyan átfogó, a munka világának teljességét felölelő fórum létrehozását javasolja, ahol a munka világának szereplői érdemi konzultációt tudnának folytatni a kormánnyal az őket érintő kérdésekről. A fórum segítségével országos szinten gyakorolhatók a munkaügyi kapcsolatok, lehetőség van véleménynyilvánításra, konzultációra, illetve megállapodás-kötésre munkát érintő kérdésekben.
A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb, államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.
2014-től százezer forint feletti, 101 500 forint lestt a bruttó minimálbér - dőlt el az érdekegyeztető tárgyalásokon. A zsebben ebből azonban csak 66 500 forint marad azoknak, akik nem tudnak családi kedvezményt igénybe venni. 2010-ben a bruttóként jóval kisebb összegű, 73 500 forintos minimálbér nettója 60 200 forint volt. A közterhek emelése, pontosan az adójóváírás eltörlése megdrágította a minimálbért. De mennyi lesz 2015-ben? Talán 105000ft ?
Az elmúlt évek adóváltozásai azonban azt hozták, hogy a nettó minimálbér emelkedése nem követte a bruttó összegét, a minimálbér közteher-tartalma jelentősen megnőtt. A minimálbéres dolgozó foglalkoztatása drágább lett, de a zsebben csak kicsivel marad több.
Ugyanis a kormány előbb fokozatosan szűkítette, majd 2012-től teljesen megszüntette az adójóváírást, ami az alacsony jövedelmi sávban jelentett adókedvezményt. Amikor kiderült, hogy ez a lépés jelentős nettó bércsökkenést eredményezne, a kormány a minimálbér 19%-os emelése mellett döntött. 2012-ben 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelkedett a minimálbér és bevezették az elvárt béremelést, ami azt jelentette, hogy 300 ezer forint bruttó havi bér alatt "senki nem járhat rosszabbul" az adórendszerrel. A gazdasági teljesítménytől azonban nagyon távol állt egy ilyen súlyú emelés. A recessziós környezetben a vállalkozások nagy valószínűséggel elbocsátással reagáltak volna, illetve az intézkedés a feketefoglalkoztatást erősítette volna tovább. Így a kormány bevezette a bérkompenzációt, a béremelés 5% feletti részét ideiglenesen (2012-ben és részben 2013-ban) átvállalva a vállalkozásoktól. Azonban kiderült, hogy sokan még az 5%-ot sem tudják kifizetni. Így újabb bérkompenzáció jött. Bár eleinte munkaügyi ellenőrzéseket ígértek, mulasztás esetén közbeszerzésből, állami támogatásokból való kizárást, a szigor csendben kikopott, és az ellenőrzési menetrendből is kikerült az elvárt béremelés teljesítése.
Ami viszont megmaradt, hogy a minimálbér közteher-tartalma jóval magasabb, mint korábban volt. Könnyebbséget azok élvezhetnek, akik igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. Akik nem, azok ebből a bérből ma 2,5-szer több közterhet fizetnek, mint négy éve.
2013-ban elindult ugyan a munkahelyvédelmi akcióterv, ez viszont nem a munkavállaló, hanem a munkáltató oldalán támogat - ha 25 év alatti, 55 év feletti, tartós munkanélküli vagy kismama foglalkoztatásáról van szó. Ezekben a körökben a munkáltatói teher csökken, de az kétséges, hogy a vállalkozások ebből mennyit adnak át a munkavállalónak nettó bérnövekedés formájában.
Ugyan idén rekordalacsony az infláció, sőt enyhe deflációs hatás is mutatkozott, ami növelte a nettó bérek értékét, jól látszik, hogy szakad az országunk a hazavitt összegek mentén.
A Központi Statisztikai Hivatal megyei lebontású nettó bérekre vonatkozó adatsora szerint az év második negyedéve javította az alkalmazottak helyzetét. Az első félévi adatok alapján ugyanis minden esetben - ha enyhén is, de - nőttek a hazavitt összegek.
Változatlanul Budapesten keresik a dolgozók a legtöbbet, havi átlagban 197 795 forintból gazdálkodhatnak, ami közel 4000 forinttal haladja meg az első negyedév végi állapotot. A második helyre Győr-Moson-Sopron megye került 160 804 forintos nettó bérrel. Budapesten egy év alatt egyébként 4,1, utóbbi megyében pedig 5,3 százalékos volt a hazavitt összeg emelkedése.
Ezzel párhuzamosan a legalacsonyabb nettó bért regisztráló megyék esetében sem történt változás, hiszen továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll a sor végén, előbbi 111 737, utóbbi 109 742 forinttal. Ezek az összegek az egy évvel korábbi állapothoz mérten Nógrád esetében mindössze 0,3, Szabolcs megye esetében pedig 1,2 százalékkal magasabb. Az országos átlag egyébként az első félévben idén 153 939 forint volt az első negyedévi 152 052 után.
Ha ránézünk az első féléves átlagos infláció mértékére, ami most 0,1 százalékos deflációval egyenlő a KSH adatai szerint, akkor egyértelmű, hogy a béremelkedés egyben a fizetések értékének növekedését is jelenti. Igaz, ez mindössze 0,1 százalékpontos "javulást" jelent: vagyis országos átlagban a 3,1 százalékkal magasabb nettó a valóságban 3,2 százalékkal ér több, mint 2013 első negyedévében.
Így szakad az ország
Az elmúlt negyedévek folyamatait tekintve érdekes megállapítást tettünk a cikkünk írása során. A korábban összeállított rangsorokból ugyanis az látható, hogy két-két megye folyamatosan az élvonalban, illetve a sereghajtók között szerepel. Tavaly év eleje óta a negyedév végi állapotokból kiindulva átlagosan 5,9 és 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Somogy és Vas megyében, amivel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye egy nagyon szerény 1,9 és 0,4 százalékos növekedést tud felmutatni.
Az élvonalban szereplő Somogy és Vas megye helyezése már csak azért is meglepő, mert az elmúlt időszakban nem történt olyan nagy volumenű beruházás a térségben, ahol az átlagfizetéseket javító bérért nagy számban foglalkoztatnának új embereket.
Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "helyzete" azonban teljesen érthető. A két régió ugyanis munkaerőpiaci szempontból a problémásabbak közé tartozik a gyenge munkaerő-kereslet miatt. Ezért nagyobb mértékben játszik szerepet a folyamatokban a másodlagos munkaerőpiac, vagyis az állami közfoglalkoztatás. A törvényileg meghatározott közmunkásbér pedig a kormány filozófiája alapján nem éri el a minimálbér szintjét sem, így ez mindenképpen lefelé húzza a statisztikákat.
A szakadás folyamatát az fenti grafikonunk is nagyon jól szemlélteti, ahol is a legérdekesebb az elmúlt két negyedévhez tartozó oszlopok. Míg ugyanis Somogy megyében az első félév végére már 7 százalékos nettónövekedést érzékelhettek a dolgozók előző év azonos időszakához képest, addig Nógrádban ez egy stagnálással egyenértékű 0,3 százalékos pluszt jelent mindössze.
A személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás benyújtásához az alábbi három lehetőség áll rendelkezésre. A kiválasztott gombra történő kattintással számítógépére automatikusan letöltődik az SZJA megfelelő bevallási nyomtatványának internetes programja (ANYK53), valamint a hozzá tartozó súgó.
Az adó alanya: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy lehet.
Idén januártól többen vehetik igénybe a családi adókedvezményeket, a kiszélesített rendszer 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, 2014. évi költségvetési vonzata pedig több mint 50 milliárd forint.
Az új rendszer lényege, hogy azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás.
A szakminisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor a 2013. évi nettó 81 500 forintos jövedelem 2014-ben 98 500 forint lesz, tehát az új évben nettó 17 ezer forinttal több marad a családoknál. Többen vehetik igénybe a családi adókedvezményt
Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta.
Családi pótlék : Utalási időpontok 2014 Január, Február, Március, Április, Május, Június, Július, Augusztus, Szeptember, Október, November és December hónapokban általában a hónap első napjaiban 1-5 közt történik, ünnepek esetén mint a Húsvét, Október 23, Halottak napja, Mikulás stb korábban utalnak, van rá példa, hogy 30-31 -én megjön a számlára a családi pótlék !
Központi telefonos ügyfélszolgálat: 1/452-2910, 30/344-0045, 70/460-9005, 20/881-9535
Az ügy általános leírása Családtámogatási ellátás és csp utalás, amelyre jogszabályban meghatározott személyek (leggyakrabban szülők) szerezhetnek jogosultságot meghatározott életkorú, saját háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel. A családi pótlék nem alanyi jogon jár, megállapítása iránt kérelmet kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványon. A családi pótlék havi összegét az Országgyűlés évente határozza meg, a gyermekszám növekedésével a gyermekenkénti összeg emelkedik. Egyedülálló és beteg gyermeket nevelő személyek részére magasabb összegű családi pótlék állapítható meg a családtámogatási törvény feltételei szerint.
Az ügyintézés folyamata A formanyomtatványt és az ahhoz csatolt, az igényelbíráláshoz szükséges jogszabályban meghatározott dokumentumokat a lakóhely szerint illetékes kincstár igazgatósághoz kell benyújtani (postán vagy személyesen az ügyfélszolgálati irodán), illetve amennyiben a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a kifizetőhelynél kell a kérelmet benyújtani, előterjeszthető továbbá a illetékes megyei kormányhivatal „Kormányablak" Integrált Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is. A hatóság az igényelt ellátásról 30 napon belül dönt. A családi pótlék utalására havonta, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, bankszámlára utalás esetében 3. napjáig kerül sor.
Mekkora lehet a szocpol összege 2016- ban? Állami támogatás úgynevezett hasznos alapterületre jár, mely 60 és 160 négyzetmétert jelent, továbbá olyan ingatlanok megvásárlására/ és építésére is igényelhető, mely lakás teljes nettó alapterületére jutó négyzetméter összege kevesebb, mint 300.000 ft. Ugyan ez az ár alacsony energiafogyasztás besorolása esetében pedig 350.000 ft. Az erre a célra fordítható összeg tehát az eltartottak/ vagy előre bevállalt gyerekek számának és az ingatlan energiafogyasztásából tevődik össze. Kapcsolódó cikk
Három energetikai besorolás létezik:
- "A" ( energiatakarékos) 1,1- es szorzóval
- A+" ( fokozottan energiatakarékos) 1,2- es szorzóval
- illetve alacsony energiafogyasztású 1,3- as szorzóval
A szocpol 2014 feltételei a következők:
egy háztartásban élő házas/ élettársaknak jár, akik minimum két gyereket nevelnek
nem rendelkeznek ingatlannal
köztartozás mentes adózó polgárok
az egyik fél minimum egy fél éve tartó bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik
amennyiben a pár még nem töltötte be a 40. életévét, és terveik közt szerepel a gyermekáldás, ők is ide sorolhatók
már megszületett gyerek után is jár a szocpol a kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére
a támogatás csupán egyszer vehető igénybe
az igényléshez nem szükséges a hitel
kizárólag méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakás vásárlásához/ építéséhez lehet kérni
Egy példa 60 m2- es ingatlanra, ha a családban van két gyerek:
800.000 forint szocpol igényelhető (melyet nem kell visszatéríteni), amennyiben az energetikai minősítés alapszintűnek felel meg. Ez a fővárosban 5 %, vidéken pedig 10 %- ot jelent a vételárból kiindulva. Észak, illetve Észak- Kelet Magyarországon egy ekkora panel 7.5 millió forint körül van, azaz kb. 700.000 forint önerő elégnek tűnik ennek az ingatlannak a megvételéhez.
3 gyereknél, amennyiben nagyobb a lakás alapterülete, az arány javuló tendenciát mutat- de nem árt tisztában lenni annak a tényével, miszerint a nagyobb alapterületű ingatlanok esetében az államilag támogatott lakáshitel 20.000.000 forintos vételárig bezárólag, és 10.000.000 forintnyi hitelig igényelhető.
10 millió ft két kereső féllel 240 ezer forint összevont jövedelemmel felvehető, azonban 5 millió ft hitelhez elég 130 ezer ft igazolt jövedelem is. Nem szabad elfeledkezni a hitelek havi törlesztő részletéről sem, hiszen az is befolyásolja a hitel összegét.
A szocpol nem más, mint egy vissza nem térítendő állami támogatás, melyet jelenleg új lakóingatlan építésére, új lakás vásárlására lehet igénybe venni a már megszületett és a születendő gyerekek számától függően, de a fentiek tükrében remélhetőleg ezek a feltételek bővülni fognak. A szocpol 2014 tekintetében tehát elképzelhetően nem kizárólag 60 – 160 m2 alapterületű lakásokra lenne igényelhető, hanem ennél kisebb lakóingatlanra is igényelni lehet majd, és vételen kívül bővítéskor is. A mai állás szerint 800 ezer és 3 millió kétszázötven ezer forint között mozog az adható támogatás, ami a fentiekben említettek szerint ennek közel a kétszeresére is nőhet, és ami ennél is fontosabb szempont a konstrukció változtatásakor, hogy nyilvánvalóan a gyermekvállalási kedvet javítaná.
Megmarad az a kedvező feltétele a szocpol 2014-nek, hogy a meglévő önerőt mellé vehető igénybe a támogatás, de felhasználható csak maga a szocpol összege, vagy hitel mellé és meglehet igényelni, annak kiegészítéseként. Az várhatóan nem változik a szocpol 2014-nél – teljes és félszocpol használt és új lakásra odaítélésekor, hogy az igénylők maximum 40 évesek lehetnek és az igényéléskor alá kell támasztaniuk azt, hogy egyikkőjüknek sincs semmi féle köztartozása, valamint az építeni, vagy megvenni szándékozott lakásnak legalább „B” energetikai kategóriába kell tartoznia.
A szocpolt 2014-es igénylése iránti kérelmet – mint jelenleg is – várhatóan a kiválasztott hitelintézet felé kell majd benyújtani, melyhez a hitelező egy erre általánosan alkalmazott nyomtatványt bocsájt az igénylő rendelkezésére. E mellé minden esetben elő kell készíteni a személyes okmányokat, a meglévő gyermekek születési anyakönyvi kivonatait. Amennyiben lakásvásárláshoz igénylik a szocpolt, akkor az igénylőlap mellett be kell nyújtani a földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződést, esetleg egy tulajdoni lap másolatot, amennyiben pedig építkezésről van szó, akkor a kiadott jogerős építési engedélyt is szükséges lesz benyújtani másolatban.
Minimálbér 2014 változás !A munkaadói és a munkavállalói oldal értékelése szerint is közeledett a partnerek álláspontja a jövő évi minimálbérekről és bérajánlásról szóló keddi tárgyalásokon: a munkáltatók 3 és 4 százalék közötti emelést tartanak elképzelhetőnek, míg a szakszervezeti oldal 5,4 százalékos minimálbér-emelést és 4,4 százalékos bérajánlást szeretne elérni.
Kitörölhetjük vele ?
A minimálbér összege 98 ezer, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint. Tavaly év végén bérajánlást nem fogadtak el, az arról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel. 2014-től 100e ft felett lesz a minimálbér.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülése után az MTI-nek elmondta: közeledett a felek álláspontja, így optimista a tekintetben, hogy a jövő hétfői következő forduló után megállapodás születik. Kiemelte: a munkáltatói oldal - amely eleinte az inflációval megegyező, azaz 2,4 százalékos minimálbér-emelést tartott reálisnak - hajlandó volt innen elmozdulni, és abban egyetértenek, hogy a minimálbér-emelés mértékének hármassal kell kezdődnie, de hogy milyen szám jön a tizedesvessző után, abban nincs egységes munkaadói álláspont. A munkaadói oldal számára 4 százalékos vagy afeletti emelés nem elképzelhető - fűzte hozzá.
Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy a mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér), mind pedig az általános bárajánlás tekintetében 3 és 4 százalék közötti emelést tartanak elképzelhetőnek.
A VOSZ főtitkára szerint ha nem lesz megállapodás, akkor a szakszervezeti oldal "sokat veszíthet", mivel ez esetben egyrészt a kormány határozza meg a jövő évi minimálbért, másrészt a bérajánlás létrejöttét is kockáztatják a munkavállalói érdekképviseletek.
Dávid Ferenc szerint bértárgyalásokon mérlegelni kell a vállalkozások költségviselő képességét, valamint azt is, hogy azokban az ágazatokban, amelyekben tavaly igénybe vették a féléves minimálbér-emelési támogatást, ott egy 3 százalékos jövő évi emelés is 7-8 százalékos növekedésnek felel meg.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is úgy értékelte a keddi a tárgyalásokat, hogy azon közeledtek a felek álláspontjai. Úgy fogalmazott: a munkaadói oldal közelített a kompromisszumos megállapodáshoz, bár még tovább kell "sarkallni" a munkáltatókat arra, magasabb emelést is elfogadjanak. Kifejtette, hogy a munkavállalói oldal 5,4 százalékos minimálbér-emelést és 4,4 százalékos általános bérajánlást tart elfogadhatónak. A Liga elnöke a keddi tárgyalásokról elmondta azt is, hogy a munkaadói oldalról voltak 3,5-3,6 százalékos emelésre vonatkozó javaslatok is, de ez nem elég a szakszervezeteknek, így reméli, hogy a munkaadók további lépéseket tesznek.
Gaskó István elmondta: a Liga a héten tart testületi ülést, amelyen várhatóan "kijelölik a kompromisszumok határait".
Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint a kormány december elejéig lezárja a tárgyalásokat a munkáltatókkal és a munkavállalókkal. A munkáltatói oldal 2,4 százalékos, inflációkövető emelést tartana reálisnak, a munkavállalók képviselői pedig 5,4 százalékot szeretnének.
Czomba szerint jelenleg ez a két szám van terítéken, de még bármi lehet. "Nagy bizonyossággal merem állítani, hogy 2014-ben a minimálbér a 100 ezer forintot meg fogja haladni" – mondta Czomba Sándor.
Bérkompenzáció 2014: A 2013. első félévében adódó többletterhekhez nyújtott támogatás azon 11 ágazatba tartozó munkáltatók számára nyújt segítséget, ahol magas a kötelező legkisebb munkabéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya, továbbá az adott ágazat foglalkoztatási helyzete és gazdasági körülményei azt indokolják.
A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező bérminimum 2013. december 31-én és 2014. január 1-jén hatályos összeg közötti különbözetet, valamint az erre a különbözetre számított (tényleges kedvezményekkel csökkentett) szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összegének 2014. január 1-jétől – 2014. június 30-ig számított időtartamra járó összegét. A kisvállalati adóalany munkáltató esetében a támogatás mértékének megállapításánál a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás helyett a kisvállalati adót kell figyelembe venni.
A támogatás összege 2014. január 1-től június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egy összegben kerül megállapításra és folyósításra. A támogatás igénybevétele kérelemre indul. A kérelmet és a hozzá tartozó nyilatkozatokat, segédtáblákat a http://komp.munka.hu honlapon kell kitölteni és elmenteni a támogatást igénylőnek. A kitöltést és elmentést követően kizárólag a kérelmet – nyilatkozat nélkül – kell kinyomtatni, majd április 8-től – május 31-ig a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal munkaügyi központjához kell eljuttatni.
A támogatásról a munkaügyi központ 21 napon belül dönt, a támogatásban részesülő munkáltatóval hatósági szerződést köt.
E szerint a munkaadó akkor kaphat a munkabérek nettó értékének 2013/2014. évi megőrzéséhez vissza nem térítendő támogatást, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést legkésőbb 2014. június 30-áig valamennyi munkavállalója számára 2014. január elsejétől - visszamenőlegesen is - biztosítja.
További feltétel, hogy az idén nem csökkentheti átlagos statisztikai állományi létszámát a 2013-as létszámához képest, valamint az idén nem dönthet úgy, hogy munkavállalóinak több mint ötödénél munkaidő-csökkentést kezdeményez. Ha a munkaadó ennek a három feltételnek nem tesz eleget, akkor meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, és a kifizetett támogatást vissza kell fizetni. A munkaadók azon dolgozóik kompenzálására kaphatnak támogatást, akiknek 2013-as bruttó átlagkeresete nem éri el a havi 215.000 forintot.
A támogatás mértéke a 2013/2014. évi elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnak megfelelő rész tizenkét hónapra számított összege és az ezen összeg után fizetendő szociális hozzájárulási adó együttes összege, amelyet a munkaügyi központ legfeljebb két részletben folyósít a munkaadó részére.
Alig több mint egy hetük maradt az autósoknak arra, hogy eldöntsék: év végi évfordulós kötelező biztosításukat lecserélik-e vagy sem.
A Netrisk.hu előző évekből származó statisztikája azt mutatja, hogy az igazi hajrá csak most kezdődik: az autósok 47 százaléka az előző két évben is az utolsó tíz napra hagyta a döntést. A Posta november 18-áig érvényes díjkedvezményének megszűnése jelentősen átrendezte a szerződések biztosítók szerinti megoszlását: a még mindig második Posta az elmúlt három napban a korábbi 27 százalék helyett már csak a szerződések 9 százalékát szerezte meg. Az átrendeződés tovább erősítette az Allianz hegemóniáját, miközben a változásnak további haszonélvezői elsősorban a K&H, a Groupama és az Astra biztosítók lettek.
Idén első alkalommal változik díjkedvezmény kampányidőszak közben. A Posta idei újítása a korán ébredő autósokat jutalmazta 20 százalékos díjkedvezménnyel. Erre mindazok jogosultak voltak, akik szerződésüket november 18-ig megkötötték. E kedvezmény megszűnése azonban november 18-át követően jelentősen átrendezi a szerződések biztosítók szerinti megoszlását.
A Posta ugyan továbbra is második helyen áll, de az új szerződéseknek immár nem a 27, csupán a kilenc százalékát szerezte meg az elmúlt három nap során. Részesedésének csökkenése egyrészt az eddig is magasan vezető Allianz pozícióját erősítette, miközben a változásnak további hasznélvezői elsősorban a K&H, a Groupama és az Astra biztosítók lettek.
Az időszaki díjkedvezmény ugyanakkor csupán egy a számos egyéb, összességében akár 40 százalékot is meghaladó díjcsökkenést eredményező kedvezmények közül. A e-kommunikációs kedvezménnyel a szerződők több mint kétharmada élt, ami egy online közvetítői felület esetében nem meglepő fejlemény. A kampányidőszaki kedvezmények mintegy fele kapcsolódott eddig a Posta szerződéseihez, vélhetően tehát ennek kiesésével az időszak végére összességében a kampánykedvezmények súlya csökenni fog. Szintén sok autós, a szerződők 38 százaléka él ugyanakkor azzal a lehetőséggel, hogy egyösszegű vagy féléves díjfizetés esetén további kedvezményben részesülhet.
Az átlagos áremelkedés 5 százalékos – adta hírül a Biztositas.hu portál. Rácz István igazgató szerint fordulópont ez az autósok életében, hiszen ezúttal nem a nagyobb megtakarítást, hanem a kisebb díjemelést kell majd megtalálniuk. Hiszen ahány biztosító és autós, annyiféle a tarifa. A Groupama például 10, a Genertel pedig 5-8 százalékkal emelt. Az Uniqa, a Wáberer és a KÖBE 4-5 százalékkal magasabb ajánlatot ad az új ügyfeleknek, míg a Signal, a Posta és az Aegon emelése az infláció mértékével azonos. A K&H és az Union Biztosító nem emelte ugyan tavalyi árait, a gyakran balesetet okozó, kockázatos ügyfelek pótdíját viszont a K&H például 50 százalékkal növelte.
Mivel a törvények értelmében a károkozó autósoknak már nem lehet pótdíjat adni, a biztosítók felmondásokkal fognak megszabadulni a károkozó ügyfelektől. A Biztositas.hu szerint az így elküldött autósok találhatnak majd maguknak másik, olcsó biztosítót.
Az előző évekhez hasonlóan idén is jelentős érdeklődés mellett indult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. Mivel a biztosítók többsége emelte díjait, az már most biztosnak látszik, hogy az autósoknak jövőre többet kell fizetniük kötelezőjük után, mint 2013-ban – derül ki a Biztosítás.hu online alkusz adataiból.
Az első nap adatai alapján elmondható, hogy a kgfb-átlagdíj 11 ezer forintról 15 ezer forint fölé emelkedhet. A biztosítóváltással elérhető megtakarítás összege csökken tavalyhoz képest. Míg a 2012-es kampányban a váltók átlagos megtakarítása adó nélkül még nyolcezer forint volt, ez most a négyezer forintot sem éri el.
A biztosítók közül az Allianz, az Uniqa és a Posta látszik nyerőnek, míg a tavaly nyertes K&H a negyedik helyre szorult vissza. Ügyfélszerzésben reménykedhet ugyanakkor még az Astra, az Aegon és a Groupama is. A kiegészítő biztosítások (kátyúkár, lopás és autópálya-casco, illetve vadkár) népszerűsége tovább nőtt. Ezeket több mint 40 százalékban választják az autósok.
A Biztosítás.hu szerint bár a díjemelkedést nem fogják tudni elkerülni az autósok, biztosítóváltással csökkenthetik annak mértékét, amennyiben megkeresik azt a biztosítót, amely számukra a legolcsóbb díjat kínálja jövőre. A váltók száma ugyanakkor az előzetes várakozásoknak megfelelően alakulhat, vagyis mintegy 500 ezren válthatnak idén biztosítót. Az, hogy a tavasz óta tartó díjemelkedési tendencia mennyire lesz tartós, nemcsak a biztosítókon, hanem az autósokon is múlik majd.
A hétvégén elkezdődött kötelezőkampányban a vidéken élő gépjármű-tulajdonosok jártak a legjobban, akik tovább csökkenthetik biztosításuk díjukat. A budapesti kgfb-tarifák átlagosan egy százalékkal, a megyeszékhelyen élők kötelezője jelentősen, nyolc százalékkal növekedett. Ezzel szemben a kisebb vidéki településeken élőké tíz százalékkal csökkent. Az elmúlt egy évben átalakult a biztosítók erősorrendje is a kgfb piacán.
A tavalyi óriási díjcsökkenések után a 2014-es kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások tarifái csak vidéken estek – ez derül ki a PBA Biztosítási Alkusz elemzéséből, amelyet a szombaton meghirdetett köteleződíjak alapján készített saját ügyfél-portfolióján belül. A biztosítók hétvégi díjképzései alapján a kedvencek a vidéken élők, ők akár 10 százalékkal kaphatnak jobb ajánlatot, mint az előző évben. Ezzel szemben nem kedvez a díjhirdetést a fővárosiaknak és a megyeszékhelyeken élőnek, akik átlagosan 1-illetve 8 százalékkal magasabb tarifákkal számolhatnak. - foglalta össze a biztosítók árképzését Waldmann Péter, a PBA online üzletágának vezetője.
A PBA kimutatása szerint országszerte átrendeződött a biztosítók erősorrendje a kötelezők piacán. Amíg Budapesten tavaly a Genertel dominált, idén a helyét az Astra veheti át, amelyet az Aegon és az Allianz követ. A 2013-ban első helyen álló Wáberer idén is megmarad a dobogón a megyeszékhelyeken, a többi vidéki településen viszont az Astra válthatja őt.
A kötelező átlagdíjait együttkötési kedvezmények csökkenthetik. Több biztosító például akár 50 százalékot is elenged a kötelező díjából, ha a szerződő lakásbiztosítást is választ mellé. 5-15 százalékos kedvezményt kaphat, aki úgy dönt, hogy biztosítójával kizárólag az interneten kommunikál. A korábbi évekhez hasonlóan sokat megtakaríthat, aki eltér a megszokott negyedéves csekkbefizetéstől. Aki például beszedési megbízást (inkasszót) ad a számlájára, akár 20 százalékkal kevesebbet fizethet.
Idén van olyan biztosító is, amely a kötés dátumától függő kedvezménnyel is szolgál. Azaz 20 százalék kedvezmény jár a november első felében kötőknek, míg csupán 10 százalék a november második felében aktívaknak – sokan ugyanis a hónap utolsó 10 napjára hagyják a döntést.
Idén a megszokottnál később, november 1. helyett 3-án hirdetnek kötelező díjat a biztosítók – adja hírül a CLB biztosítási alkusz. A kgfb forduló nagy nyertesi lehetnek egyebek között azok, akik kárt okoztak, akiknek gyerekük született, költöztek vagy házasodtak, sőt még az új közalkalmazottak is. Drágább kötelezőre számítsanak viszont azok, akik tavaly túl olcsót kötöttek. Fedezetlenség címén idén rekordmennyiségű díjat mondtak fel a biztosítók, s a baleseti adó miatt is autósok tömegei kerültek feketelistára.
Később hirdetnek kötelező gépjármű felelősség-biztosítási (kgfb) díjat idén, november elseje helyett 3-án adják közzé tarifáikat a biztosítók – közölte Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. az év tapasztalatait áttekintve szembeötlőnek tartja, hogy a biztosítók jóval kevesebbet „beszélgettek” ügyfeleikkel, mint korábban. Vagyis, megszüntettek bizonyos pluszszolgáltatásokat, amelyek korábban az ügyfélnek nem kerültek pénzébe – legalábbis nem külön tételként –, de a biztosítóknak igen. Ilyen például a díjfizetésre vonatkozó többszöri, időben küldött figyelmeztetés levélben vagy telefonon, amit elképzelhető, hogy egyes biztosítók szintén takarékosság címén szüntettek meg – véli Németh. Akár ez lehet az oka annak is, hogy idén fedezetlenség miatt rekordmennyiségű szerződést mondtak fel a cégek. Ez nagy büntetés a feledékeny ügyfeleknek. Újat kötni ugyanis csak a korábbi díjhoz képest jóval magasabbért lehet, ráadásul a fedezetlenségi időszakra napi 300-400 forintot számítanak fel – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Már két hónap kiesés után is a teljes éves díjnak akár az ötszörösét is elkérhetik a biztosítók, s egy teljes év kihagyás után pedig a tízszeresére emelkedhet a tarifa, ami így akár a 100 ezer forintot is elérheti. Németh felhívja a figyelmet egy jellemző hibára: sok autós nem akarja befizetni a baleseti adót, csak a kötelező díját küldi be, s nem érti, miért van hátralékban. A magyarázat az, hogy a biztosítóknak kötelező beküldeniük az adót, amit a befizetett díjból vonnak le akkor is, ha az ügyfél azt nem kalkulálta be.
A nagyon alacsonyra „méretezett” kgfb- díjak viszont nemcsak a szolgáltatás „lebutítására” kényszerítették a cégeket, hanem veszélybe is sodorhatják az egész rendszert. Ott ugyanis, ahol túl sok a kártérítési igény, de irreálisan alacsony a díj, idő előtt kiürülhet a kassza, s fizetésképtelenné válhat a biztosító – véli Németh.
A kgfb alakulását latolgatva a CLB-nél úgy vélik, hogy drasztikusan emelkedhet azoknak az ügyfeleknek a díja, akiknek idén feltűnően alacsony volt. A biztosítónak ugyanis be kell hoznia a túl nagy elmaradást, korrigálnia kell az árbevételt, ehhez viszont emelnie kell a tarifát. Ezt a „büntetést” csak biztosítóváltással lehet elkerülni – véli a szakértő. Az alkusz ugyanakkor úgy véli, hogy igen jól jön a váltás azoknak, akik az elmúlt időszakban balesetet okoztak, mert biztosítócserével csökkenthetik a vétség miatt megemelt díjukat. Jól járhatnak idén azok is, akik új településre költöztek, házasodtak, gyerekük született vagy netán most kerültek közalkalmazotti státusba, őket ugyanis kiemelten kezelik a cégek, s számos kedvezményt kaphatnak.
Németh szerint idén ismét lesznek együttkötési kedvezmények, elsősorban a lakás-, a casco és a kötelezőbiztosítás árukapcsolása lesz a sláger, s mivel várhatóan túl nagy információdömping lesz, érdemes kivárni, szakértőkkel összehasonlíttatni az ajánlatokat, s megfontoltan dönteni.
Mindig akad piaci szereplő, aki alacsony tarifákkal akar ügyfelet szerezni, így az idei kötelező biztosítási kampányban továbbra is átlagosan 5 százalékos díjcsökkenésre számít a PBA Biztosítási Alkusz. A cég szakemberei szerint csak a direkt kárrendezés bevezetése szüntetné meg azt, hogy a biztosítók a szolgáltatások helyett az árakkal versenyeznek a kötelezők piacán. A PBA csaknem harmadával kevesebb, 500 ezer körüli szerződőt vár az év végén, a biztosítók összbevétele pedig szerintük 85-87 milliárd forint körüli összeg lesz az év közbeni áremelések és a kiegészítő biztosítások előretörése miatt.
Az eddig nyilvánosságot kapott piaci várakozásokkal ellentétben a kötelező felelősségbiztosítás díjainak 5 százalékos csökkenésére számít a november elején induló kampányban a PBA Biztosítási Alkusz Kft. „Minden évben elhangzik, hogy már nem lehet tovább csökkenteni a díjakat, ám mégis akad több olyan piaci szereplő, amely kedvezőbb tarifákkal használja ki ezt az időszakot új ügyfelek megszerzésére” – véli dr. Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz szakmai vezetője. „Ez idén is biztosan így lesz, bizonyos kategóriákban és ügyfélcsoportok esetében meglepően kedvező díjakra számítok.”
Mind kevesebb pénzt takaríthatnak meg az autósok azzal, hogy más biztosítónál kötik meg kötelezőjüket. Tavaly az átlagos autós a PSZÁF adatai szerint csaknem 36 százalékot spórolt meg az átkötéssel: a PBA úgy véli, az online kötéseket nézve idén csökkenni fog ez az arány, ugyanis az év során a biztosítók fokozatosan, szinte egyforma mértékben emelték díjaikat. A PSZÁF által megállapított tavalyi átlagosan 17 868 forint így az idén 17 ezer forintig csökken (ld. táblázatunkat). A PBA ügyfelei körében tavaly az átlagnál olcsóbban 12 ezer forintért kötöttek kötelezőt az interneten, 15 ezer forintért pedig a személyes tanácsadók által. „A megspórolható összegek azonban már nem mindig érik el az autósok ingerküszöbét, ezért inkább megtartják régi szerződéseiket” – tette hozzá Waldmann Péter, a PBA online és finanszírozói üzletágának vezetője.
A novemberi kampányidőszak jelentősége az év közbeni emelés lehetősége miatt is csökken. Akik viszont 2010. január 1. előtt vették meg autójukat, továbbra is minden év november 30-ig kell, hogy felmondják korábbi kgfb-szerződésüket, ha újat akarnak kötni. Az ő számuk azonban folyamatosan csökken, így a biztosítási alkusz becslése szerint már csak 500 ezren váltanak majd az idei kampányban. Ez jelentős, 32 százalékos csökkenés lenne, hiszen tavaly még 729 ezer autós – az összes gépjármű-tulajdonos negyede – kötött új kötelező biztosítást. (Már ez a szám is visszaesést jelentett, hiszen 2011-ben még az autósok kétharmada cserélte le biztosítóját.) Hasonló az arány a PBA ügyfeleinek körében is: tizedük kötött új szerződést a 2012-es kampányban, idén azonban csak ennek kétharmadára számítanak (6 százalékra).
A kötelezőből befolyó összbevételt az alkuszcég 85-87 milliárd forint körüli összegre becsüli, vagyis érdemben nem csökken, mert a kisebb számú szerződés okozta forgalomkiesést kompenzálják az év közbeni díjemelések és a kiegészítő biztosításokból származó bevételek.
dr. Vass Gábor szerint az lenne az egészséges, ha a biztosítók a szolgáltatásokkal és nem az árakkal versenyeznének a kötelezők piacán. Ezt nagyban elősegítené a direkt kárrendezés széleskörű elterjedése vagy jogszabályi bevezetése. Ennek lényege, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben károsultnak a saját biztosítójához kell fordulnia a kárrendezés ügyében, nem pedig a károkozóéhoz. A pénzügyi felügyelet nemrégiben bocsátotta nyilvános konzultációra elképzelését az új jogszabályról.
Többszörösére nőtt az érdeklődés tavaly a kiegészítő biztosítások iránt, és a PBA az idén is emelkedő tendenciára számít. Az elmúlt években egyre több olyan kiegészítő biztosítás jelent meg a piacon, amely – a kötelező díjához viszonyítva is – kedvező áron garantál hasznos és magas színvonalú szolgáltatásokat. Az ügyfelek már havi néhány száz forintért köthetnek vadkár-, szélvédőkár-, baleset- vagy asszisztencia-biztosításokat. „Ez a szolgáltatási kör még sok lehetőséget rejt magában. A növekvő érdeklődés mellett a biztosítók és alkuszok közös feladata, hogy az ügyfelek nyitottá váljanak, és nagy számban megkedveljék a kiegészítő biztosításokat” – tette hozzá Waldmann Péter.
Várhatóan november 2-án hirdetik meg a magyar biztosítók év végi kötelező biztosítási díjaikat. Az év közben biztosítást kötő ügyfelek esetében már egy ideje emelkedik az átlagos díjszint. A drágulás most hosszú évek után először az év végi kampányra is átragadhat, pénzügyi értelemben lélegzetvételhez juttatva a biztosítókat és a közvetítőket.
Mivel év végén az autósok széles tömege köt új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést a biztosítóknál, várhatóan minden társaság megvárja a végső határidőt a féltve őrzött tarifák meghirdetésére, ami idén november 2-a. Öt biztosító és három biztosítási alkusz osztotta meg velünk várakozásait az idei kgfb-kampányra vonatkozóan. A válaszokból kiderült: egy technikai változás (a saját honlapon túl immár nem két napilapban, hanem a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB és a MABISZ honlapján kell közzétenni az új díjakat) mellett az idei kampány egy jelentősebb, pénzügyi jellegű változást is hozhat.
Megállhat ugyanis a kampányban kialakult díjak évek óta tartó esése, sőt némi emelkedés jöhet. A teljes piac díjbevételeire is kiható változást egyes hazai biztosítók már régóta, évről évre prognosztizálják, ám eddig nem következett be. A több mint fél évtizede tartó gyilkos árverseny következtében a biztosítók nemzetközi összevetésben is nagyon alacsony, idei évi 81 milliárd forint körüli kgfb-díjbevétele reálértéken közel fele (!) az egy évtizeddel ezelőtti szintnek.
Hány új kgfb-szerződést kötnek idén?
A tavalyi kampányban a PSZÁF adatai szerint 729 ezer új kgfb-szerződést kötöttek Magyarországon, ebből 480 ezret új biztosítónál. Évről évre egyre kisebb a váltók száma, ami két fő tényezővel magyarázható: 1. egyre csökken azok aránya, akiknek január 1-jén van a biztosítási évfordulójuk, hiszen a 2010 óta vásárolt gépjárművek esetében már a szerződéskötés időpontjához igazodik az évforduló. Csak fokozatos azonban az átmenet: a kampányban érintett szerződések aránya még ma is viszonylag magas, 69%-os. 2. az autósokat terhelő 30%-os baleseti adó ellenére egyre kisebb abszolút megtakarítás érhető csak el egy új szerződéssel, ugyanis az utóbbi években jelentősen csökkent a kgfb átlagdíja. A fentiek miatt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői sajtóközleményben 310 ezerre becsülte az idén új biztosítóhoz vándorlók számát.
A saját biztosítójuknál új szerződést kötő ügyfelekkel együtt az Aegon legfeljebb 500-600 ezer új szerződésre számít, a Generali Csoporttól 300-400 ezer biztosítóváltásra és összesen 400-450 ezer új szerződésre vonatkozó válaszokat kaptunk. A Genertelnél felhívták a figyelmet, hogy a biztosítók célcsoportja jórészt már az előző években realizálta az elérhető megtakarításokat. Szerintük a biztosítók az idei évben már megváltozott szemlélettel közelítenek a kampányhoz: egyértelműen kevésbé tekintik ezt az időszakot ügyfélszerzési lehetőségnek. A K&H-nál szintén a csökkenés folytatódására számítanak, a Groupama Garancia véleménye szerint 400-500 ezer között lehet a váltók száma. Az alkuszok közül a kotelezo.hu 450 ezer körüli, a netrisk.hu 400-450 ezres, a PBA pedig 500 ezernyi új szerződésre számít, ezekben az adatokban a biztosítóváltók mellett a szimplán új szerződést kötők is benne vannak. A válaszadók saját társaságuknál is csökkenésre számítanak, a PBA mindössze a tavalyi szint 2/3-ára számít, bár nagy kérdés, hogy a korábbi kampányokból kimaradókat váltásra tudja-e valaki bírni alacsonyabb árral vagy némi plusz szolgáltatással, mert közöttük még most is sokan nyerhetnek a váltással.
Mi lesz a díjakkal?
Az átlagdíj esése és a biztosítók eltérő stratégiája következtében tavaly átlagosan 35,9%-ot takarítottak meg az átkötéssel az autósok a PSZÁF adatai szerint. Az Aegon szerint idén várhatóan jóval kisebb lesz az elérhető megtakarítás, mivel az átlagdíjak további csökkenése nem várható. A Generali Csoport kisebb megtakarítási lehetőséget vár, és a Groupama Garancia szerint is a csökkenés irányába mutat többek között, hogy az egyes szegmensekben a legjobb ajánlatokat adó biztosítók díjai között egyre kisebbek a különbségek. A növekedés irányába hat viszont az, hogy ilyen alacsony átlagdíjak mellett az az összeg, amiért már megéri váltani, százalékosan egyre nagyobb különbséget eredményez. A K&H szerint az elérhető megtakarítási összeget nagymértékben torzíthatja a megkötött szerződések gépjármű-kategória szerinti változó összetétele. Ha az egyik évben nagyobb számban kötnek a kampányban vontatóra és tehergépkocsira szerződést, mint a következő évben, akkor az átlagos megtakarítás is alacsonyabb lesz. Ettől függetlenül azt gondolják, hogy az év végi kampányban az autósok jelentős része már nem tud akkora megtakarítást elérni, mint amire a korábbi években lehetősége volt. A netrisk.hu nem bocsátkozott tippversenybe, a PBA szerint viszont bizonyára most is lesznek olyan autósok, akik akár az éves díjuk felét is meg tudják spórolni, az évek óta átkötők azonban már csak kis százalékos megtakarítással tudnak majd váltani.
Bár ahogy az alábbi ábra mutatja, a teljes kgfb-piac átlagdíja idén 20 ezer forint körül alakulhat, a kampányban szerződést váltó ügyfelek átlagdíja a fenti ábrából kikövetkeztethetően ennél jóval alacsonyabb. Ahogy a K&H-nál felhívták a figyelmünket, az átlagdíj értéke attól függ, hogy mely szegmensekben sikeres az adott biztosító. Ha az új ügyfelek között többségében vannak a vidéki, idősebb, magas bónusz fokozatú, kis teljesítményű járművel rendelkező ügyfelek, akkor lényegesen alacsonyabb átlagdíj jön ki, mint abban az esetben, ha az új ügyfelek jelentős része budapesti. Tovább árnyalja a képet, hogy az egyes gépjármű-kategóriák díjai is jelentősen különböznek. Ha egy biztosító nem csak a személygépjárművekre fókuszál, hanem a motorkerékpárokra, mopedekre is, akkor azok lényegesen alacsonyabb díja miatt összességében alacsonyabb átlagdíjat is mutat a portfoliója.
Az Aegonnál mindenképpen minimális díjemelkedésre, esetlegesen stagnálásra számítanak. A Generali-Providencia rámutatott: Magyarországon már most is a legalacsonyabbak a kgfb díjak a régióban, ezért jelentős díjcsökkenésre nem számítanak. Ők azonban nem szeretnének a szolgáltatás rovására árversenybe bocsátkozni, de előfordulhat a kampány során olyan biztosító, amely az ügyfélszerzési célokat előtérbe helyezve, akár irreálisan alacsony árakkal jön elő. Várakozásaik szerint a piaci átlagdíj 4-5%-kal magasabb lesz, mint az elmúlt évben, a Genertelnél úgy vélik, az emelkedés az 5%-ot is meghaladhatja. A Groupama Garancia szakértői úgy vélik, néhány szegmensben még elképzelhető kis mértékű csökkenés, de összességében várhatóan emelkedni fognak a díjak. A kotelezo.hu enyhe díjemelkedést vár. Az évközi kötelező díjak emelkedése már látható, várhatóan a naptári évfordulós kampányban is ez lesz a tendencia, mivel a díjak már nagyon alacsony szinten vannak, nincs bennük több "tartalék" - húzták alá. A netrisk.hu várakozásai szerint enyhe, mintegy 5-8 százalékos emelkedésre van kilátás, az átlagos díjszint jó eséllyel a 12-13 ezer forintos intervallumba kerül majd. A teljes költségstruktúrát figyelembe véve szerintük eddig is indokolt lett volna egy emelkedő díjkorrekció, az idei évközi adatokból is egyértelműen látszik ez a tendencia. A PBA szerint a díjak enyhe növekedése jót tenne a piacnak, de körülbelül 5% csökkenés még elképzelhető az idén is. A díjváltozás mindig jó alkalom az ügyfelek megszólítására, vagyis a kgfb egyfajta kopogtatótermék lehet a közeljövőben is.
Mindig akad piaci szereplő, aki alacsony tarifákkal akar ügyfelet szerezni, így az idei kötelező biztosítási kampányban továbbra is átlagosan 5 százalékos díjcsökkenésre számít a PBA Biztosítási Alkusz. A cég szakemberei szerint csak a direkt kárrendezés bevezetése szüntetné meg azt, hogy a biztosítók a szolgáltatások helyett az árakkal versenyeznek a kötelezők piacán. A PBA csaknem harmadával kevesebb, 500 ezer körüli szerződőt vár az év végén, a biztosítók összbevétele pedig szerintük 85-87 milliárd forint körüli összeg lesz az év közbeni áremelések és a kiegészítő biztosítások előretörése miatt.
Az eddig nyilvánosságot kapott piaci várakozásokkal ellentétben a kötelező felelősségbiztosítás díjainak 5 százalékos csökkenésére számít a november elején induló kampányban a PBA Biztosítási Alkusz Kft. „Minden évben elhangzik, hogy már nem lehet tovább csökkenteni a díjakat, ám mégis akad több olyan piaci szereplő, amely kedvezőbb tarifákkal használja ki ezt az időszakot új ügyfelek megszerzésére” – véli dr. Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz szakmai vezetője. „Ez idén is biztosan így lesz, bizonyos kategóriákban és ügyfélcsoportok esetében meglepően kedvező díjakra számítok.”
Mind kevesebb pénzt takaríthatnak meg az autósok azzal, hogy más biztosítónál kötik meg kötelezőjüket. Tavaly az átlagos autós a PSZÁF adatai szerint csaknem 36 százalékot spórolt meg az átkötéssel: a PBA úgy véli, az online kötéseket nézve idén csökkenni fog ez az arány, ugyanis az év során a biztosítók fokozatosan, szinte egyforma mértékben emelték díjaikat. A PSZÁF által megállapított tavalyi átlagosan 17 868 forint így az idén 17 ezer forintig csökken.
A PBA ügyfelei körében tavaly az átlagnál olcsóbban 12 ezer forintért kötöttek kötelezőt az interneten, 15 ezer forintért pedig a személyes tanácsadók által. „A megspórolható összegek azonban már nem mindig érik el az autósok ingerküszöbét, ezért inkább megtartják régi szerződéseiket” – tette hozzá Waldmann Péter, a PBA online és finanszírozói üzletágának vezetője.
A novemberi kampányidőszak jelentősége az év közbeni emelés lehetősége miatt is csökken. Akik viszont 2010. január 1. előtt vették meg autójukat, továbbra is minden év november 30-ig kell, hogy felmondják korábbi kgfb-szerződésüket, ha újat akarnak kötni. Az ő számuk azonban folyamatosan csökken, így a biztosítási alkusz becslése szerint már csak 500 ezren váltanak majd az idei kampányban. Ez jelentős, 32 százalékos csökkenés lenne, hiszen tavaly még 729 ezer autós – az összes gépjármű-tulajdonos negyede – kötött új kötelező biztosítást. (Már ez a szám is visszaesést jelentett, hiszen 2011-ben még az autósok kétharmada cserélte le biztosítóját.) Hasonló az arány a PBA ügyfeleinek körében is: tizedük kötött új szerződést a 2012-es kampányban, idén azonban csak ennek kétharmadára számítanak (6 százalékra).
A kötelezőből befolyó összbevételt az alkuszcég 85-87 milliárd forint körüli összegre becsüli, vagyis érdemben nem csökken, mert a kisebb számú szerződés okozta forgalomkiesést kompenzálják az év közbeni díjemelések és a kiegészítő biztosításokból származó bevételek.
Dr. Vass Gábor szerint az lenne az egészséges, ha a biztosítók a szolgáltatásokkal és nem az árakkal versenyeznének a kötelezők piacán. Ezt nagyban elősegítené a direkt kárrendezés széleskörű elterjedése vagy jogszabályi bevezetése. Ennek lényege, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben károsultnak a saját biztosítójához kell fordulnia a kárrendezés ügyében, nem pedig a károkozóéhoz. A pénzügyi felügyelet nemrégiben bocsátotta nyilvános konzultációra elképzelését az új jogszabályról.
Többszörösére nőtt az érdeklődés tavaly a kiegészítő biztosítások iránt, és a PBA az idén is emelkedő tendenciára számít. Az elmúlt években egyre több olyan kiegészítő biztosítás jelent meg a piacon, amely – a kötelező díjához viszonyítva is – kedvező áron garantál hasznos és magas színvonalú szolgáltatásokat. Az ügyfelek már havi néhány száz forintért köthetnek vadkár-, szélvédőkár-, baleset- vagy asszisztencia-biztosításokat. „Ez a szolgáltatási kör még sok lehetőséget rejt magában. A növekvő érdeklődés mellett a biztosítók és alkuszok közös feladata, hogy az ügyfelek nyitottá váljanak, és nagy számban megkedveljék a kiegészítő biztosításokat” – tette hozzá Waldmann Péter.
Az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosító (kgfb) váltás a díjbevétel szempontjából egyre inkább veszít jelentőségéből, ám felértékelődik a szerepe az ennek kapcsán eladható más biztosítások miatt - mondta Csikós Dániel, a Genertel Biztosító vezérigazgatója az MTI-nek.
Miután három éve már nem január 1-jén, hanem a váltás napján fordul a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, folyamatosan csökken a régi szabályok alá tartozók száma, viszont ezzel együtt folyamatosan növekszik az érintett autók kora.
A november elején induló idei kampányban a 4,2 millió autósból mintegy 2,5 millió érintett, közülük 400-450 ezer válthat biztosítót. Egy éve ez a csoport még 750 ezres volt, és a tendenciát kivetítve jövőre már csak 200-250 ezer lesz a váltók száma.
A személyautók átlagéletkora meghaladja a 13 évet, a január első napján kgfb-t váltók autói viszont ennél idősebbek, a becslés szerint 15-16 évesek. Értük folyik a kampány, az utóbbi időben újra növekedésnek indult kárkifizetések mellett - ismertette Csikós Dániel.
Amennyiben a biztosítók nem akarnak veszíteni az üzleten, legalább 5 százalékkal emelniük kell a kampányban a kgfb-díjat. A biztosítót váltók ugyanis egyre kevesebb díjbevételt hoznak, ők azok, akik évről évre a legolcsóbb biztosítót keresik, tehát nem ragadnak le egy biztosítónál.
A január elején biztosítót váltók másik jellegzetessége - éppen a kocsijuk életkora miatt -, hogy magas a bónuszfokozatuk. Miután egy néhány százalékos díjemelést a bónuszfokozat ugrása kompenzál - kivéve azoknál, akik már a legmagasabb, 10-es fokozatba tartoznak -, még magasabb díjemeléssel kell kalkulálni.
Nem zárható ki, hogy az idén is lesz olyan biztosító, amelyik alacsony díjjal akar ügyfeleket szerezni - vélte a vezérigazgató -, de jellemzőbb lesz az, hogy az új ügyfél azért bír értékkel, mert számára más biztosítást is el lehet adni. Egyre több biztosító az olcsó rész-casco-t kínálja, amely éppen az idős kocsik tulajdonosainak előnyös. Míg pár éve még a töréskárra kerestek olcsó cascot, ma már a lopáskár került a középpontba - tette hozzá Csikós Dániel.
Idén a megszokottnál később, november 1-je helyett 3-án hirdetnek kötelező díjat a biztosítók, közölte a CLB biztosítási alkusz.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alakulását latolgatva a CLB-nél úgy vélik, hogy emelkedhet azoknak az ügyfeleknek a díja, akiknek idén feltűnően alacsony volt. A biztosítónak ugyanis be kell hoznia a túl nagy elmaradást, korrigálnia kell az árbevételt, ehhez viszont emelnie kell a tarifát.
Jól jön a váltás azoknak, akik az elmúlt időszakban balesetet okoztak, mert biztosítócserével csökkenthetik a vétség miatt megemelt díjukat. Jól járhatnak idén azok is, akik új településre költöztek, házasodtak, gyerekük született, vagy netán most kerültek közalkalmazotti státusba, őket ugyanis kiemelten kezelik a cégek, számos kedvezményt kaphatnak.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint az idén enyhe, néhány százalékos átlagdíj-növekedés következhet be a november 2-án startoló idei kötelezőkampányban. Bár még a hazai járművek 55-60 százaléka érintett, vagyis több mint kétmillió szerződőnek lesz lehetősége az év végén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltani, az összes váltó száma sem fogja jelentősen meghaladni a 300 ezret, ami alig ötöde a 2009-ben tapasztalt értéknek.
„Az év végi kötelezőkampányt övező hagyományos, felfokozott várakozás ellenére az idei váltók száma alig az ötöde lesz a négy évvel ezelőtti értéknek - ad előrejelzést Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Az alig 300 ezer biztosítót váltó mellett a meghirdetett tarifáktól függően mintegy 140-170 ezren lehetnek majd olyanok, akik ugyanannál a biztosítónál kötik újra a szerződésüket. A visszaesés oka csak kisebb részben az, hogy idén ismét csökkent az év végi biztosítási évfordulóval rendelkezők száma. Ugyanakkor, aki akarta, már az előző években optimalizálta biztosítását. Többségük számukra más biztosítók díjának eltérése egészen minimális egy olyan környezetben, ahol a teljes éves díjak átlaga egy fél tank benzin árát éri csupán.”
Ami az idén változik:
• Az új szabályozás értelmében az év elejétől a biztosítóknak a saját honlapjukon kívül nem két országos napilapban, hanem a pénzügyi felügyelet (immár az MNB) és a MABISZ honlapján kell közzétenniük új tarifáikat.
• Mivel így nem egyszerre, egy közösen megállapított október végi időpontban lát napvilágot egy összesített tarifagyűjtemény, a biztosítók – szem előtt tartva azt a szabályt, hogy a díjakat legalább 60 nappal korábban kell közzétenniük – az utolsó pillanatban fedik majd fel kártyáikat. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek a korábbi évek gyakorlatához képest 1-2 nappal később, november 2-án ismerik majd meg az új díjakat.
• Várhatóan megáll majd az év végi átlagdíjak csökkenése, sőt enyhe emelkedésre is számíthatunk a tavalyi kampányt jellemző értékekhez képest. Ezzel együtt is a kötelezőkampányban megkötött szerződések éves díja alacsonyabb lesz az évközi kötések átlagához képest.
Ami ugyanúgy zajlik majd, mint korábban
• Az egyes biztosítók díjának összehasonlítását, az előzményszerződés felmondását, illetve az új szerződés megkötését az ügyfelek többsége idén is a független alkuszok által működtetett összehasonlító oldalakon végezheti majd.
• Az év végi kampányban csak az válthat kötelező biztosítást, aki 2010 januárja előtt vásárolta autóját. A többiek évfordulója évközi időszakra esik, igazodva a vásárlást követő biztosításkötés időpontjához.
• Az aktuális kgfb felmondásának az évforduló előtt legalább 30 nappal korábban, 2013. december 1-jéig kell beérkeznie az autó jelenlegi biztosítójához. Ennek elmulasztása esetén az újonnan kötött biztosítás nem lesz érvényes.
• Az új szerződés megkötésének határideje 2013. december 31.
• Az első díjrészletnek legkésőbb 2014. március 1-ig kell beérkeznie a biztosítóhoz. A díjfizetést azonban most sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni: díj nem fizetése esetén ugyanis a biztosítónak a következő napon törvényi kötelessége a biztosítás megszüntetése, aminek súlyos következményei vannak a feledékeny autósra nézve.
• Az új szabályozás értelmében az év elejétől a biztosítóknak a saját honlapjukon kívül nem két országos napilapban, hanem a pénzügyi felügyelet (immár az MNB) és a MABISZ honlapján kell közzétenniük új tarifáikat.
• Mivel így nem egyszerre, egy közösen megállapított október végi időpontban lát napvilágot egy összesített tarifagyűjtemény, a biztosítók – szem előtt tartva azt a szabályt, hogy a díjakat legalább 60 nappal korábban kell közzétenniük – az utolsó pillanatban fedik majd fel kártyáikat. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek a korábbi évek gyakorlatához képest 1-2 nappal később, november 2-án ismerik majd meg az új díjakat.
• Várhatóan megáll majd az év végi átlagdíjak csökkenése, sőt enyhe emelkedésre is számíthatunk a tavalyi kampányt jellemző értékekhez képest. Ezzel együtt is a kötelezőkampányban megkötött szerződések éves díja alacsonyabb lesz az évközi kötések átlagához képest.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint az idén enyhe, néhány százalékos átlagdíj-növekedés következhet be a november 2-án startoló idei kötelezőkampányban. Bár még a hazai járművek 55-60 százaléka érintett, vagyis több mint kétmillió szerződőnek lesz lehetősége az év végén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) váltani, az összes váltó száma sem fogja jelentősen meghaladni a 300 ezret, ami alig ötöde a 2009-ben tapasztalt értéknek.
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke szerint alig 300 ezer biztosítót váltó mellett a meghirdetett tarifáktól függően mintegy 140-170 ezren lehetnek majd olyanok, akik ugyanannál a biztosítónál kötik újra a szerződésüket. A visszaesés oka csak kisebb részben az, hogy idén ismét csökkent az év végi biztosítási évfordulóval rendelkezők száma. Ugyanakkor, aki akarta, már az előző években optimalizálta biztosítását. Többségük számukra más biztosítók díjának eltérése egészen minimális egy olyan környezetben, ahol a teljes éves díjak átlaga egy fél tank benzin árát éri csupán – tette hozzá.
A jövő héten teszik közzé a január 1-től érvényes kötelező biztosítás díjaikat a hazai biztosító intézetek. Tíz biztosítóból kilenc díjemelésre készül, így az első olyan kötelező kampány jöhet novemberben, ahol az autósok többsége nem a nagyobb megtakarítást, hanem a kisebb díjemelést fogja keresni az internetes portálokon.
A biztosítás.hu információi szerint a biztosító társaságok szinte kivétel nélkül emelni próbálják majd díjaikat. Ezzel tovább folytatódik a tavaszi trendforduló óta tartó átlagos díjemelkedés. Az autósok számára ez a korábbiaknál nagyobb körültekintést igényel majd, mivel azt a biztosítót lesz célszerű kiválasztaniuk, ahová átszerződve a legkevésbé emelkedik a 2014-re fizetendő díjuk.
Azt már az év elején is tudni lehetett, hogy a biztosítóknak masszív veszteséget hozó - a kampányban 11 ezer forintra csökkent - rekord alacsony kötelező díjak nem tarthatóak sokáig, a végső lökést azonban az áprilisban megszűnt kármentességi kedvezmények adták meg a piacnak. Ekkor pattantak vissza mélypontjukról a kötelező díjak és emelkedésük azóta is folyamatosan tart.
A díjakat a várható gazdasági növekedés és a növekvő gépjárműhasználat is felfelé húzza. Az Ásványolaj Szövetség adatai szerint az első három negyedévben már több üzemanyag fogyott, mint az előző év hasonló időszakában. A 2014-re várható 1,5 százalékos gazdasági növekedés pedig a gépjárműhasználat további növekedését vetíti előre, ami több futott kilométert, több kárt és ennek megfelelően nagyobb biztosítási díjakat jelent.
A most következő novemberi kampányban a 4,2 millió autós közül mintegy 2,5 millió lesz érintve, mivel az ő évfordulójuk esik még január 1-re. A többi járműtulajdonosnak év közben lesz esedékes a biztosítási díjak ellenőrzése. Számukra is értesítést küldenek majd 50 nappal évfordulójukat megelőzően a biztosítók, illetve az alkuszok is figyelmeztetik őket a biztosítóválasztás év közbeni lehetőségére.
Hogyan alakulnak Magyarország legnépszerűbb új és használt autómodellek biztosítási díjai – ezt számolta ki a PBA Biztosítási Alkusz legújabb felmérésében. A kötelező biztosítás díja alacsony: új autóknál átlagosan évi 25 ezer forint és ez nem változik jelentősen az autók elöregedésével sem. Ráadásul a legnépszerűbb típusok esetében a kötelező biztosítás az átlagnál alacsonyabb mértékben drágult. Cascót viszont kifejezetten megéri megkötni idősebb járművekre is. A 3 éves kocsik cascója ugyanis évente átlagosan 58 ezer forint, ám 12 évesen ez az összeg már 38 ezer forintra csökken.
A PBA által összeállított táblázatban (ld. a közlemény végén) azt vizsgálta meg, hogyan alakulnak a Magyarországon legnépszerűbb új és használt autómodellek biztosítási tarifái. Az alkuszcég megkereste a legalacsonyabb díjú biztosításokat, és tanácsokat is fűzött megkötésükhöz. Mintának az átlag magyar autótulajdonost vették: 35 éves, budapesti férfit, aki negyedévente fizeti be a biztosítási csekket.
Hazánkban a piacot rendszeresen felmérő JATO Dynamics statisztikája szerint a legtöbben Skoda Octaviát vásárolnak új autóként, ezt követi az Opel Astra és a Ford Focus. A legnépszerűbb típusok esetén a gépjárművek átlagos kötelező felelősségbiztosítása (kgfb) évente 25 ezer forintba kerül. Ez a tarifa nagyon kedvező: a 2012-es kalkulációkhoz képest idén csak 4%-os díjemelkedés tapasztalható ugyanezekben a kategóriákban. Eközben megfordulni látszik a hosszú évek óta tartó folyamatos díjcsökkenés a teljes kgfb piacon, hiszen a 2013-as esztendőben az átlagdíjak 9%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Vagyis, jó hír a legnépszerűbb típusok vásárlóinak, hogy az átlagnál jóval kisebb mértékben drágultak a köteleződíjak.
A vizsgált autók casco átlagos díja jóval magasabb, 59 ezer forint, amelyet egy új Opel Astra 76 ezer forintos díja húz fel.
A Használtautó.hu felmérése szerint a használt autók közül évek óta az Opel Astra, Suzuki Swift és Ford Focus triumvirátusa uralkodik itthon. Azt is megnéztük, hogy e legnépszerűbb modellek biztosítási díja miként változik a leggyakoribb életkorukban, vagyis 3, 7 és 12 évesen. Ha a kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) és casco díjakat nézzük, a 3 és 7 éves járművek közül egyértelműen a Suzuki Swift kerül a legkevesebbe. A kgfb díjak átlagosan 23 ezer forintos összege alig változik az autók életkorával, a casco viszont jelentősen. A 3 éves autók átlagosan 58 ezer forintos éves casco díja 12 éves korú járművek esetében 38 ezer forintra csökken. Egy 7 esztendős Opel Astra cascója például csaknem 23 százalékkal olcsóbb, mint egy 3 évesé, a 12 éves pedig további 45 százalékkal csökken. „Érdemes megnézni a casco ajánlatokat, ha idősebb gépjárművet vásárolunk, mert olyan alacsony a teljes körű változatok díja, hogy feltétlenül érdemes megkötni” – mondja Galántai Zsolt, a PBA dealer üzletág igazgatója.
Casco: két perc, több százezer forint
Galántai Zsolt szerint a casco biztosítás kiválasztása jóval több figyelmet igényel, mint a kgfb-é. „Választáskor két perc ráfordítással több százezret is spórolhatunk káresemény esetén!” – mondja. Íme, néhány fontos szempont:
Javíthatósági határ: Töréskár esetén hány százalékig számít javíthatónak az autó, és mikortól állapítják meg a gazdasági totálkárt.
Új értéken térítés: új autó vásárlásakor érdemes figyelembe venni, hogy mennyi ideig térít új értéken a biztosító lopás és totálkár esetén.
Fontos, hogy a gépjármű típusát pontosan határozza meg: káreseménynél rosszul járhat, ha egy eltérő felszereltségű autóra kötött szerződést.
A külön beépített extrákat is gondosan tüntessük fel!
Casco esetében is van bónusz, csakúgy, mint kgfb esetében. Ha valakinek nincs casco bónusza, figyeljen, mert sok biztosító valamilyen arányban figyelembe veszi a gfb bónusz kedvezményt a casco díj kiszámításakor.
Érdemes az indexálás feltételeit is megnézni, van olyan társaság, ahol kármentesség esetén automatikusan csökkennek a díjak!
Kötelező: mire kell figyelni
Kgfb-szerződés kötésekor a gépjármű-üzembentartójának több dolgot is figyelembe kellene vennie, ám a PBA tapasztalata szerint mégis évről-évre visszatérnek ugyanazok a hibák:
Nagyon sok kellemetlenséget kerülhetünk el azzal, ha tisztában vagyunk az előző szerződésünkkel kapcsolatos alapvető információkkal, mint pl. melyik társasággal álltunk szerződésben és már kötéskor megadjuk az előző biztosítási szerződésünk kötvényszámát
Érdemes előre tájékozódni arról, hogy a kiválasztott biztosítónál milyen lehetőségek lesznek az ügyintézésre, hiszen van olyan társaság, amelyiknek országos ügyfélszolgálata van, de akad olyan is, akinél csak elektronikusan vagy telefonon lehet ügyet intézni
Az ügyfelek nem veszik igénybe az igényelhető kedvezmények teljes körét– részben azért, mert nem tudnak róla, vagy pedig, mert nem szánnak elég időt áttekintésükre. Fontos, hogy olyan kedvezményt vegyünk igénybe, amelyet igazolni is tudunk a biztosítónak.
Az online kalkulátorban nem pontosan adja meg a bónuszfokozatot
Az ajánlat véglegesítése előtt tüzetesen ellenőrizzük az adatok helyességét.
Nagyon fontos, hogy a kgfb díjat akkor is be kell fizetni határidőn belül, ha a kötvény, a díjbekérő vagy a csekk nem érkezik meg, ellenkező esetben felmondja a biztosító a kötelező biztosítási szerződést. Amíg nincs újrakötve, addig naponta fedezetlenségi díjat számítanak fel.
A legnépszerűbb személygépjármű-modellek és biztosítási díjaik (2013. szeptember) 35 éves, budapesti férfi, B5-ös fokozattal, csekkes negyedéves díjfizetés, 10%-os, max. 100 ezer forintos önrésszel, az összegek tartalmazzák a baleseti adót.
A korábbi díjcsökkenések után 2013-ban eddig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) átlagosan körülbelül tizedével kerül többe az előző évinél – írja azenpenzem.hu a PBA biztosítási alkuszra hivatkozva.
A lap szerint ezzel beigazolóditt az a korábbi feltételezés, hogy a kampány „kivezetése” emeli majd az árakat. A változás azt jelenti, hogy az idén januártól már nem csupán október végén, hanem az év bármely napján lehetőségük van új köteleződíjat hirdetni a biztosítóknak. Január elseje óta pedig szinte mindegyik kgfb-t kínáló biztosító kihasználta az évközi díjhirdetés lehetőségét.
Átlagosan 15 százalékkal kerülnek többe a gépjárművek kötelező biztosításai, mint január 1-jén. Van olyan kategória, ahol több mint harmadával drágultak a díjak, de a kampánytól árcsökkenést remélnek.
A személyautók átlagos köteleződíja 2013 negyedik negyedévének küszöbére 15 százalékkal drágult a díjhirdetési liberalizáció bevezetése, január elseje óta a Netrisk most publikált felmérése szerint.
A személyautók átlagos kötelező díja 2013 negyedik negyedévének küszöbére 15 százalékkal drágult a díjhirdetési liberalizáció bevezetése, január elseje óta.
Infografika: Üzletrész - adatok: Netrisk
A különféle teljesítmény szerinti bontásból (kis-, közép- és nagykategória) kitűnik, hogy a legnagyobb növekedést az elmúlt kilenc hónapban a 150 kW feletti teljesítményű autók köteleződíja produkálta, amely minden bonus-kategóriában csaknem a harmadával drágult.
„A időszak elején tapasztalható aktív kísérletezést követően (az év eleje óta a piacon szereplő 15 biztosító összesen 44 tarifaváltozást jelentett be) a díjstruktúra viszonylag állandósult – értékeli az elmúlt hónapok fejleményeit Sebestyén László, a Netrisk vezérigazgatója.
A stabil piacot boríthatja a kampány
A piac stabilizációja különféle korrekciókat is eredményezett. Míg félévkor még minden teljesítménykategóriánál a B10-es besorolású autóknál észlelhettünk nagyobb mértékű (a nagykategóriánál például közel 60 százalékos) díjemelkedést, mára ez a tendencia mindenhol megfordult, és ismét a kedvező kártörténeti besorolású járművek preferálását tapasztalhatjuk.
A szakértők azt várják, hogy a kampány mindent borít majd.
Az idei kötelezőkampányban még mindig a hazai gépjárműállomány több mint fele, kétmillió jármű érintett: ennyi kötelező biztosításnak az évfordulója esik az év végére. Továbbra is intenzív lesz tehát a kampány, amelynek során idén is mintegy 400-450 ezer biztosítóváltásra kerül sor.
A szakemberek úgy számolnak, hogy a kampányban a tavalyi kampány árainál némileg magasabb, de az évközi áraknál akár 50 százalékkal is alacsonyabb díjakon lehet majd biztosításokat kötni. A konkrét ajánlatokat természetesen minden biztosító igyekszik az utolsó pillanatig titokban tartani.
Csütörtöki, az MTI-nek eljuttatott közleményében a portál ismerteti: a tavaly év végi kgfb kampány végére 19 900 forint átlagdíj alakult ki azoknál, akiknek január elsején fordult a biztosításuk. Miután a biztosítók - ettől az évtől először - év közben is módosíthatják a díjaikat, októberre az átlagdíj 22 891 forintra emelkedett. Eddig az ezen a piacon tevékenykedő 15 biztosító 44 tarifa változtatást jelentett be.
A jelenség nem új, de korábban másként érték el a biztosítók, hogy akik év közben váltottak biztosítót, vagy - autó vásárlás miatt - kötöttek új kgfb szerződést, többet fizessenek. Miután a tarifa egész évben fix volt, így az év végi kampányban adtak kedvezményeket, amelyek azonban januártól már nem éltek.
Néhány biztosító előszerződéssel próbált kedvezményt adni a későbbi szerződőknek is, de ezt a kiskaput a jogalkotó bezárta.
Az év közbeni díjnövekedés idén a nagy kocsik tulajdonosait jobban sújtotta, mint a kis járműveket választókat. Így például a 151 kilowatt motorteljesítmény felett egyharmados volt a drágulás, míg a 75 kilowatt alatti kategóriában - a bonus-malus besorolástól függően - 6-12 százalékkal drágult a kgfb.
A legnépszerűbb személygépjármű-modellek és biztosítási díjaik (2013. szeptember) 35 éves, budapesti férfi, B5-ös fokozattal, csekkes negyedéves díjfizetés, 10%-os, max. 100 ezer forintos önrésszel, az összegek tartalmazzák a baleseti adót.
